Sokan egy kalap alá vesznek minden szinglit, noha természetesen az egyedülállók is nagyon sokfélék, és most nem elsősorban arra gondolok, hogy milyen úton-módon lettek (vagy maradtak) egyedülállók, hanem arra, hogy ebben az állapotukban hogyan érzik magukat. Zavarja-e őket, hogy nincs állandó, elkötelezett partnerük vagy még csak nem is hiányzik nekik, hogy együtt legyenek valakivel?
