Drágán add a szerelmed! (Love Hard)

Karácsony közeledtével filmeket szoktam ajánlani, idén sincs ez másképp: a 2021-es Love Hard című romkom szerzett nekem a minap kellemes másfél órát. A magyar cím egyébként elég gyenge: A szerelem illata, pedig az eredeti cím a film egyik poénjára utal, a főszereplő szerint ugyanis a Die Hard (Drágán add az életed!) karácsonyi film, mások szerint meg nem az. Nos, nyilván az, de erről nem nyitunk vitát.

A Love Hard is karácsonyi film, de ezen kívül online társkeresős is, vagyis pont a profilunkba illik. És noha azzal indul, hogy az online dating egy katasztófa, hiszen a női főszereplő (Natalie) már évek óta abból él, hogy állandó rovata van egy újságban arról, milyen borzalmas randikon vesz részt, a végén kiderül, hogy lehet a neten keresztül ismerkedni sikeresen is, csak nem árt, ha bizonyos furcsaságokkal tisztában vagyunk.
  


  

Natalie sok-sok sikertelen kísérlet után, kb 2 hét intenzív levelezés alapján végre úgy érzi, hogy rátalált álmai férfijára. Akit persze tetszetős külseje alapján választott ki, és csak utána kezdett vele beszélgetni, de úgy tűnik, lelkileg teljesen összehangban vannak egymással. Mindazonáltal fotócserén és telefonbeszélgetéseken kívül nem történik köztük semmi, ami bizonyítaná, hogy a másik tényleg az, akinek mondja magát.

Natalie ennek ellenére fejest akar ugrani a kalandba. Nem tűnik túl okos gondolatnak egy szingli nő részéről két hét levelezés után nekivágni, hogy az USA egy másik pontján váratlanul beállítson az általa még nem ismert pasihoz… Sőt, ennél kevés ostobább ötlet létezik. Senki ne próbálja ki, mert garantált katasztrófához vezet! De ez egy romkom, így előre tudhatjuk, hogy az események előbb-utóbb kedvezően alakulnak. (Innentől spoiler következik.)

Ahogy erre már kezdetben is számítani lehetett, a pasi nem úgy néz ki, mint a társkeresőre feltett profilképeken. Nem csupán arról van szó, hogy idősebb (amúgy ez pont nem igaz), vagy filterezett a fotója: egyáltalán nem ő szerepel a képeken, hanem egy haverja. Nem, mintha kezdettől be akart volna csapni valakit, csak a saját képei alapján a nők nem voltak rá kíváncsiak.

(Az ötlet nem igazán új, 27 éve volt egy film, a Vonzások és állatságok [The Truth about Cats and Dogs], amelyben ugyan még netes társkeresés nélkül, de egy duci, alacsony, barnahajú állatorvos lány a magas, vékony, szőke barátnője személyleírását adja meg egy pasinak, akinek a hangja és a beszéde alapján tetszett meg…)

  

  

De vissza a netes keresésre és a profilképekre: ki lehetne itt térni arra a sokszor megénekelt témára: vajon miért tesz fel annyi férfi pocsék profilképet és utána miért csodálkozik, ha nem válaszol neki senki… De arra is, hogy mennyire félrevezető és felületes dolog fotók alapján partnert keresni… Nem csoda, ha annyian kozmetikázzák magukat, főleg az olyan oldalokon, amelyek arra vannak kihegyezve, hogy fotókat húzogassunk jobbra-balra.

Ettől függetlenül a teljesen megtévesztő profilképet nem tanácsolnám, noha tudok olyan esetről a való életben is, ahol a pasi fals fotóval indított, mégis összejöttek és máig együtt vannak.

A filmben Josh, a férfi főszereplő egyébként csak azért ússza meg elsőre az átverést, mert Natalie jó messzire utazott, a csomagja nem érkezett meg, tél van, havazik és nincs hová menni, vagyis a lány kénytelen ott maradni a pasinál, jobban mondva a pasi szüleinél, ugyanis az 30 éves létére az apja pincéjében éldegél. (Azt azért sejtjük, hogy ennél kevésbé vonzó dolog nem sok létezik.)

Nem meglepő módon Josh tele van kisebbségi komplexusokkal: irigy a bátyjára, a haverjára (akinek a fotójával visszaélt) és nem meri felvállalni magát az apja előtt, aki pedig nem is rossz arc.

Mivel Josh borzasztóan szégyelli magát, amiért átverte Nataliet, de nem szeretne lebukni a családja előtt, egyezséget köt a lánnyal: segít neki meghódítani Taget, a havert, akinek a fotójába Natalie beleszeretett, a lány pedig eljátssza, hogy valóban együtt járnak.

A végén persze kiderül, hogy Natalie-nak fontosabb Josh lelke, mint Tag külseje, aki előtt meg kell játszania magát, hiszen a srác teljesen más dolgokat szeret, mint ő, Josh-sal pedig egy húron pendülnek. De, amin a filmben pár nap alatt képes átlépni: hogy Josh tele van kisebbségi komplexussal, nem tett még le semmit az asztalra és egyébként is rohadt messze lakik tőle, azt a való életben nehezen lehetne áthidalni. A film nem is próbál megoldást találni ezekre a gondokra, hiszen nem veszi magát túl komolyan. Éppen addig tart, amíg összejönnek a szerelmesek, a továbbiakat meg a fantáziánkra bízza.

Külön vicces még, mikor a párt Josh nagyija ráveszi, hogy egy idősek otthonában tartsanak továbbképzést az online társkeresés fortélyairól és az ott lakók csak úgy sziporkáznak abban, hogy miként állítsanak be olyan profilokat, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Akinek van online társkeresős tapasztalata, az biztos jól fog szórakozni.