Párkeresés

Nem könnyű párt választani, és nagyon szeretnénk jól csinálni: szerető, kedves, megbízható társat találni. Gyakran mégis olyan partnereket választunk, akik újra meg újra megerősítik bennünk: nem vagyunk szerethetők, valami nagy gond van a férfiakkal/nőkkel, és én mindig rosszul választok. Hol rontjuk el?

Nem könnyű egy ismeretlent megszólítani még egy online felületen sem, hát még eljutni az első randiig. Mutatok most néhány ötletet, ami megkönnyítheti az első lépéseket.

Az első randi sokszor olyan, mint a foghúzás: túl kell esnünk rajta, de nem igazán vágyunk rá. Minél többször csalódtunk az első találkozásokban, annál kevésbé leszünk oda értük. Ugyanakkor második randival nem lehet kezdeni egy ismerkedést, kénytelenek leszünk újra és újra átesni ezen a próbán, ha kapcsolatot keresünk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy lehetőleg kellemes élményekben legyen részünk?

Bár rengeteg online társkeresős platform és applikáció áll ma már a társkeresők rendelkezésére, de még mindig vannak, akik ódzkodnak az ismerkedés ezen formájától. Pedig az online társkeresésnél hatékonyabb eszközt még nem találtak ki. Persze megvannak ennek is az előnyei és a hátrányai…

Sokan egy kalap alá vesznek minden szinglit, noha természetesen az egyedülállók is nagyon sokfélék, és most nem elsősorban arra gondolok, hogy milyen úton-módon lettek (vagy maradtak) egyedülállók, hanem arra, hogy ebben az állapotukban hogyan érzik magukat. Zavarja-e őket, hogy nincs állandó, elkötelezett partnerük vagy még csak nem is hiányzik nekik, hogy együtt legyenek valakivel?

Igen divatos ma mindenkit „lenárcizni”. A társkereső klienseim rendre azt kérdezik, hogyan tudják kiszűrni a nárcisztikust még az első randik során. Van néhány jel, amire érdemes felkapni a fejünket, és átgondolni a kapcsolat sorsát. Mutatok néhányat.

Nőként olykor nehéz megállapítani, férfi partnerünk mennyire veszi komolyan a kapcsolatunkat, ráadásul a legtöbb pasi nagyon utál a témáról beszélni. Azt hiszik, hogy a kapcsolat elemezgetése nem nekik való, és persze sokszor nem is eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy kényelmes legyen számukra erről beszélni. De azért léteznek megbízható jelek arra vonatkozóan, ha a férfi igenis komolyan gondolja a dolgot és nem csak jobb híján tölti velünk az idejét.

Biztos te is ismered azt a fajta kapcsolatot, amikor fogalmad sincs, hányadán álltok a partnereddel. Amikor együtt vagytok, minden tökéletes, a fellegekben jársz. Aztán eltűnik napokra, hetekre, nem lehet őt elérni. Majd ismét jelentkezik, biztosít róla, hogy szeret. És ez a hullámvasút ismétlődik hónapok, évek óta. Te pedig nem tudsz kiszállni belőle…

Lehet, hogy már ti is voltatok annyira szerelmesek, hogy úgy éreztétek, még azzal is megelégedtek, ha a szerelmetek tárgya nem viszonozza az érzelmeiteket, majd ti szerettek kettőtök helyett is. Majd ti mindent vállaltok, mindent elviseltek, cipelitek a bánatot is akár… Egy a fontos: hogy ő ne taszítson el, legalább tűrjön meg maga mellett. Legalább ne kelljen nélküle élnetek. Ha józanok vagyunk és nem lebegünk rózsaszín vagy lila ködben, akkor azonnal belátjuk, hogy ennek így nincs értelme.

Sajnos nagyon sokan csúsznak bele olyan párkapcsolatba, ahol az alapvető párkapcsolati jogaik sérülnek. Már a társkeresés időszaka alatt érdemes tisztában lennünk ezekkel a jogokkal, hogy ne menjünk bele olyan kapcsolatba, ahol már az elején látszik, hogy a partnerünk nem fogja tiszteletben tartani ezeket.

