Láthatatlan vonzerő

Az, hogy kihez vonzódunk és kihez nem, sokszor olyan dolgokon múlik, amelyeknek nem is vagyunk tudatában. Mivel a vizualitás uralja a kultúránkat, és főleg az online randizás világában előbb látjuk egymást, mint hogy egymás hangját hallanánk vagy egymás illatát éreznénk, könnyen félrevezethet a látvány, és talán gyakrabban futhatunk bele olyan randikba, amelyeknek már az elején tudjuk, hogy a partnert nem fogjuk kívánni. Nem feltétlen azért, mert más, mint a fotókon, lehet, hogy szagra nem felel meg az illető. De mit tud az orrunk, amit más érzékszervünk nem?


1. Test-és arcszimmetria (szaglás alapján)

Persze, elég valakire ránéznünk, hogy megállapítsuk, mennyire szimmetrikus az arca és a teste. De vizsgálatok szerint nem is kell ránéznünk, mert a testszagból meg tudjuk ítélni… Biztos sokan hallottak az izzadt pólós kísérletről, mely alapján nők válogatták ki, hogy melyik póló tulajdonosához vonzódnak, és melyikhez nem: nos, a szimmetrikusokhoz jobban vonzódtak. Bár azt a tudósok sem értik, hogy a szimmetria hogyan derül ki a szagmintából.


2. Személyiség

Még különösebb, hogy szag alapján az alapvető személyiségjegyekre is rá lehet hibázni. Öt ilyen alapvető személyiségjegyet különböztet meg a pszichológia:

a) Nyitott/kíváncsi vs. állandóságpárti/óvatos
b) Lelkiismeretes/megbízható vs. könnyelmű/felelőtlen
c) Extrovertált/társasági ember vs. introvertált/visszafogott
d) Barátságos/együttérző vs. versengő/kritikus
e) Érzékeny/neurotikus vs. magabiztos/nyugodt

Persze nem tiszta típusok ezek, mindegyiket úgy kell elképzelni, mint egy skálát, amelyen valahol állunk, vagy az egyik, vagy a másik széléhez közelebb. Nos, a jelek szerint elég hamar meg tudjuk ítélni szag alapján, hogy ki hová tartozik inkább, és az nekünk mennyire jön be. De a való életben persze számos más információ is rendelkezésünkre áll, így sokkal könnyebb a feladatunk.


3. Betegség

Azt már könnyebb elfogadni, hogy a testszag alapján ösztönösen megérezzük, hogy valaki beteg-e, még ha nem is vagyunk annak tudatában, hogy azért nem vonz, mert a betegséget szagoltuk ki… Nyilván nem minden betegség érzékelhető szaglás alapján, de például a bakteriális fertőzések igen.


4. Genetikai diverzitás (szaglás és ízlelés alapján)

Mind a verejték, mind a nyál alapján képesek vagyunk „megállapítani”, hogy valaki mennyire áll tőlünk távol DNS szempontjából. Minél távolabb áll, annál nagyobb az esélye, hogy egészséges utódaink lesznek, mert más immunrendszer jellemzi azokat, akiknek a genetikai állománya nagyon különbözik: ez pedig ellenállóbbá teszi az utódokat.

Vannak tudósok, akik a csókolózás szokását is azzal magyarázzák, hogy ezúton vehetünk legkönnyebben nyálmintát egymásból, akkor esik jól a csók, ha nem hasonlítunk genetikailag egymáshoz. Vagyis nem hasonlítunk túlságosan…

Ennek ugyan ellentmond, hogy arc alapján meg ahhoz vonzódunk inkább, aki hasonlít ránk (illetve a szüleinkre). Persze attól, hogy valaki külsőleg hasonlít, még nem kell, hogy genetikai állományát tekintve is közel álljon hozzánk.


5. Ismeretlenség (akár szaglás, akár látvány alapján)

Olyan közösségeknél végzett kutatások alapján, amelyekben szokás nem rokon gyerekeket együtt nevelni (lásd például az izraeli kibucokat), megállapítható volt, hogy azok között, akik együtt nőttek fel, igen ritka, hogy később párt alkossanak, vagy egyáltalán szexuális vonzalmat érezzenek egymás iránt. Szóval az Egri csillagok együtt fürdő gyermekei, Vica és Gergő, nem nagy eséllyel házasodtak volna össze felnőtt korukban, ahogy a regényben történt.

A sok időt együtt töltő gyerekek nyilván testvérként tekintenek egymásra, és bekapcsol a tabu: testvért nem kívánunk… A rossz hír az, hogy ez sok házasságban is bekövetkezik, ha a felek nem vigyáznak, és elkezdenek egymásra vérrokonként tekinteni.


És mit kezdjünk mindezzel?

A testünk jelzéseket ad, és nekünk kell eldöntenünk, mennyire vesszük ezeket figyelembe. Vajon hagyjuk, hogy a látvány vigyen mindent, és a szaglással ne is foglalkozzunk? Vagy legyünk tudatosabbak azt illetően, hogy milyen illatok vonzanak, illetve taszítanak?

Persze, ideig-óráig becsaphatjuk az érzékszerveinket, használhatunk parfümöt, dezodort, kölnit, de ez legfeljebb átmeneti csalásra ad lehetőséget, és valójában nem is áll érdekünkben, hogy hamis szagmintát adjunk… Mert hosszú távon csak az a kapcsolat fog működni, amelyben az illatok is rendben vannak.

Igaz, hogy amikor mindezen képességeink kialakultak, a hosszabb távú együttélés (ha egyáltalán volt ilyen) átlagban nem lehetett több, mint öt év, olyan rövid volt egy emberi élet. Most csak szaglás alapján nyilván nem dönthetjük el, hogy valaki 20-30 vagy akár több évig jó társunk lesz-e. Számos más szempontot is figyelembe kell vennünk, de nem ajánlanám senkinek, hogy olyannal kösse össze az életét, akinek a testszaga nem kedves a számára: nagyon meg fogja bánni.

A jó szexuális élet alapja, hogy fizikailag minden tekintetben vonzódjunk egymáshoz, és a legintimebb az illatok és az ízek világa. Nincs az a szellemi összecsengés vagy anyagi érdek, ami ez fölül tudná írni…