Nézzünk együtt sorozatot!

Húsz évvel ezelőtt még minden pszichológus számára a tévé volt az egyik fő közellenség, ma már a számítógép... Mindkettőről azt állítják, hogy elidegenít és elsorvasztja a normál, hagyományos kommunikációt. Ami persze nem feltétlenül van ám így. És ezt most végre felmérésekkel is igazolják.

A tévénézésről Csíkszentmihályi Mihály Az öröm művészete (Flow a mindennapokban) című, világhírű könyvében azt írja, hogy a ún. passzív pihenés, nem kíván energiabefektetést, és minél többet bámulja valaki a képernyőt, annál rosszabbul érzi magát, bár persze olykor jó dolog a semmittevés, és az igénytelen szórakozás is, sokkal több örömöt ad, ha kreatív pihenéssel töltjük a szabadidőnket.

Igen ám, de arról szó sincs, hogy a tévének, illetve együttes film- vagy sorozatnézésnek milyen közösségteremtő ereje lehet. Mint ahogy arra sem tér ki, mennyire nem mindegy, össze-vissza mindent megnézünk-e, amit sugároznak, vagy mi magunk válogatjuk ki, hogy mire vagyuink kíváncsiak, és ha nézünk valamit, akkor tényleg odafigyelünk-e, vagy csak jobb híján punnyadunk. 

A párkapcsolatok egyik összetartó ereje a közös hobbik vagy kellemes időtöltések megléte, és a film- vagy sorozatnézés éppen egy ilyen közös hobbi, ami nem hogy elidegenítene bennünket egymástól, de inkább összekovácsol. Nem csak azért, mert a műsor nézése közben együtt vagyunk, és egy dologra fókuszálunk, hanem azért, mert témát is ad a későbbi beszélgetésekhez. Olyan témák merülhetnek így fel, amelyek éppen nem a mindennapjaink részei, de egyszer majd azokká válhatnak, tehát a fikciós történet kapcsán könnyedebben tudunk róluk csevegni. 

De mi derült ki az Aberdeen-i Egyetem felméréséből? A sorozatokat közösen néző párok hasonló jótéteményekben részesülnek, mint azok, akiknek közös baráti körük van. Sarah Gomillion és Shira Gabriel csapata szerint a közös baráti körrel rendelkező párok általában elégedettebbek, boldogabbak, mint azok, akiknek nincsen ilyen társaságuk, kivéve persze, ha a haveri kör helyett sorozatok világában forognak közösen.

Mintha a sorozatok helyettesítenék a közös barátokból merített pozitívumokat: az összejövetelek rendszeresek, mindenki mindenkit ismer (már a pár a sorozat szereplőit), együtt izgulhatnak, együtt nevethetnek a fordulatokon, ha nem tévében, hanem dvd-n vagy számítógépen nézik, akár még meg is állíthatják a műsort, hogy megbeszéljék, mi történik, kommentálhatják, kiegészíthetik, tovább szőhetik a sztorit. 

Különösen jó hatással lehet ez a közös tevékenység például távkapcsolatban élőkre, akiknek esélyük sincs közös baráti körre, hiszen amikor végre együtt lehetnek, biztos inkább kettesben maradnak, viszont, ha együtt néznek egy-egy sorozatot, vagy egy időben nézik, noha külön-külön gépen, akkor ezáltal közös élményekhez jutnak. 

A felmérésben ugyan nem tértek ki rá, de azért nem mindegy, hogy az ember a The Killing című depressziós sorozatot nézi a párjával vagy az Agymenőket... Persze mindkettőre lehet igényünk, de a kapcsolatunknak talán jobbat tesz a pozitív érzéseket közvetítő, humortól sem mentes sorozat, mint az, amitől kiráz a hideg. (Elnézést a Killing-rajongóktól.) Nyilván nem minden párnak egyszerű közös nevezőre jutni a sorozatokat illetően. Sok férfi vallja azt, hogy egyáltalán nem is érdeklik sem a filmek, sem a drámák vagy komédiák, csak a sportközvetítés. Jobb esetben "csak" az érzelmes, romantikus történetektől futnak ki a világból, de egy jó krimit azért szívesen megnéznek. 

Szerencsére a választék hatalmas, és igenis lehet olyanokat találni, amelyeket férfi és nő együtt is élvezhet. Ha valakivel hasonló a humorunk és az ízlésünk, ha sok mindenről tudunk beszélgetni, akkor nem lesz nehéz olyan műsort keresnünk, ami mindkettőnknek tetszik. Ha viszont már a kapcsolat elején nincs semmi, amit közösen szeretnénk csinálni (a szexen kívül), és az ízlésünk se egyezik szinte semmiben, akkor az nem sok jót ígér a jövőre nézve. Vagyis a közös sorozatnézés már randizási fázisban is érdekes program lehet, jó teszt arra, hogy mennyire hasonló a beállítottságunk, illetve, hogy mennyire tudunk kompromisszumokat kötni. Persze, nem mindent kell együtt nézni, de jó, ha van olyasmi, amit szívesen nézünk együtt.