Tanácsok első randira / 2. rész

A helyszín kiválasztása

Legutóbb arról beszélgettünk, mennyi levelezés, ismerkedés után kerítsünk sort az első találkozásra. Ha már biztos, hogy szeretnénk találkozni, az egyik sarkalatos kérdés az lesz, vajon ki döntse el, mi legyen a randi helyszíne. Ki javasoljon helyszínt?

Mindenképp kellemes, ha a partnerünknek van valami ötlete a helyszínnel kapcsolatban, a határozott férfiak mindjárt úgy fogalmaznak, elviszlek ide vagy oda, ezzel egyszersmind azt is jelezve, hogy magukhoz akarják ragadni a kezdeményezést és fizetni is ők fognak. Lehet a helyszín meglepetés is, bár ezt első randinál nem kockáztatnám. A legrosszabb az, amikor egyik félnek sincs ötlete, vagy azért, mert gyakorlatlan, vagy attól tart, hogy a másik lehurrogja a javaslatát, esetleg csak lusta gondolkodni egy kicsit. Legjobb, ha mindig van valami jó tipp a tarsolyunkban, lehetőleg olyan hely, ahol már voltunk, és ahol jól éreztük magunkat: a randi stresszéhez így nem adódik még hozzá az új helyszín keresgélésének frusztrációja is.

Van, aki a nyilvános programra esküszik, ahol nem kell kényszeredett kettesben maradni az új ismerőssel. Vérmérséklet kérdése, meg persze ráérő időé, ha két gyermektelen, különösebb kötöttségekkel nem rendelkező emberről van szó, még össze is lehet hozni, de ebben az esetben lehet, hogy nem fognak eléggé egymásra figyelni, nem jut alkalom a mélyebb beszélgetésre. Lehet persze randizni sportolva is, körbefuthatjátok a szigetet (ilyet csak akkor vállaljatok, ha elég sportosak vagytok, és ha leizzadva is csábosan néztek ki), vagy sétáltathattok kutyát együtt, program lehet a bevásárlás (van, akivel jól lehet vásárlás közben beszélgetni), a lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Még olyan is van, aki a munkahelyére hívja a kiszemelt áldozatot és egy sivár tárgyalóban beszélget vele, mert mondjuk sajnálja a pénzt egy kávéra. Ha lehet, ezt inkább ne tegyük.

A Randivonal kérdőíve alapján (amit 3000 társkereső töltött ki)

a legtöbben a kávét vagy vacsorát részesítik előnyben

első találkozás alkalmával.

Családi eseményre nem vinnék olyat, akit életemben először látok, és én se mennék el ilyenre (a legtöbb családi esemény épp elég kínos enélkül is). Baráti körben se tartanám szerencsésnek, hogy mindenki engem figyeljen, és azt találgassa, mégis, ki ez az ember. Kiállításra el lehet menni, de ott is kínos lehet, ha az egyiknek nem tetszik a tárlat, vagy nem olyan ász a képzőművészetek terén, hogy igazán jól érezze magát. Koncert? Nem nagyon lesz mód beszélgetni. A mozival ugyanez a gond, ráadásul szinte elvárás, hogy ott csókolózásra is sor kerüljön. Ha valakivel életedben először csókolózol, ne kötelezd el magad mellette két órára. Nagyon rossz tud lenni. Játszik még az autós randi is, ha valamelyik félnek vagy mindkettőnek van autója, persze érdemes egy autóba ülni azért, és nem két különböző járműből beszélgetni. Lehet a sétás vagy kávézós/éttermes randi lezárása is az autózás, és az ottani összezártság is vezethet olyan eredményhez, amire az ember még a találka elején nem is gondolt. (Helyesbítek: a pasik gondolnak rá, a lányok nem feltétlen.)

Kávézó vagy étterem? Elsősorban a kávézóra szavaznék. Ha az ember napközben kávézik valakivel, az elég gyorsan lebonyolítható, nem kínos, ha egy óra múlva arra hivatkozik, hogy mennie kell, mert dolga van, és az sem merülhet fel kellemetlen vádként, hogy a pasi kifizetett egy rakás pénzt egy drága vacsorára, aztán nem lett semmi az egészből. A séta sem rossz, ha jó az idő, elkerülhető a folyamatos és olykor idegesítő szemkontaktus, vannak külső ingerek, de a hegymászást inkább hanyagolnám (főleg nagy melegben illúzióromboló, ha a randi 10. percében dől rólunk a verejték). Ha közben ránk sötétedik, az lehet egész jó is, mert sötétben az ember bátrabb, de tényleg csak akkor menjünk be az „erdőbe”, ha megbízunk a másikban, nem biztos, hogy annyira nagyszerű ötlet az ilyesmi elsőre. Jó találkahely az olyan könyvesbolt, ahol kávézó is van, mert körbe lehet sétálni és a könyvek rengeteg témát kínálnak, ha éppen az lenne a gondunk, hogy nem jut eszünkbe semmi.

Ki fizessen?

Ha olyan helyre megyünk, ahol fogyasztani lehet/kell, természetesen felmerül annak a kérdése, hogy ki fizessen. Ha csak barátként találkozik két ember, ott teljesen elfogadott, hogy ki-ki a maga részét fizesse, ha viszont randiról van szó, a szokásjog szerint a férfi fogja állni a számlát. Ha nem akar költekezni, ne kávézóba vagy étterembe szervezze a találkát, de aligha tehet jó benyomást úgy, ha randihelyzetben elfogadja, hogy a nő elővegye a pénztárcáját. Persze lehet, hogy a lány azért ragaszkodik a fizetéshez, mert hangsúlyozni akarja, hogy ő mégsem tekinti randinak ezt az együttlétet.

Rögtön lakáson találkozni szabad-e?

Biztos, hogy nem egy férfi szívesen veszi az ötletet, de hallottam már olyan kínos esetről is, hogy a férfi rájött, ő képtelen azt tenni, amiért odament, egyszerűen nem tetszett annyira a lány, végül csak beszélgettek. Női szemszögből azt mondanám, nem csak kínos, de veszélyes is lehet, kivéve persze, ha van egy harmadik személy a közelben, akit segítségül lehet hívni, ha valami rosszul sül el. Egy biztos: az, aki otthon van, sokkal többet fog elárulni magáról, mint aki vendégségbe jön. Kiderülhet, ki mennyire tiszta és rendes a lakása, mennyi és milyen jellegű könyve van, milyen az ízlése egyéb dolgokban, kivel él együtt, szokott-e főzni, sok pia van-e nála, és így tovább. De persze lehet, hogy semmi mással nem fognak törődni, csak egymással. A kéglis első randiban mindig benne van a szex lehetősége, persze egyáltalán nem biztos, hogy sor kerül rá, hogy valaki kezdeményezi-e egyáltalán, hogy a másik fogadja-e a kezdeményezést – de hogy mennyire szerencsés első randin szexelni, azt egy másik alkalommal tárgyaljuk majd meg. Minden eshetőségre felkészülve azért legyen nálatok óvszer – ne csak a fiúknál, a lányoknál is!