Kezdeményezés címkével ellátott bejegyzések

Bármennyire is elterjedt és hatékony az online társkeresés, még mindig érdemes esélyt adni az offline ismerkedési módszereknek is. De itt sem kell ragaszkodnunk a megszokott formulákhoz, hiszen nemcsak a férfiak, a nők is megtehetik az első lépést.

Még mindig a fiúktól várjuk, hogy kezdeményezzenek. És ez még mindig nagyon nehéz műfaj. Nőként a várakozás nehéz, meg az, ha egész más akar tőlünk valamit, mint akitől mi szeretnénk. De a másik oldalon lenni sem egyszerű. Akinek fiai vannak, az előbb-utóbb szembesül a problémával.

Az IRL ismerkedés legnehezebb lépése: ismeretlenül megszólítani valakit. Mire figyeljünk ilyenkor?

Noha nem hangoztatják, a férfiak is fontosnak érzik, hogy a partnerük mennyire kívánja őket, és ezt mennyire adja tudtukra. A kedves szavak, a bókok is sokat számítanak: nem csak a nők vágynak arra, hogy szépeket mondjanak nekik.

Ha már eljutottunk addig, hogy nem egyenlevelet küldünk, mégis, mit tegyünk az üzenetbe? Először is, éreztessük az illetővel, hogy olvastuk a profilját és az valamiért megnyerte a tetszésünket. Tudnia kell, hogy nem egy robot küldött neki levelet, hanem személyesen neki szántuk a szöveget. Vagyis legyen az üzenetben utalás a profiljára, természetesen pozitív hangnemben. Keressünk valami olyat, amihez kapcsolódni tudunk. (Lehetőleg ne csak a megjelenéséhez tudjunk kapcsolódni, az kevés. Ha a lány szép, akkor ezt mások is észreveszik, és épp elég levelet kap ahhoz, hogy egy átlagosra ne is reagáljon.)

Kétségtelen, hogy ahány személyiség, annyi igény és stílus létezik, ami alakítja azt is, hogy a társkeresés, kapcsolatkialakítás melyik formáját érezzük testhezállónak és melyiket kevésbé. Van, aki az online párkeresést kedveli, más a szórakozóhelyeket, de az sem kizárt, hogy néhányan az utcán való leszólítósdit preferálják.

Az ismerkedni vágyók nagy része bizonytalan azt illetően, hogy kinek a feladata megtenni azt a bizonyos első lépést, amely szinte mindenkinek nehezére esik, legyen akár fiú, akár lány – kivéve persze, ha született hódító, és a gátlásokat csak hírből ismeri. Lehet, hogy már jó ideje szemezünk valakivel, de egyikünk se képes egy kicsit közelebb lépni a másikhoz, hogy elkezdhessünk beszélgetni.

Ki szólítsa meg a másikat? Hogyan csattanjon el az első csók? Ki fejezze ki először házassági szándékát? Utóbbi kérdésre szinte egyértelműnek tűnik a válasz (általában a férfira testáljuk ezt a nemes, lovagias szerepet), a való életben mégsem egyszerű megküzdeni azokkal a helyzetekkel, amikor a kapcsolat fejlődésének technikai nyelvezettel élve „logisztikai” kérdései kerülnek előtérbe.