Verticordia szerző bejegyzései

Akár a való életben, akár online ismerkedsz (vagy esetleg egyszerre két fronton), biztosan megmarad benned, hol látsz meg először valakit, és már maga a közeg is olyan képzeteket kelt benned, amelyek esetleg a kapcsolatotokra is rányomja a bélyegét. Vagyis talán egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanazzal az emberrel egy számodra inkább kalandra kihegyezett környezetben bukkansz rá, vagy egy olyanban, amely mélyebb érzelmeket kelt bennetek.

Miért számít az a hétköznapi nőknek, hogy mit látnak a filmvásznon vagy a képernyőn és milyen testalkathoz milyen szerepkört asszociálnak? Miért fontos, hogy világszerte milliós nézettségű produkcióban a romantikus női főszerepet ezúttal nem egy nádszálkisasszony játszotta, mint az már évtizedek óta szokás, hanem egy molett színésznő? Mert végre esztétikusnak és kívánatosnak ábrázolnak egy olyan nőt, aki egyáltalán nem felel meg az eddig uralkodó sztenderdeknek.

Kétségtelen, hogy ismerkedés során mindkét nem tagjai elkövetnek bizonyos hibákat, nem is keveset. Nem egyszerű műfaj ez és az a benyomásom, hogy a legtöbb ember nem olvassa magát bele ebbe a témába, mert olyan banális dolgokkal találkozom, amelyekre egyébként mindenféle fórumon napi szinten hívják fel a figyelmet pszichológusok és terapeuták, hogy másokról ne is beszéljünk.

Talán nem rögtön derül ki, hogy mennyire kötődik még az előző partneréhez (vagy akár a többel előzőhöz), de előbb-utóbb észre lehet venni, ha máshol jár az esze és nem az éppen formálódó ismerkedésünkre figyel, hanem a múlton gondolkodik. Miről ismerheted fel?

Az első randi sokszor olyan, mint a foghúzás: túl kell esnünk rajta, de nem igazán vágyunk rá. Minél többször csalódtunk az első találkozásokban, annál kevésbé leszünk oda értük. Ugyanakkor második randival nem lehet kezdeni egy ismerkedést, kénytelenek leszünk újra és újra átesni ezen a próbán, ha kapcsolatot keresünk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy lehetőleg kellemes élményekben legyen részünk?

Sokan egy kalap alá vesznek minden szinglit, noha természetesen az egyedülállók is nagyon sokfélék, és most nem elsősorban arra gondolok, hogy milyen úton-módon lettek (vagy maradtak) egyedülállók, hanem arra, hogy ebben az állapotukban hogyan érzik magukat. Zavarja-e őket, hogy nincs állandó, elkötelezett partnerük vagy még csak nem is hiányzik nekik, hogy együtt legyenek valakivel?

Nőként olykor nehéz megállapítani, férfi partnerünk mennyire veszi komolyan a kapcsolatunkat, ráadásul a legtöbb pasi nagyon utál a témáról beszélni. Azt hiszik, hogy a kapcsolat elemezgetése nem nekik való, és persze sokszor nem is eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy kényelmes legyen számukra erről beszélni. De azért léteznek megbízható jelek arra vonatkozóan, ha a férfi igenis komolyan gondolja a dolgot és nem csak jobb híján tölti velünk az idejét.

Lehet, hogy már ti is voltatok annyira szerelmesek, hogy úgy éreztétek, még azzal is megelégedtek, ha a szerelmetek tárgya nem viszonozza az érzelmeiteket, majd ti szerettek kettőtök helyett is. Majd ti mindent vállaltok, mindent elviseltek, cipelitek a bánatot is akár… Egy a fontos: hogy ő ne taszítson el, legalább tűrjön meg maga mellett. Legalább ne kelljen nélküle élnetek. Ha józanok vagyunk és nem lebegünk rózsaszín vagy lila ködben, akkor azonnal belátjuk, hogy ennek így nincs értelme.

Legtöbbünkkel viszonylag ritkán esik meg, hogy valaki úgy istenigazából belénk zúg. Vagy olyan jeleket figyelhetünk meg rajta, amelyek erre utalnak. Minél kevésbé jellemző ez az életünk egészére, minél tovább vártunk arra, hogy hasonló történjen velünk, annál nehezebb lesz ellenállni a varázsnak, annál könnyebben fogunk elfogadóan reagálni még akkor is, ha jobb lenne inkább menekülőre fognunk.

