Mit várhatunk el joggal a randipartnerünktől? És mit nem?

Évek óta hallgatom a társkeresőket, és néha a fejemet fogom, olyan igényeket támasztanak egyesek a randipartnerükkel szemben. Majd csodálkoznak, hogy senki nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Azt gondolom, érdemes tisztázni, hogy mi az, amit joggal várhatunk el a randipartnerünktől, és mi az, ami már irreális elvárás.
  

Amit joggal várhatunk el

Ne tűnjön el szó nélkül az ismerkedési folyamat során

Természetesen előfordulhat, hogy az ember több lehetséges partnerrel is ismerkedik egyszerre. Lehet, hogy már hetek óta csetelünk vagy randizunk valakivel, aztán találkozunk egy másik férfival, nővel, aki jobban megtetszik. Sokan ilyenkor szó nélkül ejtik az első partnert, és folytatják az ismerkedést a kettes számú jelölttel.

Szegény egyeske pedig kétségbeesve várja az üzenetünket vagy a következő randit. Mert ő azt hiszi, hogy számíthat ránk. Mert semmi jelét nem adtuk annak, hogy befejeztük ezt a kapcsolatot. Egyre szomorúbb, kétségbeesetteb és tehetetlenebb, mert nem érti, hogy mi történt. Bajunk esett? Betegek vagyunk, elköltöztünk Amerikába, esetleg elütött egy autó? Aztán pár nap, esetleg hét után leesik neki, hogy szó nélkül faképnél hagytuk, sebet ejtve ezzel az önbecsülésén.

Azt gondolom, hogy ennél nagyobb udvariatlanságot nehezen tudunk elkövetni egy másik társkeresővel szemben.

Akiben van egy kis tisztesség, tisztelet a másik ember iránt, és némi bátorság is szorult belé, az bizony ír legalább egy elbocsátó szép üzenetet. Legalább ennyit: „Szia! Úgy látom, nem passzolunk össze, szeretném befejezni az ismerkedést. Sok sikert kívánok neked!”. Még csak indokolni sem kell.

Nem kell regényeket írni, pár mondat is megteszi. Ez így nyílt és őszinte, és megtisztelem a másikat azzal, hogy elmondom neki: én kilépek ebből a kapcsolatból. Legalább ennyi információ jár annak, akivel napok vagy hetek óta csetelünk.
  

Jelenj meg a megbeszélt helyen és időben!

Joggal várhatjuk el a randipartnerünktől, hogy ha randit beszéltünk meg vele, akkor ő is megjelenjen a megbeszélt helyen és időben. Maximum 10 perces késéssel, amit előre jelez…

Borzasztó udvariatlanság, ha annyira semmibe vesszük a másikat, hogy meg sem jelenünk, mert meggondoltuk magunkat, és erről értesíteni is elfelejtjük a másikat.

Vagy megjelenünk, de amint megpillantjuk a másikat, inkább oda se megyünk hozzá…

Ugyanennyire udvariatlan dolog hosszan megvárakoztatni a másikat, vagy az utolsó pillanatban, pár órával a randi előtt lemondani az egészet. A másik várta az alkalmat, számított rá, készült. Természetesen mindig előfordulhatnak vis major helyzetek, amikor tényleg valami nagyon váratlan esemény történik. Nem ezekről beszélek, hanem arról, amikor nincs kedved elmenni, mert másnapos, fáradt, nyűgös vagy, esetleg találtál egy jobb jelöltet.

Elemi udvariasság

Ha mégis találkoztok, akkor pedig elvárhatod a partneredtől az udvariasság elemi formáit. Például olyan régimódi dolgokra gondolok, hogy nyissa ki előtted az ajtót, segítse le rólad a kabátot, húzza ki neked a széket. Őszintén szólva szerintem ez az udvariasságnak egy olyan magas szintje, amit ma már csak kevesen nyújtanak.

De az elemi udvariassághoz tartozik, és joggal várhatod el, hogy a partnered meghallgasson téged: figyeljen oda arra, amit mondasz. Ne vágjon a szavadba, ne ossza az észt, ne tudja nálad jobban, ne adjon tanácsokat! Ne kritizáljon, ne nevessen ki! Amikor valami fájdalmas történetet osztasz meg vele, ne értetlenkedjen, ne viccelje el, ne érvénytelenítse az érzéseidet! („Jaj, ez nem olyan nagy dolog! Mindenkivel megesik. Te komolyan kiakadtál emiatt?”)

Azt gondolom, hogy ha a fenti, alapvető udvariassági formákat a partnered megszegi, nyugodtan felállhatsz a randi közepén, és elmehetsz.

Amit szerintem nem érdemes elvárni

Átalában lányoknak szokott néhány olyan elvárása lenni a férfiakkal szemben, amitől a fejemet fogom.

Elvárom, hogy a randi végén a férfi fizessen

Miért? Neked nincs fizetésed? Nem vagyunk a 19. században! Ha már mi, nők ennyire emancipáltak vagyunk, akkor legalább kérdezzük meg a randipartnerünket, hogy kifizessük-e a kávénkat, italunkat vagy vacsoránkat!

Ha a férfi azt mondja, hogy „dehogy!”, akkor köszönjük meg és fogadjuk el! De ha azt mondja, hogy rendben, nem illik ezen morgolódni. Lehet, hogy a héten már ez az ötödik randija, nem biztos, hogy bírja pénztárcával a mi vacsoránkat is.

Vannak lányok, akiknek ez a szempont nagyon fontos. És nem azért, mert aranyásók lennének, hanem azért, mert számukra ez a lovagias férfi ismérve. Szerintem ettől még vígan lehet valaki pszichopata. Nem ez a párválasztás legjobb szempontja, nem ettől lesz valaki férfias férfi. De persze te tudod…

A férfi szervezze meg a randit

Ez is a nők azon elvárásai közé tartozik, miszerint a férfias férfi talpraesett, és jobbnál jobb randiötletei vannak. Egyrészt nem gondolom, hogy attól jobb partner lesz valaki hosszú távon, ha képes fantasztikus randiötletekkel elkápráztatni az első néhány alkalommal.

Inkább azt gondolom, hogy aki konkrét tervekkel áll elő, az szereti kontrollálni a helyzeteket, kapcsolatokat. Hosszú távon is erre számíthatsz majd. Az már nem fog tetszeni, amikor pár hónap múlva a kontrollmániája odáig megy, hogy neked minden percedről számot kell majd adnod. Pedig ha talpraesett, a kontrollt a kezében tartó férfire vágysz, ez is simán benne lehet a pakliban.

Szerintem egy nő is simán javasolhat randiprogramot. A lényeg, hogy a pár tagjai jussanak egyezségre ezzel kapcsolatban.

Ha röviden akarom összefoglalni a lényeget, ez lenne: joggal várhatod el a randipartneredtől, hogy betartsa az udvariasság és a tisztelet elemi szabályait. Az ezeken túlmutató dolgokat is elvárhatod, de nem biztos, hogy ezek a legfontosabb szempontok egy hosszú távú tartós párkapcsolathoz.

Ha elakadtál a társkeresésben, nézd meg a Társtaláló expedíció videóit!