Miért választ valaki rendre házas partnert?

Szeretőnek lenni pocsék dolog: magányos ünnepeket, lopott órákat, titkokat és hazugságokat jelent. Örökös ingázást a remény és a reménytelenség között. Ha valaki szeretővé válik, évekig hitegetheti magát azzal, hogy a párja majd otthagyja végre azt a házsártos házastársát, és végre őt választja mindenestül. Mindez nagyon sok fájdalommal jár, sokan mégis évekig beleragadnak egy ilyen nehéz viszonyba. De vajon miért?

Miért lesz valakiből szerető?

Vannak lányok, akik nagy ívben elkerülik a foglalt férfiakat, míg mások rendre szeretőként végzik. Gyakran úgy, hogy a kapcsolat kezdetén a partnerük „elfelejti” elmondani nekik, hogy házas. Amikor pedig a szerető megtudja, már annyira mélyen belemerült ebbe a viszonyba, annyira nehéz lemondania erről a kapcsolatról, hogy évekre beleragadhat a szeretői státuszba.      

A legtöbb szerető a társkeresés időszakában egyáltalán nem akart szerető lenni. Többségük semmi másra nem vágyott, mint egy elkötelezett, kizárólagos viszonyra.

Tudattalanul mégis olyan társat választottak, aki már foglalt, akivel nem lehet elkötelezett, tartós párkapcsolatot kialakítani. Nem nehéz kitalálni, hogy a jelenség hátterében gyerekkori történetek, sérülések állhatnak.

Az örökös második

Gyakran előfordul, hogy a szeretői státuszba kerülő nő (persze, lehet férfi is, de engedd meg, hogy a könnyebbség kedvéért ebben a cikkben most így fogalmazzak) gyerekként csak az „örökös második” volt a szülei számára. Úgy érezhette, hogy a testvére vagy testvérei mellett labdába se rúghat, és folyton küzdenie kellett a szülei szeretetéért.

Az is lehetséges, hogy az édesapja nem volt számára elérhető, mert folyton távol volt, vagy észre se vette a kislányát. A kicsi lány számára ritka ünnep volt, ha az apja figyelmet fordított rá. Ezek a kislányok azt tanulták meg, hogy a szeretet, az elfogadás, a figyelem ritka kincs, amit ki kell érdemelni, amit ki kell várni, amiért küzdeni kell. Így aztán kialakul bennük az a hiedelem, hogy „én mindig csak a második lehetek”, „nekem meg kell küzdenem a másik ember szeretetéért”.

A párkeresésé időszakában bekapcsol ez a hiedelem, és természetes lesz számukra, hogy házas partnert választanak, mert így előáll ugyanaz a helyzet, ami otthonról már olyan ismerős számukra: egy nős férfira örökké várni kell, folyamatosan meg kell küzdeniük a pasi figyelméért, idejéért és a válásért.

Félelem az elköteleződéstől

Az is előfordulhat, hogy az a nő, aki gyakran találja magát foglalt férfiak mellett a lelke mélyén nagyon is fél az intimitástól és az elköteleződéstől. Bár tudatosan nagyon is várja, hogy a partnere végre megszabaduljon az eredeti társától, és végre mindenestül csak őt válassza, tudattalanul nagyon is fél a kizárólagos kapcsolattól.

Gyakran találkoztam olyan női szeretőkkel, akik úgy rendezték be az életüket, hogy egyszerűen nincs idejük egy elkötelezett, napi időt, törődést igénylő párkapcsolatra, ezért nekik tökéletesen megfelel a heti egyszeri-kétszeri lopott néhány óra. A kérdés ilyenkor is mindig az: miért él valaki olyan elfoglalt életet, amibe nem fér bele egy párkapcsolat?

Az is megesik, hogy olyan nők választanak foglalt férfiakat, akik korábban már nagyon megégették magukat az előző kapcsolatukban, és tudatosan vagy tudattalanul bezárták a lelküket, nem szívesen engednek közel senkit. Egy szeretői állapot viszont elég kényelmes megoldás ebben a helyzetben: szeretik, kedvelik ugyan a partnerüket, ugyanakkor a saját várukat, biztonságukat, szabadságukat még fontosabbnak tartják.

Önbecsülés, önbizalomhiány

A gyenge önbecsülés további magyarázat lehet erre a helyzetre. Mivel egy alacsony önbecsüléssel rendelkező nő azt hiszi, hogy ő „nem elég jó nő”, elfogadja az örökös második helyzetét, és beéri a lopott félórákkal is, mert azt gondolja, hogy neki csak ennyi jár. Nem hiszi el, hogy neki juthat, járhat több is.

Sajnos a szeretői státusz tovább rombolja az amúgy is gyenge lábakon álló önbizalmát. Minél tovább marad valaki ebben a helyzetben, annál kevésbé hiszi, hogy találhat még valakit, aki teljes egészében őt akarja, és nem kell egy másik nővel osztoznia a párján.

A szeretői viszonyból való kilépéshez a legtöbb esetben nagyon nagy elkeseredettség vagy harag szükséges. A nők gyakran „futnak a pénzük után”: ha már ennyi időt, energiát beletettem ebbe a kapcsolatba, most nem hagyhatom abba, hátha már csak éppen ez az utolsó néhány hét vagy hónap szükséges, és végre tényleg otthagyja a házastársát.

A kijózanító pofont sokszor az jelenti, amikor a partnerük bejelenti, hogy a felesége – akivel már állítólag évek óta nem szexelnek – gyereket vár.

Ha beleragadtál egy szeretői viszonyba, esetleg rendre foglalt partnerek mellett találod magadat, érdemes minél előbb segítőhöz fordulni, és ránézni, hogy miért történik mindez, és hogyan lehetne ezt a helyzetet feloldani. Nézd meg, hogyan segíthet neked ebben a társkereső coaching!