Legtöbbünkkel viszonylag ritkán esik meg, hogy valaki úgy istenigazából belénk zúg. Vagy olyan jeleket figyelhetünk meg rajta, amelyek erre utalnak. Minél kevésbé jellemző ez az életünk egészére, minél tovább vártunk arra, hogy hasonló történjen velünk, annál nehezebb lesz ellenállni a varázsnak, annál könnyebben fogunk elfogadóan reagálni még akkor is, ha jobb lenne inkább menekülőre fognunk.

A társkeresők nagy részének hosszú listája van arról, hogy mi mindent vár el a jövendőbeli partnerétől. Sokszor azt látom, hogy olyan szempontok is vannak a listán, amelyek egyáltalán nem fontosak egy tartós kapcsolatban. Viszont a társkeresés sikerességét megakadályozzák.

Azoknak az embereknek, akik valami miatt nagyon kilógnak az átlagból, mindig nehezebb a pártalálás is, bármilyen területen is térnek el a többségtől. Lehetnek azok fizikai jellemzők is, de az extrém érzékenység vagy az intellektuális képességeket illető jelentős eltérések egyaránt rengeteg problémát okozhatnak. Melyek azok az alapvető nehézségek, amelyekkel a nagyon okos emberek szembenéznek már egészen korán?

Évek óta hallgatom a társkeresőket, és néha a fejemet fogom, olyan igényeket támasztanak egyesek a randipartnerükkel szemben. Majd csodálkoznak, hogy senki nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Azt gondolom, érdemes tisztázni, hogy mi az, amit joggal várhatunk el a randipartnerünktől, és mi az, ami már irreális elvárás.

Sok társkereső bizonytalan abban a tekintetben, vajon, ha elkezdett randizni valakivel, mikor tekintheti magát a másik valódi partnerének. Mivel manapság már nem szükséges semmilyen kapcsolatra címkéket aggatni, viszonylag hosszú ideig lebeghetünk bizonytalanságban.

Aki néhány hetet eltölt online társkereső oldalon vagy applikáción, az gyorsan beszerez néhány kellemetlen tapasztalatot. És esetleg túl hamar elmegy a kedve attól, hogy folytassa a keresést. Pedig nem nagyon van jobb módszer arra, hogy minél hamarabb társat találjunk, tehát érdemes megőriznünk a motivációnkat, hogy tovább folytassuk a böngészést, csetelést, randizást.

Milyen típushibákat követünk el a társkeresés során még azt megelőzően, hogy egyáltalán találkoznánk? Miért nem jár sikerrel olyan sok ember a próbálkozásaival, hiába küld rengeteg kezdeményezést? És mitől blokkolják a nők a férfiakat szó nélkül?

Társat keresni sokféleképpen lehet. Van, aki egyáltalán nem akarja eldönteni, hogy mit szeretne igazából, mindenre az a válasza, hogy majd meglátjuk. És van, aki roppant céltudatosan tör előre, és már az első levélváltásnál arról ír, hogy őt csak az érdekli, hogy családot alapítson. Nincs alapvetően baj egyik hozzáállással sem, csak sokakat eltántorít a folytatástól.

Az egyik legnagyobb kérdés, ami rengeteg embert foglalkoztat: hogyan lehet megtalálni a tartós boldogságot egy párkapcsolatban? Sokan mondják, hogy tartós boldogság nem létezik, mert a boldogság csak pillanatokig tapasztalható meg, nem élhetünk permanens rózsaszín ködben. Ha abban nem is, azért sok közös boldog pillanatot élhetünk meg egymás mellett. Hogyan? Erre kerestük a válaszokat!

