Nem tartja a Valentin-napot? Rá se ránts!

Mire ez a poszt megjelenik, a Valentin, azaz Bálint-nap már mögöttünk lesz: egyesek észre se fogják venni, mások csalódásként könyvelik majd el, ismét mások meg boldogok lesznek attól, hogy kaptak valamit, legalább egy elektronikus képeslapot, esetleg kézzel fogható ajándékot... Noha az ajándéknak mindenki örülni szokott, ne legyen ebből kötelező gyakorlat, elvárás, és fogadjuk el, ha a partnerünk, udvarlónk, kedvesünk nem "hisz" az ilyen, alkalmakhoz kötött, össznépi felköszöntésben.

A Bálint-nap ráadásul csak néhány éve divat Magyarországon, és sokan nem is hajlandóak figyelembe venni, idegen szokásnak tartják, amely leginkább a virágárusok és ajándékboltosok bevételét növeli, így, a karácsony utáni visszaesés közepette. Hasonló ünnep még a nőnap, amelyet egykor, a szocializmusban nyomattak nagyon, és azóta is vannak, aki szerint egy férfinak kutya kötelessége március 8-án felköszönteni összes nőismerősét, mások viszont azzal jönnek, hogy oké, de férfinap mikor van? És akkor még a szintén vitatott anyák napjáról nem is beszéltünk, melynek párja, apák napja ugyan létezik, de idehaza senki sem tartja.

A Bálint-nap azért abban is különbözik a másik két "kötelező felköszöntést" jelentő naptól, hogy nem csak a férfiak adhatnak ajándékot, nem csak ők küldhetnek üzenetet, ugyanúgy megtehetik az első lépést a nők is. Hagyományosan (már, ahol ennek van hagyománya), persze a patriarchális jövedelmi viszonyoknak és nő-férfi felállásnak megfelelően a férfiak ajándékoztak bonbont, virágot, kispárnát, tehetősebbek ékszert, ők vitték el a barátnőjüket, feleségüket étterembe, de manapság azért nem feltétlen kell ennek így lennie. Ha egy nő számára fontos a szerelmesek napja, akkor kezdeményezzen ő.

Viszont akkor se sértődjön meg, és ne gondolja, hogy a partnerének ő nem fontos, ha a férfi kategorikusan elutasítja ennek a napnak a megülését: nem küld romantikus üzenetet, és nem vevő még egy kis extra programra sem... (Nem a szexre gondolok, arra valószínűleg vevő lesz, akármilyen nap is van.) Esetleg fumigálja azokat, akik szeretik ezt az alkalmat - bár ilyenkor azért kiderülhet, mennyire toleráns más nézetekkel szemben, és hajlandó-e engedményeket tenni a kedvünkért, ha nekünk ez a dátum fontos.

Összeszokottabb pároknak persze kialakul a Valentin és egyéb alkalmakkal kapcsolatos hagyománya, vagy tartják, vagy ignorálják, vagy van valami fix programjuk ilyenkor (cukrászda, mozi, virág), vagy minden évben igyekeznek meglepni egymást, de ha még friss a kapcsolatunk, és nem akarunk ebből veszekedést vagy csalódást, akkor érdemes előre szondázni, mit gondol a másik a kérdésről.

Ha a szondázást elmulasztottuk, mert eszünkbe se jutott az egész, vagy, mert magától értetődőnek tartottuk, hogy az új kedvesünk tartja/nem tartja ezt a napot, akkor ne lepődjünk meg túlságosan, ha az általunk elvárt viselkedés ellenkezőjét tapasztaljuk. Mert lesz olyan, akiről feltételezzük, hogy tuti nem emlékezik meg a napról, és mégis. (Bár talán ez a szemünkben még snassz is - na, ezt ne éreztessük vele semmiképp!) És lesz olyan, aki amúgy nagyon is gyakran ajándékoz meg bennünket, de pont ezen a napon nem: akkor ne legyünk csalódottak.

Egyeseknek jó fogódzót jelentenek a fix dátumok, mert maguktól nem jut eszükbe ajándékot adni, mások viszont nem szeretik, ha a környezetük, barátnőjük, feleségük elvárja tőlük az ajándékozást... (Főleg, ha ez mindig egyoldalú, mindig ők adnak, és nem kapnak semmit.) És lesznek olyanok is, akik mellett úgy suhan el a Valentin-nap és a nőnap, hogy a létezését se veszik észre... (Ők azok, akik a névnapunkat, a születésnapunkat és az akármilyen évfordulónkat is simán elfelejtik.)

A kapcsolatunk minősége és a férfi irántunk érzett szeretetének mértéke biztosan nem attól függ, hogy hogyan és egyáltalán ünnepeljük-e ezt a konkrét dátumot. Ráadásul, ha nem csak a szerelmesek, hanem a barátság napjaként tekintünk rá (ahogy ez az utóbbi időben jellemző), akkor azok sem fogják rosszul érezni magukat, akiknek épp nincs partnerük, és ezért nem kapnak semmit. (Ahogy láttuk, az se biztos, hogy kap, akinek van kedvese.)