Belefáradtál a társkeresésbe? Lehet, hogy ideje szünetet tartanod

Ha már fáraszt a társkeresés, ingerülten nyitod meg az oldalt, nincs kedved újabb bemutatkozásokat olvasni, és a következő randi gondolatától sem leszel különösebben lelkes, érdemes lehet szünetet tartanod. A társkeresési szünet nem ugyanaz, mint a feladás: akkor hasznos, ha tudatosan arra használod, hogy kipihend magad, átgondold, kit keresel, majd lelkesebben térj vissza.

Képzeld el, hogy este leülsz a kanapéra. Megnyitod a társkeresőt.

József, 52. Szeret kirándulni, utazni, finomakat enni és nagyokat beszélgetni.

Gábor, 49. Szeret kirándulni, utazni, finomakat enni és nagyokat beszélgetni.

A harmadik férfi is szeret kirándulni. Te pedig ezen a ponton már legszívesebben elköltöznél egy olyan országba, ahol törvény tiltja a természetjárást.

Ha már így állsz a társkereséshez, lehet, hogy nem újabb száz profilra van szükséged, hanem pihenésre.

Mi az a társkeresési kiégés?

Társkeresési kiégésről vagy dating burnout-ról akkor beszélünk, amikor az ismerkedés tartósan kimerítővé, frusztrálóvá és reménytelenné válik, és egyre kevésbé érzed úgy, hogy van értelme folytatni.

A jelenséget már kutatások is vizsgálják. Egy 12 héten át követett, aktív társkeresőapp-használókat vizsgáló kutatásban idővel nőtt az érzelmi kimerültség és az eredménytelenség érzése. Nem meglepő.

Újra és újra bemutatkozol, beszélgetést kezdeményezel, reménykedsz. Nem válaszol. Válaszol, aztán eltűnik. Találkoztok, de nem szimpatikus. Kezded elölről és egy idő után már nem azt gondolod, hogy „Kíváncsi vagyok, milyen ember”, hanem: „Na, vajon ezzel mi lesz a baj?”

Ekkor érdemes megállni.

Honnan tudhatod, hogy szünetre van szükséged?

Akkor érdemes szünetet tartani, ha már nem kíváncsiságból, hanem kötelességből keresel társat. Figyelmeztető jel lehet, ha minden új emberben előre a hibát keresed, egy visszautasítás napokra padlóra küld, gépiesen lapozgatod a profilokat, miközben valójában senki nem érdekel, vagy minden randi előtt azt gondolod: „Jaj, csak ezen legyek túl.”

Ilyenkor nem biztos, hogy az a megoldás, hogy még keményebben próbálkozol. Ha elfáradsz futás közben, akkor sem feltétlenül az a zseniális edzésterv, hogy még gyorsabban kezdesz futni.

Mennyi ideig tartson a társkeresési szünet?

Nincs kötelező időtartama. Néhány hét is elég lehet, másnak néhány hónapra van szüksége. Ne a naptárt figyeld, hanem azt, mi történik benned!

A jó szünet végén nem azt érzed: „Na jó, letelt a hat hét, vissza a bányába”, hanem újra megjelenik benned valamennyi kíváncsiság. Fontos azonban, hogy a szünet ne változzon észrevétlenül végleges visszavonulássá, ha valójában továbbra is szeretnél párkapcsolatot.

Mi a különbség a szünet és a feladás között?

A szünet tudatos döntés: most nem keresek, mert elfáradtam. A feladás következtetés: nekem úgysem sikerülhet. Ez óriási különbség. Az egyik esetben ez a te döntésed, választásod, a másikban hatalmas adag reménytelenség van.

Párkapcsolati coachként sokszor találkozom olyan társkeresőkkel, akik néhány rossz élményből egészen elképesztő következtetésekre jutnak:

„Nincsenek normális férfiak.”

„Minden nő csak a pénzt nézi.”

„Ötven fölött már senkinek nem kellek.”

Ezek nem tények, hanem csalódásokból született általánosítások. A pihenés segíthet abban is, hogy ezeket ismét külön tudd választani.

Mit csinálj a szünet alatt?

Éld az életedet! Találkozz barátokkal, menj színházba, kirándulj, tanulj valamit! Sportolj és utazz! Csinálj olyan dolgokat, amelyeknek semmi közük ahhoz, hogy lesz-e párod.

És eközben érdemes végiggondolnod három kérdést:

Milyen kapcsolatot keresek valójában?

Milyen embereknek adok újra és újra esélyt, és miért?

Van valami a társkeresési módszeremben, amin változtatnom kellene?

Mert ha három hónap múlva pontosan ugyanazzal a stratégiával térsz vissza, amelybe most belefáradtál, jó eséllyel ugyanoda fogsz megérkezni.

Mikor érdemes újra elkezdeni a társkeresést?

Akkor, amikor már képes vagy egy új emberre új emberként nézni, és nem az előző tíz csalódásod folytatásaként. Nem kell extázisban lenned a lelkesedéstől. Elég, ha újra van benned kíváncsiság, tudsz nemet mondani anélkül, hogy bűntudatod lenne, és egy visszautasítást sem annak bizonyítékaként élsz meg, hogy örökre egyedül maradsz.

A sikeres társkeresés ugyanis nem azt jelenti, hogy soha nem fáradsz el. Azt is jelenti, hogy felismered, mikor kell továbbmenni, és mikor kell egy kicsit leülni az út szélére.

Ha a következő nekifutást már tudatosabban szeretnéd csinálni

A Hogyan lesz végre párom? – A sikeres társkeresők kézikönyve című könyvemet éppen azért írtam, mert magam is hosszú ideig voltam társkereső, és több mint 15 éve segítek azoknak, akik elakadtak ebben a folyamatban.

Nem azt ígérem benne, hogy ha elolvasod, kedden 17.42-kor megérkezik a nagy Ő.

Azt viszont igen, hogy megtanulhatod tudatosabban csinálni azt, amire valóban van ráhatásod: hogyan keresel, kit választasz, milyen hibákat ismételsz, hogyan kommunikálsz, és mikor érdemes továbblépned.

Mert a pártalálásban van szerencse is, de a sikeres társkeresés alapvetően tanulható. Legyen neked is működő párkapscsolatod!