11 ok a szerelembeesésre

A szerelem kezdete mindig is misztérium marad, de a tudósok attól még szívesen tanulmányozzák a témát, főleg persze olyan egyetemistákon, akik hajlandóak rá, hogy minden őrült és kevésbé őrült felmérésben részt vegyenek.

Azok, akik az alábbi (1989-es) tanulmány adatait szolgáltatták, ma már benne járnak a negyvenes éveikben, és talán mást gondolnak a szerelemről, mint anno, de a szenvedély megszületésének okai attól még nagyjából ugyanazok maradnak – már azok az okok, amelyeket racionálisan meg tudunk ragadni.

Nézzük hát, mi a szerelembeesés 11 oka A. Aron és társai Experiences of Falling in Love című tanulmánya alapján:


1. Hasonlóság  (Similarity)

Ez lehet hitbéli, felfogásbéli, ideológiai, gondolkodásbeli hasonlóság, vagy a személyiségjegyek egymáshoz közel állása, de a fizikai hasonlóság is sokat nyomhat a latban. (Más tanulmányok igazolják, hogy önmagunk ellenkező nemű virtuális hasonmásához eléggé vonzódunk, bár hozzáteszem, ehhez valószínűleg az is kell, hogy önmagunkat vonzónak gondoljuk.)

Persze a különbözőség is ugyanúgy vonzhat minket, a jó párkapcsolathoz állítólag ezeknek a pont megfelelő keveréke kell: a túlságosan hasonló unalmas lesz, a tőlünk túlságosan különbözőt meg az első fellángolás után nem fogjuk tudni elviselni.


2. Közelség (Propinquity)

Ha ismerjük egymást valahonnan, sok időt töltünk vagy töltöttünk együtt, egymás közelében élünk, egy helyen tanulunk, dolgozunk, edzünk, ráadásul gondolunk egymásra, fantáziálunk egymásról, akkor máris megvan a szerelem egyik fontos bázisa. Olykor abban az esetben is érezhetünk ismerősnek valakit, ha valójában még soha nem találkoztunk, de emlékeztet valakire, vagy a társadalmi hátterünk azonos, akár a családunk barátja is lehetett volna.


3. Kívánatos tulajdonságok (Desirable characteristics)

Elsősorban kívánatos fizikai tulajdonságokra kell itt gondolni, másodsorban vonzó személyiségjegyekre – persze, hogy kinek mi vonzó akár külsőleg, akár a jellemvonásokat illetően, az emberről emberre változik, de vannak általában inkább vonzónak és általában inkább taszítónak tekintett tulajdonságok is. Hogy mit látunk vonzónak, az is sok mindentől függ, de szerencsére nem mindenki ugyanazt a tulajdonságcsoportot preferálja.


4. Egymás kölcsönös kedvelése (Reciprocal liking)

Ha valakit kedvelünk, és észrevesszük, hogy ez kölcsönös, hajlamosak vagyunk még jobban kedvelni az illetőt. Sőt, ha eleinte közömbösek vagyunk, akkor is képesek vagyunk megkedvelni valakit csak azért, mert nyíltan kimutatja a rokonszenvét irányunkban. De ha kifejezetten irritál, akkor ez általában nem következik be, akkor nagyon neheztelünk rá, ha barátkozni próbál. Vannak emberek, akik azonban rosszul értelmezik a jeleket, és azt hiszik, hogy valaki kedveli őket, csak, mert azt szeretnék, ha kedvelné őket. Mások viszont nem merik elhinni, hogy tényleg tetszenek, azt gondolják, hogy csak beképzelik maguknak. Olykor a kölcsönösség tényének felfedezése is kihívás.
Két pont, ami a párválasztással egybekötött szerelembeesésre adhat magyarázatot:

    
5. Társadalmi hatások (Social influences)

Ha a két ember környezete jó szemmel nézi a kapcsolatot, ha annak jellege megfelel a társadalmi normáknak, és támogatásra lel, az is erősítheti a vonzalmat. Ha a két ember kapcsolata szembe megy a normákkal, és ellenérzést vált ki a környezetben, a családban, akkor az kiszeretéshez is vezethet.

