Verticordia szerző bejegyzései

Van, aki úgy bókol, ahogy levegőt vesz, és van, aki vért izzad, míg végre kigondolja, mi szépet mondhatna a másik emberről. Pedig mindenki vágyik arra, hogy elismerjék. Főleg azok, akik legközelebb állnak hozzá.

Milyen a nyerő férjjelölt? Akinek remek állása van és feltehetően a jövőben is sokat fog keresni, viszont alig ér rá, vagy akinek marad ideje a menyasszonyával is foglalkozni, még ha nem is olyan magas a fizetése?

A társkeresés sosem csak arról szól, hogy mennyire tetszik valakinek a külseje és a stílusa, hanem arról is, hogy hasonlóképpen gondolkodom-e a világról, mint ő. Egyre fontosabbak a közügyek, a globális kérdések, ezért a fiatalok jobban figyelnek arra, hogy olyanokkal randizzanak, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak.

Miért van olyan sok szingli férfi, akinek esze ágában sincs komoly partnert keresni? Mi tartja őket vissza? Egoisták és kompromisszum-képtelenek? Vagy anyagi okokból is tartózkodnak az elköteleződéstől?

Nem baj az, ha jól kalandregényeket olvasunk és filmeket nézünk, amelyekben a halálos szerelem mindent legyőz, de nem szabad a saját szerelmi életünket összekeverni egy író fantáziavilágával. Így azt sem várhatjuk el a partnerünktől, hogy állandóan olyan felfokozott állapotban legyen, mint egy regénybeli hős.

Ki gondolná, hogy a házasság sikerének köze van ahhoz, vajon a férj kedveli-e a felesége barátnőit, vagy épp ellenkezőleg? Márpedig egy 16 éven keresztül folytatott felmérés szerint ez igenis számít.

Vannak nők, akik csak ritkán érzik igazán nőnek magukat. Róluk és hozzájuk szól ez a regény. De azoknak is ajánlom, akik nem értik, hogy bizonyos nők miért nem olyan nőiesek, mint mások.

Ne a reklámok és a gyermeki fantáziák alapján képzeljük el a kapcsolatainkat, és ne várjunk lehetetlent. Bár ez evidenciának tűnik, sokak számára mégsem az.

Az őszinte és szívből jövő nevetés boldoggá teszi a kapcsolatot, a gúnykacaj viszont megmérgezi. Mennyi ugratást tudunk elviselni mi magunk és mennyit a partnerünk?

Vannak kérdések, amelyeket első randin nem illik feltenni, mert teljesen elronthatják a hangulatot, illetve kínosak lehetnek.

Vezethet-e az alkalmi kaland kapcsolathoz? Milyen arányban vágynak a fiatalok romantikus kapcsolatra, mikor előzetes udvarlás nélkül gabalyodnak össze? Miért nem merik a lányok megkérdezni, hogy a fiú számára mit jelentenek?

A slow dating, vagyis lassú ismerkedés azoknak való, akiknek fontos a partner belső világa, és mielőtt még rászánnák magukat az első randira, szeretnék kideríteni, mennyire hasonló kettejük gondolkodása.

Az IRL ismerkedés legnehezebb lépése: ismeretlenül megszólítani valakit. Mire figyeljünk ilyenkor?

Zavar, ha a barátod, vagy akivel éppen ismerkedsz, más nőket emleget? Nem mindegy, milyen stílusban teszi ezt, és közben veled hogy bánik. Ha lekezelően, akkor menekülj!

Tippek azoknak, akik nem szeretnének többé jókislányok lenni, és el akarják kerülni, hogy a férfiak házicselédnek vagy az anyukájuknak tekintsék őket.

Szingli vagy? És nem szeretsz az lenni? Pedig sok előnye van ennek az állapotnak, és ha kihasználjuk ezt az időszakot, az eljövendő párkapcsolatainkban is boldogabbak lehetünk.

Milyen a kedvesünk családja? Mire számíthatunk, ha összekötjük vele az életünket? Támogatást, szeretetet kapunk tőlük, vagy kritikát és megvetést? Esetleg teljesen közömbösek irántunk? És hogy tartsunk távolságot, ha arra van szükség?

Az online létrejött kapcsolatokban minden gyorsabban történik, viszont az élmények nem maradnak virtuálisak. Nagyon hamar ugyanolyan szintre kerülhetnek, mint a valódi kapcsolatok, és ugyanúgy az életünk részévé válhatnak.

Mi mindent tesznek a boldog párok elalvás előtt? A legfontosabb, hogy egymással foglalkoznak, és kellemes hangulatot igyekeznek teremteni.

Nem mindenki tud mit kezdeni azzal, ha hosszú ideig távol kell élnie a kedvesétől, vagy csak hetente egyszer, esetleg havonta egyszer tudnak találkozni. Kinek való a távkapcsolat, és mi mindent tudhatunk meg általa önmagunkról?

Ha el akarjuk kötelezni magunkat valaki mellett, mindenképp derítsük ki, milyen vele vitatkozni és veszekedni. Milyen módszereket használ, ezek hogyan hatnak ránk és mit hoznak ki belőlünk? Képesek vagyunk a végén kompromisszumra jutni, vagy az egyikünk győz és a másikunk veszít?

A pozitív gondolatok, szavak, élmények életben tartják a hosszú távú kapcsolatokat, a negatív, bántó, közömbös hozzáállás pedig rombolja. Elméletben ez elég világos, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok ember nincs is tudatában annak, miért nem boldog a partnerével.

Noha nem hangoztatják, a férfiak is fontosnak érzik, hogy a partnerük mennyire kívánja őket, és ezt mennyire adja tudtukra. A kedves szavak, a bókok is sokat számítanak: nem csak a nők vágynak arra, hogy szépeket mondjanak nekik.

Mihez kezd egy USA-ban élő, elnyugatiasodott pakisztáni srác azzal a hagyománnyal, miszerint neki csak olyan nőt szabad feleségül vennie, aki ugyanabból a kultúrkörből származik, mint ő? És mi van, ha szerelmes lesz egy amerikai lányba, aki miatt a családja kitagadja?

Mit árul el egy emberről, ha sok szelfit készít illetve oszt meg közösségi oldalakon? Hiú, önimádó, beképzelt-e ettől? Vagy csak a divatot követi? Életkori sajátosság a szelfizés, esetleg annak a jele, hogy az illető szomjazik az elismerésre?

Van, aki arra a kérdésre, hogy milyen filmeket szeret nézni és milyen zenéket hallgat, nem képes egyenes választ adni, mert nincs is saját ízlése? Vajon miért nincs? És probléma lehet-e ez egy párkapcsolatban?

Sok nő nem érti, miért kezd elmaradozni egy korábban annyira lelkes férfi. Vagy miért nem nyilvánítja ki már az érdeklődését egy hosszabb kapcsolatban. Íme, néhány lehetséges ok.

Minek nevezzelek? Hogyan becézzelek? Van, aki szeret gügyögni a kedvesének és van, aki szereti, ha babának, bogárnak vagy macinak szólítják. Másokat viszont irritál. Miért használunk ilyen gyerekes megszólításokat a szerelemben?

Valóban az lenne az elvárás, hogy egy munkahelyen ne vegyük észre egymást nőként és férfiként? Vagy ez az ötlet teljesen abszurd?

Mennyire fontos egy párkapcsolatban, hogy a munkamegosztás módját mindkét fél igazságosnak érezze? Valóban léteznek női feladatok és férfimunkák? És hogyan lehet ezeket összehasonlítani?