Randivonal Blog
Te is társat keresel?
A Randivonal Magyarország legnagyobb online társkereső oldala már 25 éve.
Belépés a Randivonalra:
Nem könnyű okos nőként partnert szerezni, de nem is lehetetlen
Írta: Verticordia , dátum: nov 14, 2015 , rovat: Egyéb | 7 komment
Bár a férfiaknak elméletben nincs kifogásuk az okos nők ellen, amikor hosszú távú partnert keresnek, nem szívesen választanak náluk jóval intelligensebb nőt. De nem csak ők állnak így a dologhoz: az okos nők se választanak szívesen náluk kevésbé intelligens férfit.
Mivel a hagyományos felállás évezredekig az volt, hogy a férfiak tanulhattak, láthattak világot, képezhették magukat inkább, mint a nők, ráadásul a mezőgazdaság háttérbe szorulása óta a férfiak kerültek inkább eltartói helyzetbe, a társadalmi szerepek úgy alakultak, hogy mind a két nem többé-kevésbé elfogadta, hogy a férfinak intellektuálisan magasabb rendűnek kellene lennie… (Erről még mindenféle mondvacsinált, áltudományos elméletek is születtek, de ezekkel most ne foglalkozzunk.)
Az igazság az, hogy a férfiak soha nem voltak okosabbak, mint a nők, legfeljebb bizonyos társadalmi osztályokban tanultabbak, de az IQ-juk attól még nem volt magasabb. Minden korban az jellemző, hogy a nők IQ szintje kiegyenlítettebb, mint a férfiaké, akik között több a kiemelkedő tehetség, és több a nagyon gyenge képességű ember is. Viszont az, akinek a képességeit nem fejlesztik, sokkal nehezebben tűnik ki, mint az, akitől kifejezetten elvárják, hogy teljesítsen.
De hogy néz ki a helyzet manapság?
Egyre több nő tanul tovább és szerez diplomát, egyre több dönt úgy, hogy nem elégszik meg a szimpla háziasszonyi szereppel. A férfiak nap mint nap szembesülnek a munkahelyükön határozott, céltudatos nőkkel, és némelyeket ez zavarba hoz. Sok nő azzal fizet az egyenjogúságért, hogy halmozottan nehezebb dolga van a pártalálásnál, mert minél műveltebb, sikeresebb, minél többet keres, annál kisebb azon férfiak csoportja, akik potenciális partnerként szóba jöhetnek nála.
Igazából nem is elsősorban az okossággal van a gond. A férfiak nagy része imádja, ha a felesége okos, gyakorlatias, ügyesen oldja meg a problémákat és nagy az érzelmi intelligenciája. És főleg, ha elég okos ahhoz, hogy ne éreztesse lépten-nyomon a férjével, hogy bizonyos dolgokban felkészültebb. Főleg, ha azok a dolgok, amelyekhez jobban ért, nem kifejezetten férfi privilégiumnak tekintett dolgok. A gond ott kezdődik, ha gyakorlatilag mindenhez jobban ért, mint a férje…
Egy dolog eszesnek lenni, és egy másik dolog lehengerlően műveltnek vagy sikeresnek. A hangsúly itt a lehengerlőn van. Úgy is mondhatnám: a férfiaknak szükségük van arra az illúzióra, hogy bizonyos dolgokban ők az ászok. Persze jó esetben tényleg vannak olyan dolgok, amelyekben ők az ászok, de ha mégsem, akkor is kell az önbecsülésükhöz ez az érzés. A nagy intellektuális szakadék nem szokott jót tenni egyetlen kapcsolatnak sem, de a jelek szerint a férfiak sokkal jobban elviselik, ha a nejük alacsonyabb végzettségű, szerényebb képességű… Igen, van, aki kifejezetten fél is az okos asszonyoktól, de azért attól messze vagyunk, hogy egy okos nő számára lehetetlen legyen a pártalálás.
Akkor mit tegyen az, aki túl sikeres és sziporkázóan intelligens, ezért a férfiak félnek tőle? Hazudja azt, hogy nincs három diplomája, kussoljon, ha vitára kerül a sor, vagy nyugodjon bele, hogy sose lesz egyenrangú partnere?
Nem érdemes letagadni a diplomákat, és persze nem érdemes megjátszani az egyszerű lelket sem (nagyon kiváló színésznek kell hozzá lenni, és hosszú távon akkor se megy majd az alakítás), de azt igenis érdemes megtanulni, hogyan csomagoljuk be a mondanivalónkat, és hogyan vegyük el a dolgok élét. Mondjuk, hogy sose legyünk tudálékosak, lekezelők és gőgösek. Sok okos nő egyszerűen azért, mert úgy érzi, hogy folyamatosan bizonyítania kell egy férfiak uralta világban, képtelen elengedni magát. Mindig neki kell kimondania az utolsó szót, mindig neki legyen igaza…
Nos, van, aki ezt szórakoztatónak találja, van, akinek ez a kihívás, de a legtöbb férfit, akár ha intelligens is, egyszerűen irritálja, ha azt érzi, hogy őt folyamatosan le akarja győzni egy nő. Lehet, hogy egy másik férfitól is zavarná ugyanez, de egy másik férfi nem is érzi állandóan, hogy bizonyítania kéne, meg a másik férfi nem potenciális élettársként jelenik meg a képben…
A probléma tehát elsősorban nem az IQ-val van, főleg, mert a mindenféle tudományos kísérletekkel ellentétben, amelyek során ez alapján állapítják meg, hogy valaki mennyire intelligens (tévesen, hiszen az IQ tesztek megbízhatatlansága már rég bizonyítást nyert), hanem azzal az érzéssel, amit egy nő egy férfiban kelt. Egész magas IQ-jú nők is tudnak egész ostobán viselkedni, ha társkeresésről van szó. (Ez a jelenség persze férfiak esetében is megfigyelhető.)
Amikor tehát a kutatók arra kérdeznek rá, hogy a férfiak mennyire preferálják a magas IQ-jú nőket, a jelek szerint megfeledkeznek egy nagyon fontos, de mérhetetlen összetevőről: az érzelmi intelligenciáról. A magas IQ nem lesz akadálya a társtalálásnak, ha magas EQ-val párosul. Az érzelmi intelligencia pedig fejleszthető.