Szülőként a társkeresőn: Hogyan adj engedélyt magadnak egy új párkapcsolatra?

Amikor egy egyedülálló szülő regisztrál egy társkereső oldalra, a várakozás izgalma mellé gyakran beköltözik egy kéretlen vendég is: a szorongató bűntudat. „Van jogom a saját boldogságomhoz, amíg a gyermekemnek rám van szüksége? Nem károsítom őt azzal, ha az estéimet néha mással töltöm?”

Társkeresőket segítő coachként azt látom, hogy a legnagyobb gátat nem a logisztika vagy a szabadidő hiánya jelenti, hanem az önmagunknak meg nem adott belső engedély.

Ahhoz, hogy valódi társra találj, először a saját lelkedben érdemes rendet tenned. Nézzük meg, hogyan készülhetsz fel arra egyedülálló szülőként, hogy valakit újra beengedj az életetekbe!

1. Akkor vagyok jó szülő, ha a gyerekem az első!

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a jó szülőség egyet jelent azzal, hogy a gyerekem az első az életemben, és mindent ennek rendelek alá. Valójában azonban a gyereknek nem egy mártírra, hanem egy érzelmileg kiegyensúlyozott, boldog felnőtt mintára van szüksége. Ha a szülő magányos és kiégett, észrevétlenül is a gyermektől várja majd el azt az érzelmi támogatást, amit egy társtól kellene megkapnia. Ezt hívjuk parentifikációnak (szülősítésnek), amikor a gyerek válik a szülő érzelmi támaszává – ez pedig sokkal megterhelőbb számára, mint az, ha anya vagy apa néha randizni megy, esetleg új párja lesz.

2. Időhiány: Valódi akadály vagy csak kifogás? 

Gyakran hallom: „Nekem nincs időm ismerkedni.” Érdemes ilyenkor megállni és megvizsgálni: valóban a naptárad telt be, vagy a félelmeid gátolnak a társkeresésben? Az időhiány remek kifogás az újabb csalódások ellen.

Teljesen érthető, ha egy válás vagy csúnya szakítás után bezáródott a lelked, és tudattalanul mindent elkövetsz, hogy senki ne kerülhessen közel hozzád. Vizsgáld meg, hogy is vagy te ezzel!

Azt is fontos tudnod, hogy a társkeresés ebben az életszakaszban nem a végtelen éjszakákról, hanem a tudatosan, jól megszervezett találkozásokról szól. Egy harmincperces videóhívás vagy egy közös ebéd a munkahelyetek közelében tökéletesen alkalmas az ismerkedésre. Használd ki az üresjáratokat, és légy kreatív a randik szervezésében!

3. Az exednek semmi köze hozzá, hogy kivel randizol!

Gyakran előfordul, hogy az expartner mindent elkövet, hogy még véletlenül se legyen kedved vagy időd ismerkedni. Váratlanul változtat azon, hogy mikor hozza vagy viszi a gyerekeket, neheztelő megjegyzéseket tesz a gyerkőcök előtt arra, hogy te miért randizol.

Fontos tudnod, hogy amíg a gyermek biztonsága és ellátása megoldott, nem tartozol elszámolással a volt partnerednek arról, hogy kivel találkozol. Húzd meg a határokat, törekedj arra, hogy egy stabil és kiszámítható láthatási rendet alakítsatok ki. Ez biztonságot ad a gyerekeknek, neked pedig szabadságot a saját életed tervezéséhez. 

4. A partner mint szűrő

Sok társkereső kliensem panaszkodik arra, hogy a randipartnere lelép, amikor megtudja, hogy gyereke van. Figyelj!  Aki valóban alkalmas arra, hogy a társad legyen, az tiszteletben fogja tartani a szülői minőségedet. A gyermeked nem egy „csomag”, hanem az életed elválaszthatatlan része. Ha valaki türelmetlen, mert a beteg gyerek miatt lemondod a találkozót, az nem elutasítás, hanem egy fontos jelzés: az illető nem fogad el téged és az életedet. A szülőség ebben az értelemben egy kiváló szűrő, ami segít távol tartani az éretlen jelölteket.

Ha szülőként nehezedre esik randizni, gondold át az alábbiakat:

- Engedd el a tökéletesség kényszerét! Nem kell tökéletes szülőnek lenned, és nem kell minden szabad pillanatodat a gyerekeddel töltened!  Egy vidám, boldog szülő, aki randizik, akinek kiegyensúlyozott párkapcsolata van, sokkal türelmesebb és lazább a gyerekeivel, mint az, aki minden vágyát elnyomja, és feláldozza a boldogságát a jó szülőség oltárán.

- Radikális őszinteség: Már az ismerkedés elején tisztázd a randipartnereddel az élethelyzetedet! „Szülő vagyok, az időm véges, de ha veled vagyok, akkor teljesen rád koncentrálok.” Aki marad, azzal érdemes építkezni.

- Kontrolláld a bűntudatodat! Amikor megszólal a belső kritikusod, kérdezd meg magadtól: „Történt ma bármi, amivel elhanyagoltam a gyerekemet?” Ha a válasz nem, akkor ismerd fel, hogy csak a régi gyerekkori szülői bűntudatkeltés űz tréfát veled.

- Tudatos én-idő: Jelölj ki fix idősávokat a naptárban, ami csak a felnőtt programjaidról szól. Ez nem önzés, hanem azt jelenti, hogy tudatosan figyelsz a saját boldogságodra.

A társkeresés szülőként nem a gyermektől ellopott idő, hanem befektetés egy boldogabb jövőbe. Az ismerkedés nem a gyerekektől elvett idő, hanem egy lépés a saját jólléted felé. Egy kiegyensúlyozott szülő mellett pedig a gyerek is sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát.

Ha elakadtál a társkeresésben, akkor jelentkezz be online teamses coachingra, ahol te a nappalid biztonságában ülve tudod újratervezni az életedet.