Azoknak az embereknek, akik valami miatt nagyon kilógnak az átlagból, mindig nehezebb a pártalálás is, bármilyen területen is térnek el a többségtől. Lehetnek azok fizikai jellemzők is, de az extrém érzékenység vagy az intellektuális képességeket illető jelentős eltérések egyaránt rengeteg problémát okozhatnak. Melyek azok az alapvető nehézségek, amelyekkel a nagyon okos emberek szembenéznek már egészen korán?

Sok társkereső bizonytalan abban a tekintetben, vajon, ha elkezdett randizni valakivel, mikor tekintheti magát a másik valódi partnerének. Mivel manapság már nem szükséges semmilyen kapcsolatra címkéket aggatni, viszonylag hosszú ideig lebeghetünk bizonytalanságban.

Milyen típushibákat követünk el a társkeresés során még azt megelőzően, hogy egyáltalán találkoznánk? Miért nem jár sikerrel olyan sok ember a próbálkozásaival, hiába küld rengeteg kezdeményezést? És mitől blokkolják a nők a férfiakat szó nélkül?

Társat keresni sokféleképpen lehet. Van, aki egyáltalán nem akarja eldönteni, hogy mit szeretne igazából, mindenre az a válasza, hogy majd meglátjuk. És van, aki roppant céltudatosan tör előre, és már az első levélváltásnál arról ír, hogy őt csak az érdekli, hogy családot alapítson. Nincs alapvetően baj egyik hozzáállással sem, csak sokakat eltántorít a folytatástól.

Az egyik legnagyobb kérdés, ami rengeteg embert foglalkoztat: hogyan lehet megtalálni a tartós boldogságot egy párkapcsolatban? Sokan mondják, hogy tartós boldogság nem létezik, mert a boldogság csak pillanatokig tapasztalható meg, nem élhetünk permanens rózsaszín ködben. Ha abban nem is, azért sok közös boldog pillanatot élhetünk meg egymás mellett. Hogyan? Erre kerestük a válaszokat!

Sok pszichológus javasolja a naplóírást és a listakészítést terápiás célzattal és ha belegondolunk, még egy bevásárlásnak is érdemes úgy nekiindulni, hogy listát írunk a legszükségesebb dolgokról, amelyeket mindenképp be akarunk szerezni. Ha állást keresünk, ha kocsit akarunk venni, ugyancsak érdemes összegyűjtenünk a legfontosabb szempontokat. Így kézenfekvő lenne a társkeresés esetében is rendelkezni egy megfelelő listával. De vajon mennyire célravezető egy ilyen lista, miben érdemes ragaszkodni hozzá és miben nem?

Vajon létezik-e valahol egy nagy könyv, amelyben meg van írva, hogy melyik zsák melyik foltjával? Létezik-e lelki társ, egyetlen ember, akit Isten, a sors, az univerzum vagy bármilyen felsőbbrendű akarat mellénk rendelt, nekünk csak meg kell keresnünk?

Talán nem meglepő, de az, ha valaki gyakorlatilag bárkivel könnyedén megtalálja a közös hangot, az sokkal többet ér, mint a tökéletes fizikum, a szép arc, a magas iskolai végzettség és a vastag pénztárca. A társkeresésnél az a kihívás, hogy olyasvalakivel teremtsünk bizalmi légkört, akivel aztán hosszabb távon már minden gond nélkül tudunk kommunikálni.

A jó külsejű emberek általában könnyebben találnak partnert maguknak, mint a kevésbé előnyös külsejűek. A nagyon is vizualitásra kihegyezett emberi faj számára ugyanis egyszerűen elsődleges jelentőségű a megjelenés. De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanaz fog tetszeni, sem azt, hogy a sikertelenségünk elsősorban a külsőnkön múlik és ha azt megváltoztatjuk, minden megváltozik.

Mikor elkezdtél partnert keresni, miért határoztál úgy, hogy szeretnél valakit? Vajon ez a vágy belülről fakad, vagy csak úgy érzed, hogy ezt várja el tőled a társadalom, szűkebb értelemben véve az anyukád, aki állandóan azzal nyaggat, hogy miért nem állapodsz meg már? Valóban társra vágysz vagy kalandra, újabb és újabb izgalmakra?

Vezet-e valahová, ha csak annyit írunk valakinek egy társkeresőn, hogy Szia? Mire a másik esetleg visszaír, hogy Szia… Nos, ez még ugyebár nem ismerkedés. Ha ennyiben maradnak a dolgok, akkor teljesen felesleges volt a köszönés. Ennél azért proaktívabbnak kellene lennünk ahhoz, hogy el is jussunk valahová.

