Elcseszett randik: a távolság és a rum…

Az elcseszett randi rémálom, de valljuk be, szórakoztató – utólag. Pláne mások története. Ha veled is megesett már, hogy inkább töltötted volna az estét egyedül mamuszban, mintsem kettesben valakivel rosszabbnál rosszabb ámulatokba esve, itt az idő, hogy megoszd a sztorit mindenkivel! “Elcseszett randik” jeligére küldd el nekünk a szerkeszto@ha.hu címre!

***

Sziasztok,

Egy orvosi rendelőben ismerkedtem meg azzal a férfivel, akivel életem legrosszabb randiját éltem át.

Nem egy településen laktunk, csak egy orvoshoz jártunk. Mikor először találkoztunk, nagyon szimpatikus volt, sármos, intelligens, humoros volt és ugyan viccelődésnek indult, de végül elkérte a számomat.

Két nap múlva felhívott, hogy szeretné, ha vele vacsoráznék és tud is egy bájos éttermet (kb. 40 kilométerre a településtől, ahol lakom), ahova mindenképpen el szeretne vinni.

Örültem a meghívásnak, ám mikor megérkezett, az volt az első mondata, hogy „Hú basszus,már el is felejtettem, milyen messze laksz. Ugye nem baj, ha mégsem abba az étterembe megyünk, amit mondtam?” Természetesen mondta, hogy semmi baj, mire ő: „Szuper, úgysem volt nagy kedvem ide-oda kocsikázni ezért.” Ekkor már tudhattam volna, hogy egy tuskóval van dolgom, de olyan szimpatikus volt a rendelőben,hogy gondoltam, adok neki még egy esélyt.

Ajánlottam egy éttermet a közelben, ahova beültünk és megvacsoráztunk,iszogattunk. Nem mondanám, hogy rossz volt vele lenni, ám mikor fizetésre került a sor, kiszámolta, hogy mennyi az én részem a számlából, majd megkért, hogy egészítsem ki az ő részét is, hogy ne kelljen felváltania az ötezresét.

Mondtam, hogy váltassa fel a pincérrel, kint megvárom. Mikor kijött, elkezdtünk hazafelé sétálni és egyszer csak azt mondta, „Bocsi, a rumtól mindig ez van.” majd megállt és az utca közepén elkezdett pisilni. Hát nem vártam meg.

Szilvi (26)