Randivonal Blog
Te is társat keresel?
A Randivonal Magyarország legnagyobb online társkereső oldala már 25 éve.
Belépés a Randivonalra:
Társkeresők „egyszerű” kérdései
Írta: RandiBlog , dátum: aug 26, 2015 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Rendszeresen kapok leveleket párkeresőktől (de párkapcsolatban élőktől is) olyan kérdésekkel, amikre magam sem tudom, hogy milyen választ adhatnék. Csokorba gyűjtöttem néhány ilyet és arra gondoltam levonok belőlük olyan általános konzekvenciákat, amikből okulni lehet (nekem is), összeszedve ezek jellegzetességeit és a mögöttük rejlő tartalmakat.
Hadd hívjam fel a figyelmet valamire: Ha megrekedtünk egy élethelyzetben, akkor nincs egyszerű kérdés és válasz! Ugyanis emberek, rendszerek vesznek körbe bennünket, amik hatnak ránk, és amiket nem kerülhetünk meg akkor, ha szeretnénk pontosan érteni és tudni miért is vagyunk beleragadva abba a bizonyos „kátyúba”
Mik a felismerhető jegyei az ilyen típusú kérdéseknek? (még mielőtt feltennénk őket)
- Általánosak, de nélkülözik a specifikus jellemzőket (mikor, kivel, hogyan történt, stb.)
- Énközpontúak (az illető a saját szemszögéből nyilatkozik, kihagyva abból mások álláspontját)
- Látszólag problémaorientáltak, de hiányzik belőlük a probléma pontos felismerése, azonosítása
- Azonnali, „tuti” választ várnak
- Leggyakrabban egy hosszú „storyról” szólnak, nem egyszeri esetekről
Mutatnék most néhány ilyet, természetesen cenzúrázva, a levélíró vagy kérdező alakjának, személyiségének elfedésével közölve.
- „Az lenne a kérdésem, hogyan kelthetnék vonzalmat a nőkben, amikor odamegyek hozzájuk? Mit kell ilyenkor mondanom, tennem?”
Válasz: Már csak azért sem lehet ilyen kérdésekre értelmes választ adni, mert ezer oka lehet annak, hogy az illető nem tudja kicsiholni azt a bizonyos vonzalmat. Valószínűleg a magabiztossága hiányzik, ami máris átfogalmazza az eredeti kérdést: Hogyan sajátíthatnám el a magabiztos fellépés alapjait? Ez már inkább rámutat a lényegre és általában több éves személyiségfejlesztő munkát igényel a megválaszolása.
- Nem szeretem azt a pasit, akivel együtt élek, nem tartom már férfiasnak, de úgysem találnék jobbat. Mit lehet ilyenkor tenni?
Válasz: Fogalmam sincs, ugyanis nem tudom, hogy milyen párkapcsolati problémák okozzák a nehézségeket. A társkeresésre vonatkozó megállapítás pedig egy hiedelmet tükröz (nem találnék jobbat), aminek a feloldása ritkán lehetséges pár levélváltással. A konkrét kérdés esetleg: hogyan tudnám pl. elhinni, hogy találhatnék a jelenleginél megfelelőbb partnert? Ami maga után von még ezer másik kérdést.
- Nem kapok választ a leveleimre, pedig csomóan mondták, hogy rendben vagyok, mint férfi/nő, az adatlapomra is igényes fotókat válogattam össze. Mi lehet a gond?
Válasz: Nem tudom, mert se az adatlapodat, se Téged, se a leveleidet nem láttam. Kik azok a csomóan, mennyire kritikus tömegről, mintáról van szó?
- Már fél éve próbálok randizgatni és most végre megismerkedtem egy pasival, de a második randi után eltűnt és nem reagál. Érdemes ilyenkor felhívni?
Válasz: Nem voltam ott a randin, nem ismerem a történéseket, arról sincs információm, hogy milyen volt az illető férfi, miért kellett fél évet várni arra, hogy „megtörjön a jég”. Persze, hívd fel (nyilván, ha rossz tipped adok, azért úgyis én leszek a hibás).
Egy szó, mint száz, nem a társkeresőket szeretném hibáztatni ebben a cikkemben, hogy milyen „megválaszolhatatlan és ostoba” kérdéseket tesznek fel, csupán kiemelnék néhány dolgot.
- Ha nem körülírt és pontosan definiált a helyzet, akkor három verzióval lehet csak reagálni: közhellyel, okossággal és általános elvekkel, bölcsességekkel. Ha konkrét válaszra vársz, akkor érdemes több energiát fektetni a kérdésbe és minél több oldalról bemutatni a történést. Vagy, ha te sem tudod konkretizálni a szituációt, amiben benne vagy, akkor ellátogathatsz egy tanácsadásra, hogy szakember segítségével többet megérts belőle.
- Mindannyiunk érdeke, hogy a lehető legrövidebb, legenergiatakarékosabb módon találjunk választ felmerülő helyzeteinkre. Sajnos ez a témakör nem fogható meg annyira, mint egy elektronikus ketyere műszaki hibája, ami miatt be lehet telefonálni az ügyfélszolgálatra és kérni a kétmondatos eligazítást a problémánk kapcsán. Ehhez szoktunk hozzá: ha gondunk van, a felgyorsult fogyasztói társadalomban, a megfelelő okoshoz fordulva, egyből megkaphatjuk az elvárt egzakt választ. Ha ez nem így történik, akkor frusztrálttá válunk és akár még meg is haragszunk az „információ birtoklóira vagy bitorlóira”, akik kézzelfogható segítség helyett, látszólag csak hangzatos szólamokkal dobálóznak. A társkeresésben (ugyanúgy, ahogy a párkapcsolatban is), emberi viszonyok által érintettek vagyunk, és bizony nem lehet egyszerű tippeket adni egy adott személy adott gubancaira.
Így mielőtt kérdezel abban a témában, melyben érintett vagy, ha javasolhatom, tegyél fel legalább három másik kérdést magadban:
- Ha jelentős a problémád (értem ezalatt: kellően szenvedsz tőle), akkor biztos vagy abban, hogy az email a megfelelő tanácskérő forma?
- Ha többször írtál, érdeklődtél nehézségeiddel kapcsolatosan és „használhatatlan” válaszokat kaptál, akkor hogyan tudnád pontosítani a kérdésedet? Mi az, ami zavar, amit nem értesz? Mit kérsz pl. megerősítést, vagy egy új szempontot?
- El tudod fogadni, hogy fenn áll annak az esélye, hogy nem lesz kielégítő a válasz, amit kapsz? A kommunikációnk legnagyobb tartalma, köztudattan nonverbális, egy üzenetben ebből a nonverbális elemből elég kevés tartalom jön át.
Ha tényleg elakadtál, akkor csak azt mondhatom: ne hidd azt, hogy az email írogatásával megtetted, ami tőled tellett. Szánj időt és energiát arra, hogy alaposan feltárd megtorpanásod valódi hátterét, akár egy hozzáértő személy segítségével.
Írta: Lázár Gergely
Forrás: