Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Hogyan hívd fel magadra a férfiak figyelmét?

Nem minden nő számára egyszerű feladat a való életben jelezni egy férfi felé, hogy érdekel bennünket, és minél többet gondolkozunk azon, hogy ezt miként tegyük meg, minél bonyolultabb terveket készítünk, annál kevésbé fog sikerülni, amit el akarunk érni. Valószínűleg azért is, mert a sokat rágódó emberek nagyon befelé fordulók, és nehezükre esik azokat az egyszerű technikákat alkalmazni, amelyek az extrovertáltaknak természetesek.

Jó, hogy már létezik online ismerkedés, ezért az introvertáltak is sokkal jobb esélyekkel indulnak, de ne hanyagoljuk az IRL társkeresést sem, és nézzük meg, milyen viselkedéssel hívhatjuk fel magunkra a figyelmet. Akár általában a férfiakét, akár egy konkrét jelöltét, aki nagyon tetszik nekünk.

Mivel a társadalmunk még mindig a férfi kezdeményezés hagyományát tartja „természetesnek”, a kiszemelt zsákmány közvetlen megközelítése és célunk egyértelmű vallomásba öntése nem számít éppen nyerő stratégiának – és talán soha nem is lesz divat, amíg a férfiakban megmarad a vadászösztön, és amíg abban a hitben szeretnének maradni, hogy ők választották a nőt, és nem fordítva. Vagyis inkább testbeszéddel érhetünk el sikert, mintsem konkrét letámadással.

Melyek a legsikeresebb technikák, amelyeket nők használnak férfiak figyelmének felkeltésére? A következőkben egy 1985-ös felmérés listájából idézünk: a felmérés készítői (Moore és társai) egy egyetemi campus különböző bárjaiban figyelték meg a lányokat: 200 lányról készítettek feljegyzést, minden egyes nőt 30 percen keresztül figyeltek. Sikeres flörtölésnek, figyelemfelhívásnak az számított, ha a nőhöz odament egy férfi ismerkedni, felkérte táncolni, esetleg még a megfigyelés idején belül meg is csókolta.

Íme, a legjobb technikák listája:


Magányos táncolás – akár ülve, akár állva, a lényeg, hogy a nő a zene ritmusára mozogjon;

A terem pásztázása: 5-10 másodperces körbenézés anélkül, hogy a hölgy bárkivel szemkontaktust teremtene;

Rövid szemkontaktus: 2-3 másodperces szemvillantás a kiszemelt férfival;

Hosszas egymásra bámulás: 3 másodpercnél tovább tartó szemkontaktus az férfival, akivel meg akar ismerkedni;

A fej hátravetése: gyors fejmozdulat;

Hajigazgatás: a nő felemeli az egyik kezét és végigsimít a haján;

Mosoly: vagy csak finom somolygás, vagy fogakat is elővillantó mosoly;

Előrehajlás: a nő felsőtestével közelít a férfihoz (nem árt, ha van dekoltázsa, amit meg lehet csodálni);

Nyak felfedése: a nő 45%-os szögben oldalra fordítja a fejét, és megmutatja a nyakát – ha hosszú a haja, akkor a haját úgy helyezi, hogy ne legyen útban;

Nevetés, kuncogás: általában már akkor, amikor elkezdett beszélgetni a fiúval.

Bólogatás: az egyetértés kifejezésére, szintén beszélgetés közben.


A lista második felének teljesítése nem nehéz már, ami igazán bajos lehet egyeseknek, az a teljes ismeretlenségtől addig jutni, hogy a kiszemelt férfi vagy egyáltalán valaki odajöjjön hozzánk. Főleg, ha igen sok más nő is van a bárban, és közülük kellene kitűnni, mégpedig úgy, hogy nem mi vagyunk a világ legmagabiztosabb jellemei.

Valószínűleg sokan azt gondolják, hogy a férfiak a legszebb nőket szólítják meg ilyen helyzetben, pedig nem így van: mivel ők sem szeretnek kudarcot vallani, lepattanni, azokat szólítják meg, akik nyitottnak és mosolygósnak tűnnek, és akik szemkontaktusba lépnek velük. Hiába szép valaki, ha csak lehajtott fejjel ücsörög, éppen egy sötét sarokból figyeli az eseményeket, vagy lerí róla, hogy legszívesebben elmenekülne, mert az ilyen rituális társasági események kínszenvedést jelentenek számára.

Az se segít – bár lélektanilag először könnyebbnek tűnik –, ha egy vagy két, esetleg több barátnővel együtt merészkedünk a szórakozóhelyre. Épp elég nehéz egy magányos lányt megszólítani, hát még olyat, aki a barátnőivel vihorászik…

Filmekben mindig könnyűnek tűnik a bárbeli ismerkedés, de ez is olyasmi, amit tanulni kell – már persze azoknak, akiknek nincs a vérükben –, esetleg szerepjátékkal, mert az nagyon tudja oldani a görcsöt, ha már voltunk a helyzetben, csak nem élesben ment.

De persze a fent felsorolt technikákat nem csak tökéletesen ismeretlen emberekkel és bárokban lehet alkalmazni, ugyanolyan hasznosak lehetnek egy munkahelyen is, ahol valahogy észre szeretnénk vetetni magunkat. Nyilván nem csak a testbeszédünk, hanem az öltözködésünk, a beszédstílusunk, a viselkedési szokásaink is sokat nyomnak a latban: ki lehet tűnni kirívó cuccokkal, magassarkúval, sminkkel, sok beszéddel, azzal, ha sokszor kérünk segítséget, és éreztetjük a férfiakkal, hogy felnézünk rájuk, illetve azzal is, ha amúgy barátilag megérintjük őket (ezt általában nagyon szeretik).

Ami nem szokott működni (sajnos), ha okos megjegyzéseket teszünk, főleg, ha kijavítjuk a férfi kollégák hibáit, ha konzervatívan öltözünk, ha visszafogottak vagyunk… Persze ilyen nőkre is akad vevő, de sokkal kevesebb.

Ha viszont nagyon közvetlenek vagyunk természettől fogva, akkor inkább az lesz a probléma, hogy sokan félreértelmezik a viselkedésünket, és érdeklődést feltételeznek ott is, ahol nincs…

Amennyiben ezekben az IRL technikákban még sokat kell fejlődnünk, vagy úgy érezzük, hogy ez a módszer nem nekünk való, szerencsére itt az online társkeresés, amelyben lehetünk introvertáltak és félénkek... De a valódi randikon azért jól jön a lsta második felének alkalmazása.