Randizási szempontok, amelyek a járvány óta lettek fontosak

Lassan egy éve, hogy fenekestül felfordult az életünk, így a randizási szokásaink, lehetőségeink is. Egész sor olyan kérdést teszünk ma már fel egymásnak egy ismerkedésnél, amelyek korábban nem léteztek, hiszen az élet sokkal szabadabb, kötetlenebb volt. Összegyűjtöttem néhány olyan témát, amely mostanában biztosan előkerül, ha partnert keresünk. Vagy, ha még nem került elő, itt lenne az ideje, hogy ezeket is tisztázzuk. 

1. Akarunk-e egyáltalán élőben találkozni, ha még nem estünk át a fertőzésen és nem vagyunk beoltva? Vagy mindaddig, amíg tart az ilyen-olyan korlátozás / kialakul a nyájimmunitás / mindketten be leszünk oltva, csak virtuálisan érintkezünk?

2. Ha élőben találkozunk, azt hol és hogyan bonyolítsuk? Szabad levegőn tetőtől-talpig beöltözve és természetesen maszkban? Legyen az első randi érintésmentes, csakis beszélgetésre szorítkozó, az arc látványa nélküli? Vagy helyette válasszuk a virtuális első randit, webkamera segítségével? 

3. Mi történik, ha valakinek nincs kamerája, illetve úgy érzi, hogy a kamera torzít és sokkal rosszabb benyomást keltene, mint élőben (főleg telefonon ez igaz is), illetve otthon zavarná a környezete, mert nem él egyedül például? Vagy nem akarja megmutatni a lakásbelsőt? (Tudom, vannak szűrők, de azokat se mindenki tudja beállítani, illetve - már próbáltam - az összhatás inkább röhögésre késztetett engem is.) A webkamera hátulütője még, hogy olyankor általában magunkat is látjuk és aki ezt nem szokta meg, azt nagyon zavarhatja. 

4. Mi legyen azokkal, akik rossz levelezők, mondjanak le az ismerkedésről, vagy teperjenek a mihamarabbi személyes találkozásért még akkor is, ha azon csak beszélgetés és séta remélhető? 

5. Legyen-e hamarabb találkozó egyikünk lakásán, ha a séta jól sikerült, mint ahogy ez komfortos lenne? Vagyis: kényszerből, mert nem ülhetünk be sehová, hívjuk-e második randira a partnert illetve menjünk-e fel hozzá? Esetleg kérjünk maszkhasználatot négy fal között is? (Bár egy itallal mindenképp megkínáljuk a vendéget, és ahhoz meg leveszi a maszkját.) Szögezzük le, hogy a saját lakás nem azt jelenti, hogy szex is lesz? Vagy ezt a kérdést hagyjuk nyitva? 

6. Kérjünk PCR tesztet a maszk nélküli randi előtt? 

7. Mit kezdjünk azzal, aki bagatellizálja a járványt? Próbáljuk meggyőzni vagy köszönjünk el tőle? 

8. Mit kezdjünk azzal, aki biztosan nem fogja beoltatni magát, ha mi meg biztosan akarjuk az oltást? Mennyire korán egyeztessük ebbéli szándékainkat? 

9. Firtassuk-e, a reménybeli partner hány emberrel áll közvetlen kapcsolatban (például van-e közösségbe járó gyereke, egészségügyben dolgozó közvetlen családtagja, és így tovább), kifejezetten kockázatelemzési szempontból? Illetve menjünk-e a dolgok elébe és már ismerkedés kezdetén mondjuk el őszintén, hogy nálunk milyenek a kockázati tényezők? (Én arra szavaznék, hogy ez utóbbi mindenképpen jó pont.) 

10. Hova menjünk, ha már intim módon is együtt lennénk, de egyikünk sem él egyedül? Motel, hotel most nem játszik, akinek van autója, az esetleg igénybe veheti, bár közterületen autóban csinálni nem életbiztosítás és biztos, hogy nem is kényelmes. Vagy kössük ki, hogy akkor lesz csak szex, ha kinyitnak a hotelek?

Esetleg búvóhelyet lehet foglalni ilyenkor is, de ha igen, akkor azt jó előre meg kell tervezni. És sokan idegenkednek ettől a műfajtól, bár alapvetően nincs vele baj, főleg, ha a búvóhely működtetője is betartja a járványügyi előírásokat - csakhogy őket senki sem ellenőrzi. Szóval nem tudhatjuk biztosan. Ja, és nehogy úgy járjunk, hogy ózonnal kezelt helyiségbe menjünk, amit nem szellőztettek ki, mert abból nagyon kellemetlen rosszullét lesz.


Sajnos épp kezdődik a harmadik hullám, és még hónapok telhetnek el addig, hogy igazán túl legyünk az egészen, azt viszont nem hinném, hogy egészséges lenne teljesen felhagyni az ismerkedéssel. Sok szingli már most túlságosan elszigetelt és reménytelen, ezért még fontosabb is, hogy higgyünk az új kapcsolódások lehetőségében, mint korábban. Csak legyünk kreatívak, figyelmesek, törekedjünk a biztonságra és ne erőltessünk semmit!