No de ne feledkezzünk a kamaszos lázadásról és a Rómeókról, Júliákról sem: van, hogy pont az vonzza egymáshoz az embereket, hogy a társadalom, a család rossz szemmel nézi a kapcsolatot, sőt, egyenesen tiltja és szankcionálja.

A társadalmi támogatás sokszor csak elhiteti velünk, hogy azt az embert akarjuk, akit a szüleink és a barátaink jónak tartanak számunkra, ahogy a támogatás hiánya másokkal pont azt hitetheti el, hogy csak azt nem szabad választanunk, akit a szüleink támogatnak.

Az egész világ ellen fenntartani egy kapcsolatot viszont kétségkívül sokkal fárasztóbb, mint belesimulni az elvárásokba. Egy tiltott szenvedélynek viszont olyan üzemanyaga van, amilyen egy támogatott kapcsolatnak nemigen lehet. Egy dolog biztos: a társadalmi elvárások, a szülők elképzelései mindenképp hatnak a szerelmi életünkre, csak nem mindenkiére egyformán.


6. Szükségletek kielégítése (Filling needs)

Ezek a szükségletek lehetnek tudatosak és tudattalanok – sokszor a tudattalanok többet nyomnak a latban -- ez az, ami annyira érthetetlenné teszi olykor, hogy miért pont egy bizonyos személybe szerettünk bele. De vannak egészen könnyen definiálható szükségletek, vágyak is: egy állandó társ utáni vágy, szexuális és érzelmi szükségletek, családalapítás szándéka, anyagi biztonság reménye. Ami rejtve marad: a gyermekkori játszmáink tovább játszása, vagy az a szándék, hogy azokból kikerüljünk, hogy kompenzáljuk magunkat korábbi kudarcainkért és azért, mert nem szerettek minket eléggé vagy úgy, ahogy mi igényeltük volna.


További öt faktor inkább a szenvedélyes szerelmet magyarázza, mintsem a barátságos, békés változatot:


7. Izgalom/szokatlanság (Arousal/unusualness)

Ha izgalmas, szokatlan környezetben vagyunk együtt, az felkeltheti a szenvedélyt, még akkor is, ha a szituáció veszélyes vagy hátborzongató. Az 5. pontban említett Rómeó és Júlia-féle történetek tulajdonképpen ilyen izgalmas helyzetekből alakulnak ki. Vagy említhetnénk a Féktelenül című filmet is.


8. Különleges jellemzők (Specific Cues)

Egy-egy különleges jellemző, akár testi tulajdonság, arcvonás, illat, hang is beindíthatja a gépezetet, de ez olykor olyan múltbéli mintákhoz kapcsolódik, amelyeknek nem is vagyunk tudatában.


9. Készenléti állapot (Readiness)

Minél inkább vágyunk a szerelemre, a párkapcsolatra, és minél rosszabb az önértékelésünk, annál esélyesebb, hogy szerelembe essünk. Ugyanakkor pont ilyenkor nem szoktunk viszonzásra találni, mert túlságosan akarjuk az egész dolgot, és ez riasztó lehet.


10. Elszigeteltség (Isolation)
    
Ha sok időt töltünk valakivel egyedül, az is fellobbanthatja a szenvedélyt. Kivéve akkor, ha már házasok vagyunk: akkor inkább lelohasztja.


11. Titokzatosság (Mystery)

Ha valakit titkok lengenek körül, és nemigen lehet tudni, mit gondol, mit érez, ha fogalmunk sincs, hogy tetszünk-e neki, és hogyan reagál a közeledésünkre, vagy közeledik-e majd hozzánk, vagyis a bizonytalanság felkeltheti bennünk a szenvedélyt. Erre persze rá lehet játszani, az igazi csábítók tudatosan használják ezt a módszert, hogy fenntartsák a másik nem érdeklődését.


A megkérdezett diákok egyébként leggyakrabban a 3. és 4. pontot említették: a másik kívánatos tulajdonságai és a kölcsönösség volt számukra legfontosabb.