5 tévhit a netes társkeresésről

Az online randizásról mindenkinek van véleménye. Vannak, akik nagyszerű eszköznek látják arra, hogy felgyorsítsák vele a társtalálás folyamatát. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy ide csak a lúzerek jönnek, akik máshol nem találtak társat, és egyébként is itt mindenki hazudik. Akkor most hogy is van ez?

Nos, az igazság valahol félúton van. Az online társkereső oldalak kitűnő eszközök arra, hogy célzottan olyan emberekkel kezdjünk el beszélgetni, találkozni, akik szintén társat keresnek. Sokkal nagyobb eséllyel találunk társat ezeken a felületeken, mint ha csak úgy vaktában ismerkednénk az utcán, buliban vagy munkahelyen. Az élő ismerkedés során egyáltalán nem biztos, hogy a kiszemeltünk szintén társat keres.

Vagyis a randioldalak óriási segítséget adnak azoknak, akik képesek jól, gyakorlottan használni ezeket a felületket.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az online társkeresés során a randizó mindenféle, gyakran nem éppen kellemes vagy őszinte alakkal is találkozhat.

Nézzük tehát a leggyakoribb tévhiteket!

1. Az interneten csak a lúzerek keresnek társat

Mostanában szerencsére egyre kevesebbet hallom ezt a mondatot, de sokan még mindig azt gondolják, hogy aki a neten keres társat, azért teszi, mert a valódi életben képtelen ismerkedni. Vagyis lúzer.

A tapasztalatom azonban az, hogy aki bevállalja az online társkeresést, az nagyon is felelősségteljes ember, aki a kezébe veszi az élete irányítását, és nem ölbe tett kézzel ül a négy fal között, és várja az Igazit.

Aki hajlandó elmenni egy vakrandira egy tök ismeretlen emberrel, az minden, csak nem lúzer! Az interneten randizók sokkal szociálisabbak, könnyebben teremtenek kapcsolatokat, és magabiztosabbak mint az internetes randit elutasító társaik.

2. A társkeresőn regisztrálók hazudnak

Nos, nem akarlak becsapni, ez tényleg így van. Ezt is megvizsgálták az okos kutatók. Ellenőrizték a regisztrálók magasságát, súlyát és életkorát, és azt találták, hogy tízből kilenc ember hazudott valamelyik adattal kapcsolatban, de nem túl sokat. Leginkább a súlyukkal kapcsolatban beszéltek mellé, de kábé 5% eltérés volt a valódi és a bevallott súlyuk között.

A jó hír azonban az, hogy az első randin mindig kiderül a turpisság.

3. Megszépítő fotók

Sokan azt gondolják, hogy a társkeresők olyan fotókat tesznek fel magukról, amelyeken sokkal jobban néznek ki mint a valóságban. Lássuk be, a fotoshop korában ez nem nagy kunszt.

A kutatók mégis úgy találták, hogy ez a tévhit sem állja meg a helyét. A kevésbé vonzó emberek esetében találtak csak nagyon kicsi eltérést a feltett fotó és a valóság között. Azt gondolom, ha eltöltesz öt percet egy társkereső oldalon, könnyen meggyőződhetsz arról, hogy az emberek többsége egyáltalán nem képes használni a fotoshopot, és képtelen kiválasztani magáról a legelőnyösebb fotót.

4. A netes társkeresés olyan személytelen!

Sokan gondolják azt, hogy a netes társkeresés személytelen: nem tudhatod, hogy kivel is levelezel vagy csetelsz. Lehet, hogy egészen más, mint akinek kiadja magát.

Igen, előfordul ilyen is, de nem ez a jellemző. Egyébként pedig villámgyorsan ki lehet küszöbölni a problémát,ha nem mész bele hetekig, hónapokig tartó csetelésbe. Amint létrejön valakivel a kapcsolat, javasold, hogy minél előbb találkozzatok! Az első személyes találkozás már pont olyan, mintha egy társaságban vagy buliban futottatok volna össze, ráadásul nagyon hamar kiderül, ha a másik egészen más, mint akinek kiadta magát.

5. Szinte lehetetlen összehozni egy randit

Gyakran hallom a társkereső klienseimtől, hogy még a legnagyobb randioldalakon is nagyon kicsi azoknak a személyeknek a száma, akik kitöltik a regisztrációs lapjukat, feltöltenek fényképet vagy valóban aktívan használják az oldalt. Ezek a klienseim arra panaszkodnak, hogy borzasztóan nehéz összehozni egy randit, mert hiába írnak levelet, nem jön válasz, vagy gyorsan elhal a beszélgetés.

Azt hiszem, sok igazság van ebben, de táskeresőként te magad teheted a legtöbbet azért, hogy minél előbb és minél több randid legyen.

Például határozd el, hogy minden nap, rendszeresen nézed a társkereső oldalt, és minden nap addig keresel, amíg nem írsz 4-5 levelet. Persze olyat, ami nem személytelen sablonlevél, és megpróbálsz kérdezni a másiktól, hogy legyen mit válaszolnia!

Minél több embernek írsz, annál nagyobb eséllyel és annál több választ fogsz kapni. Tartsd észben: a nagy számok törvénye mindig működik!

Érdemes tudomásul venni, hogy a netes társkeresés olyan mint a maratoni futás.Minden nap gyakorolni kell, fáradságos, energiát, pénzt igényel, és nem számíthasz rövid távon gyors eredményre!

Ráadásul ez a folyamat frusztrációval, visszautasításokkal van tele. Naponta fog előfordulni, hogy nem kapsz választ a leveledre, esetleg elutasítanak. Igen, tudom, hogy ez nagyon nehéz, hogy szomorú és csalódott vagy. De egyúttal felnőtt ember is, aki élete egyik legfontosabb céljáért küzd, kibírja ezeket a csalódásokat, és akkor is folytatja a keresést, amikor már semmi kedve hozzá.

Szerintem fontos tudomásul vennie minden társkeresőnek, hogy az online randizás nem egy hollywoodi leányálom, hanem egy nehéz, fáradságos, küszködős folyamat. Ne várj csodát!

Persze, lehet szomorkodni, panaszkodni. Ha viszont sikert akarsz elérni, egyet nem lehet: abbahagyni addig, amíg nem találsz társat!

Ha munkát keresnél, akkor se adnád fel idő előtt, ugye? A társtalálás legalább ilyen fontos cél, csak sajnos egy csomó romantikus mítosz kapcsolódik hozzá, ami összezavarja a társkeresők fejét, és megterheli őket egy rakás teljesíthetetlen elvárással.

Arra biztatlak, hogy menj és csináld! Foglalkozz vele minden nap, írj egy csomó levelet, próbálj minél hamarabb találkozni a másikkal! Ha kudarc ér, szomorkodd ki magad, de másnap kezdd elölről, mert felnőtt ember vagy, aki képes túltenni magát a csalódásokon. És ne feledd: a nagy számok törvénye mindig működik!

Ha elkadtál, ha biztatásra, támogatásra van szükséged, gyere el társkereső coachingra!