Sok társkereső érzi azt, hogy ebben az életkorban már nem itt kellene tartania. Már rég saját családot kellett volna alapítani, és szülni legalább két gyereket. Úgy érzi, már nincs ideje várni, keresgélni, ismerkedni. Ha most azonnal találna valakit, az is késő lenne. Csakhogy ebben a sürgetettségben nagyon nehéz megfelelő társat találni.

Sokan nem szívesen mondanak nemet a randipartnerüknek, mert nem akarják megbántani a másikat. Pedig a randizási folyamat során többször kell majd kimondaniuk, mint az igent. Ráadásul néha nehéz rájönni, hogy mikor mondjuk ki.

Vajon párban tényleg jobb az élet? Miért keressük szünelenül a számunkra ideális társat, miben nyújthat többet egy párkapcsolat, mint a szingli lét? És hol lehetséges napjainkban leghatékonyabban ismerkedni? Cikkünkben erre próbálunk válaszokat adni.

Sok pszichológus javasolja a naplóírást és a listakészítést terápiás célzattal és ha belegondolunk, még egy bevásárlásnak is érdemes úgy nekiindulni, hogy listát írunk a legszükségesebb dolgokról, amelyeket mindenképp be akarunk szerezni. Ha állást keresünk, ha kocsit akarunk venni, ugyancsak érdemes összegyűjtenünk a legfontosabb szempontokat. Így kézenfekvő lenne a társkeresés esetében is rendelkezni egy megfelelő listával. De vajon mennyire célravezető egy ilyen lista, miben érdemes ragaszkodni hozzá és miben nem?

Számtalan párkapcsolat indul nagyon ígéretesen, és a felek megdöbbenésére néhány héten belül mégis gyorsan tönkremegy. A társkeresők általában nem értik, hogy mi történt? Miért van az, hogy rövid, pár hetes, hónapos ismeretségek sorjáznak mögöttük?

Vajon létezik-e valahol egy nagy könyv, amelyben meg van írva, hogy melyik zsák melyik foltjával? Létezik-e lelki társ, egyetlen ember, akit Isten, a sors, az univerzum vagy bármilyen felsőbbrendű akarat mellénk rendelt, nekünk csak meg kell keresnünk?

Biztos te is kaptál már olyan bókot, ami nagyon ciki volt, és azonnal leírtad a bókolót. Esetleg kaptál olyan dicséretet, amit nem éreztél őszintének, sőt manipulatívnak tartottad. Mindannyian átéltük már, hogy a legjobb szándékkal adott bók is elsülhet nagyon rosszul. De akkor vajon hogyan lehet ezt jól csinálni?

Talán nem meglepő, de az, ha valaki gyakorlatilag bárkivel könnyedén megtalálja a közös hangot, az sokkal többet ér, mint a tökéletes fizikum, a szép arc, a magas iskolai végzettség és a vastag pénztárca. A társkeresésnél az a kihívás, hogy olyasvalakivel teremtsünk bizalmi légkört, akivel aztán hosszabb távon már minden gond nélkül tudunk kommunikálni.

Amikor ismerkedni kezdünk valakivel, aki ráadásul még nagyon tetszik is nekünk, akkor egyáltalán nem akarunk kellemetlen témákról beszélgetni, nehogy megtörjük a varázst. Ha viszont nem megyünk bele mélyebb, rázósabb témákba, hogyan fogjuk megismerni a választottunkat?

A jó külsejű emberek általában könnyebben találnak partnert maguknak, mint a kevésbé előnyös külsejűek. A nagyon is vizualitásra kihegyezett emberi faj számára ugyanis egyszerűen elsődleges jelentőségű a megjelenés. De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanaz fog tetszeni, sem azt, hogy a sikertelenségünk elsősorban a külsőnkön múlik és ha azt megváltoztatjuk, minden megváltozik.

Te mit gondolsz, számodra mik azok a jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy nem a megfelelő emberrel randizol? Mikor érzed azt, hogy ez a partner veszélyes, nem érdemes folytatni tovább az ismerkedést? Hogyan, és miképpen érzed, ha szól a vészcsengőd?