* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: okt 26, 2019 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Sokszor beszéltünk már a szépségnek a párválasztásban betöltött jelentőségéről, és arról is, hogy mennyire félrevezető lehet, ha csak külső alapján hosszú távú kapcsolatot kezdeményezünk valakivel, aki egyébként egyáltalán nem való hozzánk. Az sem titok, hogy ezt általában a férfiak művelik: úgy vannak programozva, hogy sokkal érzékenyebbek a nők megjelenésére, mint amennyire a nőket a férfiak külseje érdekli. Bár már azt is tudjuk, hogy a szépség és a termékenység vagy a hosszú kapcsolatra való alkalmasság köszönő viszonyban sincsenek egymással, nem reménykedhetünk abban, hogy ez valaha meg fog változni. Bármennyire is dehonesztáló, hogy a külső burok alapján ítéljenek meg bennünket és nem az alapján, ami a lelkünkben és az agyunkban van, a tényeket nem ignorálhatjuk.
De ez persze korántsem jelenti azt, hogy csak a szépség számítana a férfiaknak. És ha nem is állítjuk, hogy általános jelenség lenne, szerencsére egyre több férfi létezik, aki már attól sem riad vissza, ha egy nő okos. Sőt, ahelyett, hogy visszariadna, egyenesen ellenállhatatlannak találja: ettől lesz ő szapioszexuális vagy szapiofil (bölcsességet, okosságot kedvelő). Persze itt nem arról van szó, hogy pusztán kedveli az intelligens nőket, hanem kifejezetten felizgatják az intelligencia különféle megnyilvánulásai, ha az ellenkező nemű és egyébként számára vonzó emberben talál rájuk.
A nők esetében ez kevésbé meglepő, mert elég régen köztudott, hogy kedvelik az okos férfiakat, ami például abból is kiviláglik, hogy általában értékelik a humort. Bár azon lehet vitatkozni, mi olyan vonzó egy humoros férfiban, az intelligenciája vagy az a képessége, hogy megnevettet és ettől egy csomó pozitív folyamat indul el a testünkben (a sejtek oxigénellátása megnő. a tüdő kitágul, 18 izom lendül működésbe és még kalóriát is égetünk), az kétségtelen, hogy a nők nagyon kedvelik a vicces fiúkat. Sajnos sok olyan magát viccesnek tartó fiú van, aki viszont női szemmel csak szánalmas vagy ízléstelen poénokra képes, de ez most lényegtelen.
Elég nyilvánvalónak tűnik, hogy az intelligencia izgalmas voltának érzékeléséhez magunknak is intelligenseknek kell lennünk. Ez nem olyan egyszerűen működő vonzalom, mint azok, amelyekhez nem kell semmilyen előképzettség. Bárki könnyedén megállapíthatja, ki szép, ki jószagú, ki kedves, ki domináns, ki mennyire erős vagy milyen státuszt foglal el egy közösségen belül. De hogy ki mennyire intelligens, azt már sokkal nehezebb belőni.
Ráadásul sok férfiban félelmet kelt, ha egy nőt intelligensebbnek gondol önmagánál. Míg a hagyományos szerepek alapján a férfi gond nélkül lehet okosabb egy nőnél, az nem teszi boldogtalanná a kapcsolatát, a fordítottja már problémás lehet. Nem, mintha ne lenne rá példa bőven, de ha egy nő olyan férfival él együtt, aki nála jól érzékelhetően szerényebb képességű, akkor ritkán képes őt valódi férfinak tekinteni. Lehet, hogy más előnyei miatt mellette marad, de esélyes, hogy nem fogja kívánni.
Valószínű tehát, hogy még mindig több a szapioszexuális nő, mint amennyi ilyen férfi van, de ahogy a társadalmi szerepek változnak, úgy ez is pozitív irányba mozdul el. Noha a felmérések sokszor jutnak arra az eredményre, hogy a férfiak tartanak az eszes nőktől, tesztek és IQ-kérdőívek alapján nem lehet megállapítani, kit fog el a sóvárgás, ha egy neki egyébként szimpatikus nő egyszer csak meglepően okos megjegyzést tesz vagy frappáns megoldást talál egy problémára. Nem számok döntik el, hogy valakit vonzónak vagy fenyegetőnek érzünk-e, hanem a személyiség egésze. Ha valaki okoskodik és lépten-nyomon az orrunk alá dörgöli a tudását, az nem lesz szimpatikus. Ha viszont lazán és kedvesen mesél dolgokat, sosem próbál a földbe döngölni és azt éreztetni velünk, hogy kevesebbek vagyunk nála, akkor már egészen más az összhatás.
Az is segít, ha az illető nem pont ugyanazokon a területeken jó, mint mi magunk: mindig tudunk neki újat mondani, ahogy ő is nekünk, ugyanakkor fontos, hogy legyen közös érdeklődési körünk, amiről izgalmas beszélgetéseket folytatunk. Hogy is modellezhetné ezt a folyamatot bármilyen felmérés? Nyilvánvaló képtelenség.
Tény, hogy az intelligencia keltette erotikus érzetek lehetnek plátóiak, főleg, ha olyan helyzetben alakulnak ki, amelyben nem lenne bölcs dolog a puszta rajongáson túlmenni, de mikor tanár-diák szerelemről beszélünk (jó esetben már nagykorúak között), akkor abban sokszor jelen van az intellektuális izgalom is. És nem mindig egyszerű ellenállni egy rajongó diáknak. Noha az ilyen kapcsolatokat általában elítélik, mert úgy gondolják, hogy a tanár szükségképpen visszaél hatalmi helyzetével, azért bőven akadnak olyan sikeres szerelmi kapcsolatok is, amelyek hasonló módon kezdődtek.