Elcseszett randik: miért nem vagy otthon?

Az elcseszett randi rémálom, de valljuk be, szórakoztató – utólag. Pláne mások története. Ha veled is megesett már, hogy inkább töltötted volna az estét egyedül mamuszban, mintsem kettesben valakivel rosszabbnál rosszabb ámulatokba esve, itt az idő, hogy megoszd a sztorit mindenkivel! “Elcseszett randik” jeligére küldd el nekünk a szerkeszto@ha.hu címre!

***

Kedves Szerkesztő!

Remélem szórakoztatónak fogod találni az alábbi történetet:

Néhány éve egy koncerten megszólított egy srác, aki ránézésre vonzó volt. Kicsit elbeszélgettünk, amíg a tömegből távoztunk, a beszélgetés alapján szimpatikus volt. Megkérdezte találkozhatnánk-e még? Igent mondtam, tel számot cseréltünk. A randit a Liszt Ferenc téren egy kávézóba szerveztük. Izgatottan vártam, hogy találkozzak ezzel a szimpatikus fiatalemberrel.

Amikor elkezdtünk beszélgetni, világossá vált, hogy nem tud figyelni arra amit mondanak neki, valamiféle figyelem-zavarban szenvedhetett, pedig magasan képzett ember volt. Amikor kérdezett valamit az életemről és belekezdtem a válaszba, váratlanul félbeszakított, jó felemelt hanggal, kb mint aki belekiabál a másik szavába, és visszakérdezett valami teljesen oda nem illő részletre ami fél órával azelőtt hangzott el. Olyan volt mintha a fejében menne egy külön párbeszéd aminek semmi köze ahhoz amiről éppen beszélgetünk. A bekiabálásai annyira furák voltak, hogy már a pincérek is furán néztek ránk. Elég kellemetlenül éreztem magam, úgyhogy valahogy elbeszélgettünk egy órát, hogy ne sértsem meg azzal, hogy felpattanok egy fél óra után, aztán szépen kimentettem magam, hogy most mennem kell.

Azt hiszem ez úgy fordulhatott elő, hogy a koncert hangos volt, ezért nem tűnt fel sem az, hogy nem reagál kérdésekre, sem az hogy furán felviszi a hangját. A történetnek nincs konklúziója, ennyi belefér az ismerkedésbe :)

A másik kínos elcseszett randi sorozat az volt, amikor ismerősök próbáltak összehozni valakivel, akit ők jó embernek találtak. Valóban jó ember volt, szép szakmai háttérrel stb, de egyben eléggé fura is. Amikor túl voltunk már a közös ismerősökkel való közös programokon, főzéseken stb ő már úgy érezte, jogot formálhat arra, hogy bármikor becsöngessen hozzám ha arra jár, és ha nem talál otthon számon kérjen hol vagyok, ha már megvan neki a telefonszámom. Jót nevettem a megfogalmazásán, hogy merre jársz, miért nem vagy otthon? Nem ez volt az egyetlen ok amiért nem folytattam az ismerkedést vele, mondjuk úgy, ez segített a döntésben.

Ez a két eset az életemben arra volt jó, hogy akarjak ezeknél sokkal jobb ismerkedési lehetőséget adni magamnak :)

Üdv:

Zsófi