Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Elveszve a dzsungelben... tudjuk, hogy pontosan kit keresünk? júl02

Címkék

Kapcsolódó bejegyzések

Oszd meg!

Twitter   Facebook

Elveszve a dzsungelben... tudjuk, hogy pontosan kit keresünk?

„Ne haragudj, épp alakul valaki mással egy ismerkedés, nem akarlak mellette téged is hülyíteni.”

 

„Az utóbbi időben kissé összezavarodtam, rendet kell tennem a fejemben.”

 

Miből erednek a fenti elutasításnak tűnő mellébeszélések? Az első lezáró szöveget például egyaránt használják férfiak és nők is. Amikor randizni kezdünk, a procedúra természetes része az is, hogy találkozunk jelöltekkel, akik nem felelnek meg annak, amit keresünk. Az első egykét sikertelen randevú után általában kiemelünk a zsebünkből egy előre legyártott mondatot, ami tökéletesen jó arra, hogy elkerüljünk egy kellemetlen és őszinte viszlátot. Akadtak már olyanok, akik azt mesélték el, hogy nyíltan és egyenesen is mertek nemet mondani valaki közeledésére, de a többség eddig nem ehhez a csoporthoz tartozott.

Mindazzal nincs is semmiféle probléma, hogy rájövünk, nem az lesz jövendőbelink, akivel múlt éjszaka együtt vacsoráztunk és diskuráltunk aktuálpolitikai kérdésekről. Ilyenkor az a korrekt, ha közöljük a döntésünket.

A célja ennek az írásnak az, hogy lássunk tisztábban azt illetően, kit szeretnénk partnerünknek, így kevesebb felesleges és „kellemetlen” visszautasításra lesz szükségünk. Megjegyzem, a fenti két verzió egyikét sem sorolom a „korrekt” lerázások közé, bár annál gyakrabban fordulnak elő a gyakorlatban, nem véletlenül emeltem ki azokat. Jussunk el odáig, hogyha már igent mondunk egy meghívásra és nem megjósolhatatlanul, interneten kapjuk a felkérést, akkor nagyobb eséllyel lehessen pozitív kimenetele az eseménynek.

Egy női pszichológus ismerősöm avatott be egy barátnője szerencsés történetébe, aki megunva a sorozatos párkeresési kudarcait, készített egy részletes nyomtatott listát az „ideális partnere” paramétereiről majd kiragasztotta a papírt a kollégiumi szobájának ajtajára. Nem sokkal rá meg is találta szerelmét. Tanulságos történet, bár nem gondolom, hogy csak spirituális magyarázat kereshető rá.

Összeszedtem három hozzáállásbeli segédelemet, ami megkönnyítheti azt, hogyan randizzunk „hatékonyabban” és szűrjük ki randik nélkül is azokat, akik számunkra nem potenciális jelöltek:

 

1. Igazi helyett igazi kapcsolat: A XXI. század kínálati arzenálja a társkeresők tekintetében óriásira duzzadt. Ezzel rendszeresen találkozunk. Azt hinnénk, hogy könnyebb magunk mellé találni valakit attól, hogy több lehetőség áll rendelkezésünkre, miközben valójában nehezebb. Az alternatívák ilyen hatalmas és széles tere gyakran kecsegtet minket ama illúzióval, hogy a sok-sok opció közül egyetlen biztosan az igazi lesz majd, akivel tökéletes kapcsolatot építhetünk ki. Jó régóta nem hiszek már ebben. Egy nem pejoratív értelemben „elég jó” valakire azonban rá lehet akadni és egy ilyen viszonyba energiát fektetve létre lehet hozni egy „igazi kapcsolatot”. Épp ezért, ha úgy érezzük valaki mellett felcsillant bennünk a remény szikrája, akkor ne hajtsuk el őt egyből értelmetlen szövegekkel azért, mert más típusú fogkrémet használ, mint, amit megálmodtunk. Ilyenkor van értelme időt hagyni annak, hogy a történések igazolni vagy cáfolni tudják kezdeti benyomásainkat.

 

2. A percepció élesítése: a kollégista lány nemcsak az, „amit leírunk, az nagyobb eséllyel megvalósul” vonzás törvényét példázó stratégia miatt vált sikeressé, hanem azért is, mert az általa megfogalmazott igények percepciójának, figyelmének az élesítéséhez járultak hozzá. Erőteljesen előhangolta magát az elképzeléseihez társított vizuális, akusztikus és egyéb ingerekkel, így a külvilágban könnyebben észrevette az olyan szituációkat, ahol végre találkozhatott ezekkel. Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek leromboltam a spirituális energiákba vetett mély hitét, nem tagadom el azok létjogosultságát sem, csupán kiegészítem némi tudományosabb igényű magyarázattal. A megjelölt vágyakról, igényekről lehet akár célkitűzési listát is írni és önismeretünk segítségével finomítani azokat olyan pontokon, ahol nem áll összhangban az elképzelés és a valóság. Ehhez még szakemberre sincs feltétlenül szükségünk.

 

3. Elköteleződés. Hogy egyértelmű legyen, amikor meg akarjuk fogalmazni viszonylag jól körülírva, hogy kit is szeretnénk, egyben biztosnak kell lennünk. Olyan valakire, aki el akar köteleződni, de legalábbis hajlandó arra. Férfitársaim közül akadnak néhányan, akik a „keresem az igazit” szlogent arra használják, hogy újabb numerákra tehessenek szert (ezt lehet nyíltan is művelni, csak alacsonyabb sikerrátával), némelyik nő pedig eme nemes küldetéshez társulva, húspiaci kvalitásait villogtatva csendben asszisztál is. Aztán „véletlenül” a szex után kiderül, hogy mégsem az adott hölgyike lesz az igazi. Tudatosítsuk, hogy ennek a preferenciának mindenképp meg kell, hogy feleljen a másik. És még randi sem kell hozzá feltétlenül, hogy kiderüljön, mi a helyzet e téren, bőven elég egy kis emberismeret is. Az érintett hölgyeknek csak azt javasolhatom, hogy ne sértésnek fogják fel, amit írtam, hanem gondolkodjanak el azon, hogy az „élvezem az életem, de bármikor jöhet a nagy Ő” hozzáállás egy pasas részéről labilis talajon áll és bizonyos esetekben valójában arra utal, hogy „dugni akarok, de így jobban hangzik, amit mondok”. Nem feltétlenül mellettünk kell, hogy megtörténjen az elköteleződés, mindazonáltal hamar kibújhat a szög a zsákból olyankor, mikor erre még nem kész a kiszemelt. Ez a téma alapból megérne egy külön misét.

 

Írta: Lázár Gergely

 

Forrás:

www.randidoctor.hu

 

 

onlinepszichologia