Párkeresés

Sajnos sokak számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy kezdődő ismerkedést is illik lezárni, nem pedig szó nélkül eltűnni a semmiben. A jelenség mögött általában az áll, hogy nem akarunk fájdalmat okozni a másiknak.

Bár a jó megjelenés természetesen hatalmas előnyökkel jár, gyakran látjuk azt is, hogy olyan emberek tesznek szert megkülönböztetett figyelemre, akik egyáltalán nem tartoznak a kifejezetten csinos/ jóképű kategóriába. Mitől lesznek mégis vonzók mások számára?

Amikor online módon ismerkedünk, nem tudhatjuk, milyen igazából a másik. Azt mond magáról, amit akar, és hosszú idő is eltelhet, mire rájövünk az igazságra. Éppen ezért érdemes az ismerkedés első pillanatától figyelni az intő jelekre, és még időben elköszönni attól, akit veszélyesnek találunk.

Az első csók – a pillanat, mikor megtörténik az áttörés és két idegenből, ismerősből, barátból vagy haverból intimebb kapcsolódásra váltunk… Vagy legalábbis kísérletet teszünk rá. De mi mindent fejezhet ki az első csók?

Biztos te is voltál már olyan kapcsolatban, amelyben azt érezted, hogy jó, jó, de nem az igazi. Valójában nem ezt keresed. Egy ilyen kapcsolatba hónapokra, évekre bele lehet ragadni. Fáj kilépni, de benne lenni is frusztráló, hiszen állandó hiányérzeted van. Igazából bele se kellett volna kezdeni, és fogalmad sincs, hogyan lehet belőle kikeveredni.

Alapjában véve az, hogy valaki önállóan meg tudja oldani a dolgait, nem függ senkiről, nem szorul másokra, nagyon is pozitív tulajdonság. De mind a nők, mind a férfiak esetében felmerülhet a kérdés, hogy valaki nem túlságosan független szellemű-e ahhoz, hogy egyáltalán működőképes hosszútávú kapcsolatot lehessen vele kialakítani…

Nehéz kérdés. Ha feladom az álmaimat, és belemegyek egy félig jó párkapcsolatba, ahol nem igazán vonzó a másik, nem tudom tisztelni, akkor évekre egy olyan viszonyban köteleződök el, ami nem feltétlenül jó számomra. Mindig marad hiányérzetem. Ha viszont nem kötök kompromisszumot, ha az ideális Igazit kergetem, akkor magányos maradhatok akár évekig. Talán életem végéig. Hol van itt a megoldás?

Akár egy ismerkedés elején, akár már működő kapcsolatban gond lehet, ha a partnerek egyike leuralja a kommunikációt. Mit tegyünk, ha nem sikerül érdemben kifejeznünk a gondolatainkat? Fogadjuk el, hogy így alakult, vagy próbáljunk meg valamit tenni ellene? De mit és hogyan?

Sok-sok társkereső állítja, hogy manapság lehetetlen ismerkedni: nem működnek az applikációk, az online társkeresők, és nincs lehetőség találkozni senkivel. Ez egyszerűen tévhit. Millió lehetőség van ismerkedni, de ehhez érdemes nyitottnak maradni.

Az első randi bűvölete – vagy éppen kényelmetlen feszengése… Vajon minden a véletlenen múlik, vagy tervezhető, milyen benyomást teszünk egymásra? Mennyire meghatározó a helyszín, ahol először találkozunk? Lehet, hogy más helyszínen találkozva más lenne a randi kimenetele? Vagy teljesen mindegy, mert ha egymásra kattanunk, akkor az úgyis bekövetkezik, bárhol pillantjuk meg egymást elsőre?

Az online társkeresés egyik legnagyobb buktatója a csetelés. Az ismerkedés folyamata leggyakrabban itt szakad meg. A levelezőpartner eltűnik, soha többé nem válaszol, vagy röviden lezárja annyival, hogy nem egymást keressük. Mi a baj a cseteléssel?

Ma már szinte egyetlen korosztály sem vonhatja ki magát a csetelés alól, ha online akar ismerkedni, bár sokan nem tudják, milyen helyzetben érdemes használni ezt a módszert, és mikor nem vezet sehová. Hogyan csináld jól? Segítünk!

Mindenki másképp csinálja a társkeresést: van, aki sikeres stratégiát követ, és pár hét, legfeljebb hónap alatt megtalálja társát. A többség azonban hónapokig, évekig keresgél, és nem érti, hogy mi a baj a többi társkeresővel…

A romantikus regényekkel és filmekkel ellentétben a való életben senki sem tökéletes. Igaz, a romantikus vígjátékokban olykor undorítóbb dolgok történnek, mint legtöbbünk életében. De milyen módszerek léteznek, amelyekkel leküzdhetjük a ránk törő enyhe (vagy erősebb) undorérzetet egy új partner kapcsán?

Randizni lehet jól és rosszul is. A társkeresők számtalan hibát elkövetnek a keresés során, és gyakran még csak fel sem ismerik, hogy a viselkedésükkel a saját útjukban állnak, és hatékonyan akadályozzák, hogy bárki rájuk találjon.

