Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik

Címkék

Kapcsolódó bejegyzések

Oszd meg!

Twitter   Facebook

Szerelem Csíkszeredától Németországig

Január volt. A hűvös Csíkszeredában a köd szinte mindent beborított.... Ám lassanként kezdett felszállni a köd az életemből. Aztán egy ugyanilyen napon megnyitottam a postafiókom, ahol találtam egy szimpatikus levelet. Azonnal válaszoltam. Újabb levél. Tamás is meglepődött a gyors reakciómon. A második levél után megkérdezte, lenne-e kedvem találkozni. Nem gondolkodtam, hiszen mit veszíthettem volna?

Mivel munkája közelebb hozta hozzám, pár napra az első levél után találkoztunk is az én városomban. Egy csokor virággal és egy doboz csokival várt. Meglepődtem. Nem azért, mert kevés az önbecsülésem, de nem vártam. Teljesen elvárások nélkül érkeztem erre a randira és ez adta a pozitívumot....Együtt töltöttünk néhány csodálatos órát egy hangulatos kávézóban, észre sem vettük az idő múlását...Éreztem, hogy majdnem mindenben passzolunk és kiegészítjük egymás mondatait. A figyelmessége és természetessége levett a lábamról.

Mivel munkája külföldhöz köti, Németországban dolgozik és él, az este végével vissza is indult, de a nehéz búcsú ellenére tudtuk, nem ez volt az utolsó randink. A távolság ekkor már belefért a telefonunkba és a facebook oldalunkba, minden nap beszéltünk és a közelgő kirándulásunkat terveztük, amit már az első randink alkalmával feldobott... Örömmel, bár félelmekkel tele mondtam igent és vágtunk neki február 2-án az útnak. Eltöltöttünk néhány feledhetetlen napot Bécsben, aztán pár csodálatosan tökéletes napot Németországban. Megismertem az itthoni meg a külföldi családját, ő is az enyémet...meg az életét, amit most már együtt tervezünk tovább élni.

Nem tudom pontosan, mikor forrt össze a szívünk....a kis kávézónkban, Bécs meleg hoteljében vagy a kis parasztházban Bayreuth-ban, de már ki tudom mondani: igen, Ő az!

Én hittem, vagy inkább csak reméltem, hogy ez majd egyszer velem is megtörténik. Az utóbbi évek minden egyes könnycseppje, tévedése, álmatlan éjszakája idevezetett, hogy megtaláljam azt az embert, aki gyönyörűnek hív és nem szépnek...aki mellett önmagam lehetek és visszaadja az önbizalmamat. Persze, kellettem ehhez én is, de tudom, hogy Isten már jóval a találkozás előtt készített engem, minket. Így sikerült. Mert minden egyes rossz dolog most nyert értelmet és már tudom, hogy megérte.

Most nincsen mellettem és később fizikailag még távolabb lesz. De annyira a szívemben van, hogy szinte érzem őt fizikailag...az illatát, a simogatását.

Engem még nyárig Csíkszeredához köt a munkám, de már tervezzük a közös jövőt, az én kiköltözésemet. És tudjátok, mit? Már nem félek. Mert tudom, hogy van valahol a világon egy ember, akinek ugyanolyan fontos vagyok, mint ő nekem. És ezt nem lehet szavakkal leírni. Csodás érzés, amikor megtalálod a lelki békét valaki mellett, amikor minden passzol....amikor tudod, hogy ő neked volt teremtve. Olyan hálás vagyok ezért a sorsomnak!

Csak bátorítani tudok mindenkit arra, hogy ne adja fel a reményt. Mert sikerül, mindenkinek. Még így ebben a rohanó világban is. Társkereső oldalon is működik. Próbáljátok ki, kedves szkeptikusok :)

Köszönjük, Randivonal :)

Dori & Tamás

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk