Miért vonzzák a rosszfiúk a nőket?

Sok, önmagát jó fiúnak, kedves pasinak tartó férfi panaszkodik arra, hogy a nőknek ő nem kell, mert mindenki a rosszfiúkra hajt. Vagyis ha neki nincsenek sikerei, az a nők hibája, az ő ízlésükön kéne változtatni. De mit értünk rosszfiú alatt és tényleg ők vonzzák-e az összes nőt?



Nem könnyű meghatározni, mitől rosszfiú vagy vagány pasi valaki. Nem hiszem, hogy kifejezetten bűnözőkre vágyna a legtöbb nő, és biztos, hogy csak kevesek vonzódnak erőszakos figurákhoz. Léteznek ilyenek, de biztos nem a többség. A rosszfiú leginkább olyasvalaki, aki nem túlságosan szabálykövető, sajátosan értelmezi a törvényeket, képes önálló cselekvésre, és persze titokzatosnak, izgalmasnak tűnik.

Vagyis egy szimpla, parancsot teljesítő bandatag, egy verőlegény, akinek nincs valami sok sütnivalója, aligha lesz a nők bálványa. Ahhoz azért nem árt némi ész is: ha az illető még domináns is, akkor tuti, hogy nem lesz nehéz dolga a nőkkel. Akár magányos farkas, akár vezető szerepben lévő pasi, az a látszat, hogy az illető megáll a maga lábán, képes megvédeni magát, tehát valószínűleg a hozzá tartozó nőt is, nagyban növeli az ázsióját.

Mivel az emberi faj meglehetősen agresszív, egyedfejlődésünk során nagyon nem volt mindegy, hogy valaki milyen hatékonyan képes védelmet biztosítani a hozzá közelállók számára. Nem csoda, hogy ha egy adott férfi elhiteti magáról, hogy ez a kisujjában van, akkor mindkét nem tagjai vonzódni fognak hozzá. A férfiak általában barátként közelednek, a nők meg más szándékkal, de ezek a tulajdonságok kevést embert hagynak hidegen. 

Minél szabálykövetőbb, vagyis jókislányként nevelkedett egy nő, annál inkább úgy érezheti, hogy kell neki egy rosszfiú, aki olyan utakra is elviheti, amilyenekre magától vagy egy hasonló habitusú pasival sose jutott volna el. De lehet, hogy ez csak egy fázis, amire szüksége van ahhoz, hogy kibontakozhasson, és később úgyis egy hozzá hasonló pasit választ. Hosszú távú kapcsolatra az emberek nagy része olyasvalakit szeretne, aki az ő értékrendje szerint él. De beletelhet némi időbe, amíg erre rájön.

A jófiúk viszonylagos sikertelensége mögött sokszor az áll, hogy a nők nem látják őket izgalmasnak. Másképpen megfogalmazva: unalmasnak tűnnek, mert megbízhatóak, kiszámíthatóak, bármikor elérhetőek, nincs velük kapcsolatban bizonytalansági faktor, amely izgalmassá tenné a dolgokat. Ha az illető tényleg mindig azt teszi, amit ígér, mindig kedves, segítőkész és totálisan kiszámítható, akkor az sok szempontból remek, csak éppen nem lesz izgalmas. Márpedig a szexuális vonzalomhoz kell némi izgalom, kell a váratlanság, a spontaneitás.

Lehet valaki nagyon jó fej és remek parti, ha nem lep meg soha semmivel, ha kívülről tudjuk, mire hogyan reagál, mit szeret és mit nem, ha folyamatosan rajong értünk, akkor elég hamar unalmassá válik. A nők pedig, minden ellenkező híresztelés ellenére, nagyon rosszul tűrik az unalmat. Az élet túl sok területén kénytelenek unalmas dolgokkal beérni, ezért amikor még abban a fázisban vannak, hogy randizgatnak, a váratlan izgalmak dobják fel őket.



Váratlan izgalmat okozhat az, ha a pasink nem jelentkezik, vagy ha nem vagyunk biztosan abban, hogy tetszünk-e neki eléggé, de az is, ha veszélyes helyen kirándulunk vagy evezős túrára megyünk. Már egy kisebbfajta kiruccanás is tele van olyan eseményekkel, amelyekre nem számíthattunk előre. A veszély miatti félelem, illetve izgalom és a szorongás érzése nagyon hasonló, így sokan keverik össze a kettőt: veszélyes helyzetben megismert emberhez például jobban vonzódhatnak, mint ahhoz, akit egy teljesen biztonságos és unalmas értekezleten láttak először.

Az tehát, ha egy férfi megbízható, rendes, segítőkész, egyáltalán nem hátrány, amennyiben tesz azért, hogy izgalmat vigyen az udvarlásába, illetve kapcsolatába. Sokszor akkor kell jó helyen lenni, ha az ügyeletes rosszfiú éppen dobta a lányt, akit a derék srác kinézett magának: vigasztalóként fellépve juthat olyan helyzetbe, hogy végül neki legyen szerencséje, persze csak akkor, ha nem ügyetlenkedi el a dolgot. És ehhez az kell, hogy merjen kezdeményezni, merjen váratlant lépni.

Egy már bejáratott kapcsolatba pedig ne tespedjen bele. Ne mindig a nőtől várja a programjavaslatokat, ne zárkózzon be (az egyik legunalmasabb dolog egy nő számára, ha a férfi csak arról tud beszélni, ami őt magát foglalkoztatja és nem nyitott a nő kapcsolatra vonatkozó beszélgetési kezdeményezéseire), ne hagyja, hogy a rutin beszippantsa a közös életet.

Hosszú távon a csajok igenis szeretik a megbízhatóságot, de ki nem állhatják az unalmat. Az igazi kulcs az odafigyelés: mindig tudni, mi foglalkoztatja a másikat, minek örülne, mit utál, mivel lehet neki igazán örömet szerezni. Mikor azt hallom egy elvált férfitól, hogy de én csak a családomnak és a munkámnak éltem, az miért nem volt neki elég, sose értem, hogy a számára ez hogy lehetett elég. A rutin nem tesz senkit boldoggá, ahhoz bizony kell némi izgalom, váratlanság, fantázia.

Ha erre az a reakció érkezne, hogy de a nők is lehetnek unalmasok, hát persze, csakhogy a poszt most nem arról szólt, hogy a rosszlányok miért olyan vonzóak...