A szerelem vak - új valóságshow

Láttunk már mindenféle valóságshow-t az utóbbi két évtizedben, az az igazság, hogy az első Big Brother óta egyáltalán nem érdekeltek ezek a műsorok. Se A nagy ő, se más társkeresős versenyt, hülyéskedést nem akartam megnézni. Most viszont belebotlottam a Netflixen valamibe, ami felkeltette a figyelmemet. Ennek a társkereső műsornak az az alapkoncepciója, hogy a férfi és női résztvevők villámrandi-szerűen találkoznak egymással, de úgy, hogy csak egymás hangját hallják. Valójában a vakrandi műfaja is létezett már eddig, ez abban különbözik, hogy beköltöznek egy házba, nők és férfiak külön, és nem pár szűkre szabott percük van csupán arra, hogy megismerjék egymást, hanem újra és újra beszélgethetnek. 

Csakis beszélgetésről van szó, mert úgy vannak elválasztva egymástól, hogy nem csak látni nem láthatják egymást, hanem szaglás, tapintás útján sem tapasztalhatják meg a másikat. A tét elég nagy, ugyanis mindenki azért jelentkezett a műsorba, hogy házastársat találjon. Legalább is azt állítják magukról, bár simán lehet, hogy van, aki csak kalandvágyból, kíváncsiságból vagy szereplési vágyból van benne. 

Még csak az első résznél tartok, de közben a műsor weboldalán látom, hogy folyamatosan vezetik a könyvelést, ki kivel jött már össze elméletben - vagyis melyik pasi melyik nő kezét kérte már meg. Azt is feltüntetik, ha egy nő nemet mondott. 

13 férfi és 16 nő van, és mivel ez egy USA-ban készült produkció, akadnak fehérek, afroamerikaiak és latinók is, vagyis elvileg előfordulhat, hogy két olyan ember kerül össze, aki más etnikumhoz tartozik. Ez bizonyos államokból érkezők számára jelenthet problémát, másoknál eléggé megszokott. 

Az alapkoncepció persze az, hogy se az etnikum, se a kinézet, testalkat, öltözködési stílus, társadalmi hovatartozás ne számítson, egyedül csak a lelki értékek. De egyrészt a hangból, hanghordozásból, beszédstílusból eléggé könnyű meghatározni, kinek milyen a háttere (kérdéseket is fel lehet tenni egymásnak erről), sőt, sokszor az etnikumra is jól lehet tippelni, másrészt annak alapján, hogy kamerák veszik őket, nyilván igyekeznek maximálisan kedvező benyomást tenni, ha nem az ellenkező nemű szereplőkre, akkor a közönségre. Bevonuláskor úgy ki voltak öltöztetve és a nők annyira sok sminket viseltek, hogy kicsit visszatetsző volt azt hallgatni, mennyire nem számít a külső. Ha nem számítana, akkor ez egy rádióműsor lenne... És persze nem hallgatná szinte senki. 

Ami a résztvevők életkorát illeti, mindenki negyven alatti, vagyis a klasszikus párkereső szinglik fordulnak itt elő. A legfiatalabb 24, a legidősebb 38 éves: előfordulhat, hogy egy idősebb nő kerül össze fiatalabb férfival, de egész generációnyi különbség azért nem valószínű módon jön ebből össze. És ha nem számít a külső, csak a lélek, akkor miért is nincsenek itt negyven fölöttiek? 

A kísérlet mindenesetre érdekes, és biztos lesznek benne nem várt fordulatok. Épp ezért érdemes még most belenézni, mert az elején még nem látták egymást a férfiak és nők és lehet tippelni, vajon mennyire tetszenek majd egymásnak a valóságban. Illetvre ki fog majd ajánlatot tenni, és azt ki fogadja el. 

A show weboldalát itt lehet megnézni - persze angolul kell tudni hozzá. A műsorhoz azonban van magyar felirat, így azok is élvezhetik, akiknek nem erőssége az angol.