Szingli címkével ellátott bejegyzések

Mi az a Szinglitérkép, mit árul el a társadalomról, és egyáltalán mit jelent a ma oly divatos „szingli” kifejezés? Hiszünk-e még a Nagy Ő-ben, és hogyan lett két városnyi egyedülálló ebben az országban? Hallgasd meg a válaszokat a Kedves Idegen csapata és a Randivonal második közös podcast adásában!

Sokan egy kalap alá vesznek minden szinglit, noha természetesen az egyedülállók is nagyon sokfélék, és most nem elsősorban arra gondolok, hogy milyen úton-módon lettek (vagy maradtak) egyedülállók, hanem arra, hogy ebben az állapotukban hogyan érzik magukat. Zavarja-e őket, hogy nincs állandó, elkötelezett partnerük vagy még csak nem is hiányzik nekik, hogy együtt legyenek valakivel?

Az elmúlt években sokat javult a helyzet, de az emberek többsége napjainkban is azt gondolja, hogy ha valaki 30 éves kora fölött még mindig egyedülálló, azzal biztosan valami gond van. A nagyobb baj az, hogy sok társkereső is ugyanezt hiszi. De vajon tényleg igazuk van?

Egyedülállónak, társkeresőnek lenni gyakran nagyon elkeserítő, kiábrándító és magányos érzés. Gyakran kilátástalannak tűnik, hogy valaha is találsz egy hozzád illő társat. Pedig legalább három lehetőséged van, hogy ismét boldognak érezd magad!

A legtöbb ember – akár párkapcsolatban él, akár egyedülálló -, azt hiszi, hogy szinglinek lenni egyet jelent a magánnyal és boldogtalansággal. A kutatások azonban egyáltalán nem ezt mutatják.

A karácsonyi készülődéshez ajánljuk figyelmedbe az Utálatos karácsony című olasz minisorozatot a Netflix kínálatából, amely egy olasz harmincas nő megpróbáltatásait mutatja be, aki mindent megtenne, hogy karácsonyra társat találjon. A sorozat pedig végre nem turistaszemmel mutatja meg Velencét, hanem az ott lakó családokon keresztül, akik számára a város nem attrakció, hanem az otthonuk.

A társadalom még nem nőtt ki abból az attitűdből, hogy mindenkitől elvárja a házasságkötést és a gyerekvállalást, és problémát lásson abban, ha valaki nem ezen az úton halad vagy azért, mert nem úgy alakultak a dolgai, vagy mert nem is akarja ezt az utat. A házas vagy fix párkapcsolatban élő emberek pedig sokszor hajlamosak lekezelően bánni azokkal, akik nem tartoznak a csoportjukba. Sok házas úgy néz a szinglikre, mint örök gyerekekre, illetve olyan emberekre, akik nem voltak képesek felnőni. Itt lenne az ideje leszokni a béna sztereotípiák emlegetéséről és arról, hogy másodrendű emberekként kezeljük az egyedülállókat.

Bár már sokat enyhült a szinglik megítélése, azért még sokak fejében az van, hogy aki egyedülálló, az valahogy defektes. Biztos nem elég vonzó, kiállhatatlan a természete, ezért nem kelt el még a társkereső piacon. Nagyon sok egyedülálló is ugyanezt gondolja saját magáról. Hogy is van ez?

Nagyon sok szingli hatalmas erőket fektet abba, hogy megtalálja a társát, mégsem talál senkit. És nem azért, mert előnytelen a külsejük, hanem mert olyan durva, téves hiedelmek vannak a fejükben a párkapcsolatról, társkeresésről, amelyek teljesen meg is gátolhatják, hogy tartós kapcsolatuk legyen.

Nagyon sok szingli panaszkodik arra, hogy szülők, rokonok, ismerősök kellemetlen kérdésekkel bombázzák őket. Cikkünkben felsorolunk néhány érzékeny témát, amit a megszokott módon inkább nem kéne szóba hozni a fiatalabb generációnál.

Szingliség, magány, egyedüllét - három különböző dolog. A szingli nem feltétlenül magányos, a magányos lehet házas, az egyedüllét nem egyenlő a magánnyal.

Szingli vagy? És nem szeretsz az lenni? Pedig sok előnye van ennek az állapotnak, és ha kihasználjuk ezt az időszakot, az eljövendő párkapcsolatainkban is boldogabbak lehetünk.

A hosszú magány, párkeresési sikertelenségek és véget nem érő hajsza, a válaszok meg nem érkezése, az önfejlődésért tett kudarcos erőfeszítések előbb-utóbb bezárhatnak bennünket és motivációt veszíthetünk a nekünk megfelelő partner megtalálásáért tett próbálkozásainkban.

A magány kifejezést hallva rengeteg asszociáció juthat az eszünkbe, de a jelenkor embere kevésbé gondol az önismeretében elmélyült, bölcs filozófusra, vagy az erős, kemény harcosra (aki magányában edződött meg) akkor, ha a téma terítékre kerül. A magány tanító ereje és értéke inkább a lélektant kedvelők által bír jelentőséggel, sőt igen konkrét elhatárolásokat is tesznek sokan aközött, hogy valaki például „magányos” vagy szimplán „csak” egyedül van.

Ha a partnerkeresés nem megy úgy, mint a karikacsapás, mindenféle ismerőseid, barátaid és főleg családtagjaid nagyszerű tippeket tudnak adni. Főleg, ha nekik éppen van partnerük, házasok, családosak, és így tovább. Vagyis egyáltalán nem érintettek az ügyben, esetleg már néhány évtizede nem is randiztak, mert nem volt rá szükségük. Általában a jószándék vezeti őket, segíteni akarnak, úgy érzik, ha megfogadnád a tanácsukat, minden egy csapásra megoldódna, vagy legalábbis nagyobb esélyed lenne rá, hogy megtaláld azt, akit keresel. Nézzük, milyen tippeket szokás adni: