Randivonal Blog
Te is társat keresel?
A Randivonal Magyarország legnagyobb online társkereső oldala már 25 éve.
Belépés a Randivonalra:
„Mindenképpen találkoznunk kellett!”
Írta: RandiBlog , dátum: nov 18, 2015 , rovat: Sikertörténetek | 0 komment
Az alábbi történetet Nóri küldte. Ha Te is sikerrel jársz a társkeresésben a Randivonalon, ne felejtsd el megírni és elküldeni nekünk történetedet a sikersztori@randivonal.hu címre!
Nem sok levelet váltottunk, inkább hosszabbakat, de ritkán. Eléggé ellenünk szóltak a körülmények, én a szakdolgozatom, az államvizsga, a munka, és a háztartás között ingáztam, semmi időm nem volt és nem is gondoltam, hogy bárkivel találkoznék. Fogalmam sincs, miért írtam aztán az egyik levelembe, hogy végül is mégis találkozzunk, hiszen estig dolgoztam, másnap pedig korán kellett kelnem, de mégis valami miatt máris találkoznunk kellett. Beültünk egy étterembe, ahonnan a záráskor kiküldtek, de nem látszott elérkezettnek az este befejezése. Folyamatosan járt a szánk, nevettünk, nem bírtuk abbahagyni a beszélgetést. Tomi felajánlotta, hogy hazavisz, hiszen éppen abba az irányba ment ő is haza. Odaértünk a ház elé, de még ekkor is csak jöttek a témák, így hát tovább beszélgettünk, és végül is 3 óra alvással kezdtem a következő napot. Teljesen megérte!
Ez egy keddi napon történt, aztán hétvégén találkoztunk legközelebb. Fél napos álom randit kerekített nekem, majd a harmadik randi után már teljesen elválaszthatatlanok lettünk és velem is aludt. Azóta is 3 éjszaka volt csak, hogy külön aludtunk volna, ebbe pedig az államvizsgám miatti utazás is beletartozik. Két hét után már teljesen hivatalosan együtt laktunk, áthozta a ruháit is.
Mindent együtt csinálunk, végre úgy érzem, hogy megtaláltam a másik felemet, akit korábban már mindenütt kerestem! Az életünk most már közös és mind a ketten megnyugodtunk, mióta együtt vagyunk. Rengeteg programunk van együtt, folyton csinálunk valamit, amikor csak szabadidőnk van. Két hónap után külföldi nyaralásra is mentünk együtt, jártunk az ország több pontján is, kirándulni, kimozdulni pedig szinte minden héten szoktunk. Imádja a kutyámat is, ami nyilván fontos szempont. Most átrendezzük a lakást, ezt is közösen, és nagyon élvezem, majdnem mindenben egyetértünk.
Egy szó, mint száz, boldogak vagyunk, végre!
Korábban rengeteg félresikerült kapcsolatom volt már, nem gondoltam volna, hogy tényleg van valahol egy ember, akivel ennyire egy hullámhosszon vagyunk. Azóta is mindenkinek példálózok az oldallal, és most ezúton is bíztatom azokat, akik elolvasták a történetünket! Van remény, ne adjátok fel! Van boldogság – és érdemes keresgélni!