Miért nehéz ma párt találni, és mit tehetünk ellene?

Sokan teszik fel a kérdést maguknak: nehezebb ma társat találni, mint korábban? És ha így van, mi ennek az oka? Miért növekszik az egyedülálló emberek aránya? Mennyiben más a modern párkeresés, mint a hagyományos? Tényleg az online ismerkedés a legjobb opció? Komoly kapcsolatot is érdemes így keresni, vagy csak alkalmit?

Való igaz, hogy sokminden változott az elmúlt 20-30 évben, de emlékeim szerint a 90-es években még nehezebb volt a partnerkeresés, mint manapság. Bizonyos embereknek, akik zárkózottak, nem oldódnak könnyen, gátlásokkal küzdenek vagy éppen olyan helyen tanulnak, dolgoznak, ahol kevés ellenkező nemű ember akad (miközben ők heterók), mindig is nehezükre esett romantikus kapcsolatok kialakítása.

Mióta a távmunka is sokkal gyakoribb, csökken a személyes kontaktusok száma is: aki nem jár be semmilyen munkahelyre, annak tudatosan tennie kell azért, hogy bármilyen emberi kapcsolódása legyen, és ha eleve nehezen szánja rá magát a kapcsolatteremtésre, még nagyobb lesz a hátránya. Az internet sokak számára egyfajta menedék: játékba vagy virtuális kapcsolatokba lehet bonyolódni, most meg már a mesterséges intelligencia is ott van, ha beszélgetni támad kedvünk…

Ehhez járul még, hogy a nők számára már nem prioritás a férjhezmenés, a szexuális forradalom óta nem muszáj rengeteg gyereket szülni, ha nem akarunk, másrészt egyre többen akarnak továbbtanulni, saját egzisztenciát teremteni és boldogok, ha el tudják tartani magukat, vagyis a házasság nem a boldogulás egyetlen útja…

Korábban sem feltétlenül a nagy szerelem és a családalapítás iránti vágy vette rá az embereket az elköteleződésre, egyszerűen ezt várta el a társadalom, a család, ez volt a vagyonegyesítés vagy a vagyonszerzés alapja, ha egy lány teherbe esett, illett elvenni feleségül, és így tovább. A vallás szerepe sem elhanyagolható ebben: amíg az emberek nagy része valamilyen felekezethez tartozott, a szexualitást annak a vallásnak az egyháza igyekezett keretek közé szorítani. Ugyanakkor a házasságtól, a párkapcsolattól senki nem várt olyan sokat, mint manapság.

Ahogy Esther Perel szokta mondani: ma mindent egyetlen partnertől várunk a nyugati társadalmakban: legyen szexi, legyen a lelki társunk, a barátunk, biztosítsa anyagi jólétünket (vagy legalább járuljon hozzá), legyen remek szülő, és később nagyszülő, legyen ugyanaz a hobbija, mint nekünk, és soha ne unjunk egymásra. Az elvárások az egekben, míg a valóságban senki sem tud ennyi mindennek egyszerre megfelelni.

A férfiakat frusztrálja, hogy a nők olyasmiket várnak el tőlük, amiket korábban sose (legyenek érzékenyek, nyíljanak meg, lelkizzenek), ugyanakkor továbbra is férfiasan álljanak helyt, maradjanak fittek, de dolgozzák magukat halálra, legyenek jelen, mint apák, de ne váljanak papuccsá… Talán a mai férfiak helyzete még bonyolultabb, mint a nőké, ezért is van akkora követői tábora olyan, a toxikus maszkulinitást hirdető idiótáknak, mint Andrew Tate.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezeket a nehézségeket legyőzzük? Milyen módszerrel keressünk társat, ha komolyan gondoljuk?

Először is: magunkkal kell rendben lennünk ahhoz, hogy jól tudjuk partnert keresni. Nem spórolhatjuk meg azt az önismereti utat, amelynek segítségével boldog kapcsolatot építhetünk. Ne a traumáinkra keressünk gyógyírt egy elköteleződésben, mert akkor valószínűleg nem fogjuk tudni meghaladni azokat. Mindegy, offline vagy online próbálkozunk, válasszuk a személyiségünknek inkább megfelelő formát, vagy próbálkozzunk mindkét módszerrel. Ha tetszik valaki, és úgy tűnik, nem foglalt, vállaljuk a rizikót, kezdeményezzünk, de sose tolakodó módon.

Természetesen mind az online, mind az offline ismerkedésnek vannak nehézségei… Gondoljuk át, írásban vagy szóban vagyunk jobbak, és amiben gyengébbnek érezzük magunkat, abban fejlesszük a képességeinket. Ha valakit offline ismerünk meg, akkor is áttehetjük a dolgot online felületre, ha abban ügyesebbek vagyunk, ha online sikerül felkelteni valaki érdeklődését, de nem ez a mi világunk, szorgalmazzuk a mielőbbi találkozót.

Online lehet komoly kapcsolatokat is találni, bár a neten rengeteg ember próbálja ezt cáfolni, ha neki nem sikerült, főleg azok, akik olyan platformokon próbálkoznak, ahol leginkább a kinézet számít, és egy másodperc vagy még annál is kevesebb idő alatt döntik el az emberek, hogy balra vagy jobbra húznak valakit. Pedig a komoly online keresőkön, amilyen a Randivonal is, sokkal mélyebben megismerhetünk valakit, ha ügyesen szűrjük a találatokat és nem csak a fizikumra figyelünk.

Viszont bármennyire is komoly kapcsolatot keresünk, ne essünk ajtóstul a házba, haladjunk lassan, de kitartóan. Ugyanakkor legyünk képesek elfogadni a visszautasítást: olykor éppen attól leszünk megnyerők, ha udvariasan fogadjuk a nemet…

Az online ismerkedés csínjáról-bínjáról rengeteg posztot találhattok ezen a blogon, válogassatok kedvetekre!