Hogyan hat a párkapcsolatra, ha anyu a legjobb barátnőd?

Lehet, hogy te is ismersz olyan anya-lánya párost, akik büszkén hirdetik, hogy ők a legjobb barátnők. Együtt járnak vásárolni, bulizni, egymás ruháit hordják, megbeszélik a pasi ügyeiket. Irigylésreméltónak tűnik ez az idill, de hidd el, mindez komoly akadályt jelent, ha a lány társat keres.

A jófej szülő

A jófej szülő azzal akarja megnyerni lánya szeretetét, hogy nem állít számára korlátokat. Lehet, hogy azért, mert neki se kellett túl sok szabálynak megfelelni gyerekkorában, de az ellenkezője is gyakran megesik: zsarnoki szülei voltak, és ő megfogadta, hogy egészen másképp fog gyereket nevelni. Csakhogy átesik a ló túlsó oldalára, és egyáltalán nem állít szabályokat, igyekszik a világ legjobb fej szülője lenni.

Például azzal, hogy minden gondját-baját a gyerekével beszéli meg. Kitárgyalja vele a legintimebb dolgait, és ezzel olyan terheket tesz a kislánya vállára, amit ő nem bír el, nem is tartozik rá. Anya és lánya között elmosódnak a határok, egy furcsa, egészségtelen összegabalyodás lesz jellemző.

Amikor társkereső coaching során erről beszélgetek egy már felnőtt gyerekkel, először nem szokta érteni, hogy mi a baj azzal, hogy ő nagyon jóban van az anyukájával. Nem is ez az igazi baj, hogy jóban vannak. Inkább az, hogy ezek a lányok súlyos önbecsülés-hiányra szoktak panaszkodni, melynek gyökerét az anyával való viszonyban érdemes keresni.

Az anya olyan problémákat mesélt el a kislányának, amelyeket a kicsi lány – bármennyire is szeretett volna – nem tudott az anyja helyett megoldani. Innen már csak egy lépés, a „nem vagyok elég ügyes, tehetetlen vagyok” érzés.

A másik óriási probléma, hogy a jófej szülő mindent megengedett a gyerekének. Nem voltak szabályok, elvárások. Nem tanította meg a gyerekét alkalmazkodni, várni, késleltetni, kérni, így aztán a felnőtt lány nehezen viseli, ha valaki nem úgy működik, ahogy ő azt elvárná. Ennek a hosszú távú következménye, hogy nem talál társat, aki neki mindenben megfelel.

Hogyan hat a jófej szülő a kislányra?

A kislány számára megtisztelő lehet az anya barátsága, de az anyával kitárgyalt témákhoz képest nagyon gyerekesnek fognak tűnni a kortársak problémái. A kislány le fogja nézni őket, mert buta libának tartja majd az osztálytársait. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nem fog tudni beilleszkedni kortárs közösségbe, nem lesz képes fejleszteni a kapcsolatteremtési készségeit, és nem alakul ki párkapcsolata tizenéves korában. Sokkal jobban érzi majd magát felnőtt társaságban, és ha lesz is párkapcsolata, gyakran jóval idősebb férfi lesz a társa.

Hogyan hat ez a párkapcsolatára?

Felnőttként ez a kislány nehezen fog társat találni, hiszen senki nem lesz neki elég jó. Ha mégis talál valakit, képtelen lesz igazi társként funkcionálni. Mivel korábban összemosódtak a határai az anyjáéval, nehezen fogja tudni elkülöníteni, hogy mi a saját vágya, és mi a párjáé. Igazi anyáskodó partner lesz – ami akár kellemes is lehet a társának egy darabig -, de mindent jobban fog tudni, mint a párja, gyakran lesz szemrehányó, a partnere pedig egyre inkább az anyjaként fog rá tekinteni, és hamarosan menekülőre fogja.

Hogyan lehet ezen változtatni?

Sajnos nagyon nehezen. A felnőtt gyerek nem érti, hogy miért baj az, hogy jóban van az anyjával, és nem is érez semmiféle késztetést, hogy leváljon róla. Ha lesz is társa, hárman élnek majd párban: a mama mindig jelen lesz az életükben. Ráadásul, ha a felnőtt nő – mondjuk egy terápia vagy segítő kapcsolat hatására – mégis lazítani szeretne az anyjával való kapcsolatán, a mama mindent meg fog tenni, hogy ebben megakadályozza.

Azt gondolom, hogy azoknak a lányoknak, akik jófej szülő mellett nőttek fel, szakmai segítségre van szükségük a leváláshoz.

Ha magadra ismertél, és változtatni szeretnél a helyzeten, gyere el társkereső coachingra, és megkeressük a te megoldásodat!