* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: feb 18, 2014 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Az elcseszett randi rémálom, de valljuk be, szórakoztató – utólag. Pláne mások története. Ha veled is megesett már, hogy inkább töltötted volna az estét egyedül mamuszban, mintsem kettesben valakivel rosszabbnál rosszabb ámulatokba esve, itt az idő, hogy megoszd a sztorit mindenkivel! “Elcseszett randik” jeligére küldd el nekünk a szerkeszto@ha.hu címre!
***
Sziasztok,
A legkellemetlenebb randis élményem még a fősulin volt. Egyik nap megszólított az előttem álló srác a suli étkezőjében, picit beszélgettünk és valahogy a sportokra terelődött a szó. Megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni vele kosárlabda meccsre a héten, én pedig jobb dolgom nem lévén igent mondtam. Vártam a meccset, mert azt gondoltam, miért ne lehetne belőlünk valami.
Úgy beszéltük meg, hogy csak a stadionnál találkozunk. A szokásos, néhány perces késéssel indulva otthonról siettem, hogy ne kelljen sokat várnia rám. Mikor odaértem, már ott volt. Beálltam mellé, puszi-puszi – majd eszembe jutott, hogy nincs nálam készpénz. Állati cikin éreztem magam, de gondoltam, úgyis kifizeti a jegyem, a büfében pedig már csak lehet kártyával fizetni.
Mikor sorra kerültünk, kért egy jegyet, kifizette, majd odébb lépett, hogy én is megvásárolhassam a belépőt. Bután álltam és irtó rémülten nézhettem a jegyszedőre, mikor kérte az ezer forintot, mert a srác megforgatta a szemét, sóhajtott és azt mondta: hagyd, majd elintézem.
A meccs alatt nem igen szólt hozzám, – jóformán oda sem nézett – majd két puszival búcsúzott a játék végén.
Többet nem kerestük egymást. Ő nyilván azt hitte, le akarom őt húzni, én pedig rájöttem, mekkora bunkó valójában.
Annamari (27)