Ahogy egyre nagyobb teret nyer a netes ismerkedés, úgy keletkezik egyre több sikertörténet is. De sok sajtótermék inkább a negatívumokat szereti sorolni, mert a rossz hírekre hamarabb kattintanak az emberek… Így aztán érdemes felidézni, melyek azok az előnyök, amelyek az online társkeresést jellemzik – főleg, ha okosan választjuk ki, milyen felületen és milyen módszereket alkalmazva fogjunk hozzá.

Noha az online társkeresés a kapcsolatok létrejöttének egyre nagyobb százalékában játszik szerepet, mikor első benyomásról beszélünk, sokan még mindig arra gondolnak, hogy az első benyomás akkor keletkezik, amikor valakit először látunk meg a maga fizikai valójában. És ha ez a helyzet, akkor általában nagyon gyorsan döntünk afelől, hogy az illető iránt érdeklődünk-e párkapcsolati/ erotikus szempontból vagy sem… De mi alapján döntünk?

Ha profilt alkotunk, bemutatkozást írunk, levelezünk, első randira megyünk, valószínűleg nem az motivál bennünket, hogy a partner(ek) elé tárjuk a gyengeségeinket. Nagyszerű színben szeretnénk feltűnni. De talán annál kevésbé fog ez sikerülni, minél nagyobb elánnal igyekszünk elrejteni mindazt, amiről úgy gondoljuk, hogy hátráltat, akadályoz. Hiszen úgy nem adhatjuk önmagunkat, ha tele vagyunk kisebbségi érzéssel és ezt kompenzálandó kiválóbbnak akarunk látszani a valóságnál.

Igaz-e, hogy minél több társkeresőre regisztrálunk, annál nagyobbak az esélyeink? Hány partnerrel levelezzünk egyszerre? Mennyire fontos, hogy pontosan előre tudjuk, kit keresünk, és mennyire kell ehhez ragaszkodnunk? A válaszokért olvasd el cikkünket!

Rengeteg romantikus film szól arról, hogy két ember, aki eredetileg ki nem állhatja egymást, egyszer csak, főleg, ha egyszerűen muszáj mélyebben megismerniük egymást valamilyen váratlan esemény kapcsán, végül egymásba szeret. A filmeknek ez érdekes dinamikát ad persze, nem véletlen, hogy sokan írnak hasonló forgatókönyveket: minden néző tudja, mire megy ki a játék, mégis szereti látni, hogyan fordulnak át a szereplők érzelmei. De mennyire valószínű, hogy ez a valóságban is megtörténik?

Most, hogy vége az ünnepeknek és elkezdődnek a hétköznapok, sokan érzik úgy, hogy tiszta lappal indulnának, ami nem mindig jelent csak pozitívumot a környezetük számára. Főleg, mert sokan nem is számítottak semmiféle változásra. Örültek az ünnepeknek vagy éppen nehezen viselték, de abban a hitben éltek, hogy utána minden visszatér a normalitáshoz. És lehet, hogy valaki, aki közel áll hozzájuk, nem pont így gondolta.

Kétség nem férhet hozzá, hogy a hősies viselkedés nagyon vonzó, akár férfiakról, akár nőkről legyen szó, de vajon mi ennek a magyarázata? Hiszen aki hősies, az alkalomadtán sokat kockáztat, tehát egy hosszú távú kapcsolat szempontjából nem a legbiztosabb partner. És egyáltalán mit tartunk hősiesnek?

Bocsánatot kérni az egyik legnehezebb dolog, főleg, ha nem erre vagyunk szocializálva. De nem csak ez esik nehezünkre. Vannak más fontos mondatok is, amelyeknek kimondásához igazán nagy erőfeszítést kell tennünk… Pedig pont ezek a mondatok azok, amelyeket szívesen hallanánk, illetve szeretnénk úgy érezni, hogy a partnerünk komolyan gondolja őket.

Hogyan ne keress társat online? Mi a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz? Ezekre a kérdésekre ad választ karácsonyi filmajánlónk. De persze az ünnepi hangulat és a happy end garantált!

Egy új trend szerint, bizonyos fiatal (vagy nem is olyan fiatal) nők inkább választják az otthon „ülést”, azaz a háztartásbeli (régi betűszóval htb) létet, minthogy munkahelyük lenne vagy akár otthonról folytatnának pénzkereső tevékenységet. Miért olyan kockázatos htb barátnőként élni?