Ma már alap, hogy ha valakivel ismerkedünk, akkor elég hamar tudni akarjuk, milyen közösségi oldalakon van fent és ott miket posztol. De tényleg az a legmegfelelőbb viselkedés, ha mi kutakodunk, ahelyett, hogy megadnánk a másiknak a lehetőséget a valódi önmaga bemutatatására?

Elkezdtél randizni valakivel. Jól alakul a kapcsolat, kölcsönös az érdeklődés és a szimpátia. Csakhogy az ötödik randin kiderül, hogy a partnered pár hete szakított az exével, akivel több éve együtt voltak. Folytatod?

Vannak emberek, akik megállás nélkül flörtölnek és vannak olyanok, akiket egy-egy flörtkezdemény villámcsapásként ér, mert annyira nincsenek hozzászokva. Persze, hogy teljesen másképp ítélik meg a jelentőségét.

Nem könnyű észrevenni, hogy mindig csak te vagy a hibás egy kapcsolatban, mert gyorsan megszokottá válik. Ráadásul hamar el is hiszed, hogy valami nagyon nagy baj van veled: hisztérikus, túlérzékeny vagy. De tényleg benned van a hiba? Érdemes odafigyelned a jelekre!

Ha te is azok közé tartozol, akik szerint az első 5 másodpercben eldől, vonzódsz-e valakihez vagy nem, akkor az első randik jó részét legszívesebben negyedóra alatt befejeznéd. De nem igazán udvarias dolog faképnél hagyni a másik embert, így azért csak kibírod egy óráig…

Sok kapcsolat szakad meg azért, mert az egyik fél unalmasnak találja a másikat. Az unatkozó félben azonban fel sem merül, hogy talán a hiba az ő „készülékében” van, és összekeveri a biztonságot, a stabilitást az unalommal.

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik valamiféle varázslatos belső metronómmal rendelkeznek, és pontosan tudják, mikor mit kell mondani, milyen gesztust kell tenni, nem vétik el a lépést, jókor kezdeményeznek és jókor vonulnak vissza. De hogyan tesz szert valaki erre a tudásra? Tudás ez egyáltalán vagy velünk született érzék? És lehet fejleszteni?

Igazán zavarba ejtő érzés, amikor végre találkozol valakivel, aki mindenben tökéletesen megfelelne neked, csak éppen nem érzel iránta semmit. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a baj velem? Hogyan tovább? Mit tehetek azért, hogy ismét érezzek?

Ahogy a barátságból, együttlakásból, sok együtt töltött időből lehet szerelem, úgy a szerelemből is lehet egyszer csak lakótársi szövetség… Elég, ha nem figyelünk oda eléggé, ha nem viselkedünk nőként és férfiként a kapcsolatban, vagy egy-egy krízis után nem teszünk erőfeszítéseket annak érdekében, hogy újra rátaláljunk a régi közös hangra.

Gyakorta fordul elő, hogy olyan emberekkel kezdünk flörtbe vagy egyszerű beszélgetésbe, akik nem indítják be különösebben a fantáziánkat, de azért kellemes társaságot nyújtanak, és amíg nincs erősebb jelölt, addig jólesik velük cseteljünk és társalogni. Érdemes egy ilyen kapcsolatot fenntartani, húzni az időt, vagy jobb, ha azonnal nemet mondunk?

Még ma is sokan furcsán néznek azokra, akik lényegesen fiatalabb vagy idősebb partnert választanak. Sokan feltételezik, hogy biztosan anya- vagy apakomplexusa van az illetőnek, rosszabb esetben pedig hátsó szándékot, anyagi okokat sejtenek a választás mögött. Pedig ennél jóval több oka lehet az efféle döntésnek.

Ha két ember abból a célból ismerkedik, hogy előbb-utóbb elkötelezzék magukat, mondhatni elkerülhetetlen, hogy véleményt nyilvánítsanak mindenféle ügyben, ami a másikat illeti. De hogyan és mikor illik, szabad ezt megtenni először?

Sokan tanácsolják, hogy az ember szakítsa meg a kapcsolatot az exével, mert sokkal nehezebb úgy tudomásul venni, hogy vége, ha közben még látjuk a másikat, beszélünk vele, sőt, tanúi vagyunk élete alakulásának. De nem feltétlenül ez a legjobb döntés, több szempontból sem.

Lehet, hogy veled is előfordult már, hogy találkoztál valakivel, és minden tökéletesnek tűnt: jól nézett ki az illető, bókokkal árasztott el, és mindent megtett, hogy különlegesnek érezd magad. Ugyanakkor túl gyorsan történt minden, és azt érezted, hogy ez az egész túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Az, hogy mit gondolunk, mit beszélünk be magunknak vagy fogadunk el mások véleményéből, legalább olyan meghatározó, mint az, hogy egy adott helyzetben, milyen sémákba kapaszkodunk. Mely gondolatok károsak elsősorban, és mi az, aminek nem kellene bedőlnünk, ha nehézségekkel szembesülünk?