Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik

5 eset, amikor ne kezdj el társat keresni!

Furcsán veszi ki magát, hogy egy online randifelületen arról értekezek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes elkezdeni társat keresni. Pedig vannak olyan életszakaszok, amikor egyáltalán nem vagyunk alkalmasak arra, hogy belevágjunk egy új párkapcsolatba.

 

Azért, mert nagyon vágyunk egy párkapcsolatra, még egyáltalán nem biztos, hogy itt az idő belevetni magunkat a társkeresésbe. Vannak olyan élethelyzetek, amikor azzal teszünk jót magunknak és másoknak is, ha inkább várunk egy kicsit, és rendezzük a sorainkat. Mutatok néhány ilyen esetet.

20220714_2 

1. Krízishelyzet, gyász

A gyász egy hosszabban elhúzódó krízishelyzet, aminek a normál lefolyása egy év. Sokan azt gondolják, hogy éppen egy ilyen nehéz helyzetben milyen jólesne, ha lenne mellettük valaki, aki vigasztalja, támogatja őket.

Csakhogy épp ez a helyzet az, amikor nem tudjuk a legjobb formánkat nyújtani, mert végtelenül szomorúak vagyunk. Ráadásul időről időre az érzések olyan kavalkádja önti el a gyászolót, ami miatt aztán még inkább alkalmatlanná válik az ismerkedésre.

Egy randihelyzetben igyekszünk a legjobb, legvonzóbb formánkat nyújtani, jófejek és jókedvűek lenni. Egy gyászoló erre nem igazán képes, és nagy valószínűséggel a randikon visszautasításban lesz része. Azt gondolom, hogy az amúgy is fájdalmas élethelyzetet nem érdemes azzal tetézni, hogy begyűjtünk egy csomó visszautasítást, csalódást és frusztrációt.

A gyász időszaka arra való, hogy elsirassuk a szerettünket. Érdemes ebben az életszakaszban erre fókuszálni, és ha már csökkent a gyász, akkor kezdjünk el ismét randizni.

 

2. Amikor csak mások nyomására kezdesz randizni

A legtöbb egyedülállót nyomasztja a magány, ám vannak olyan szinglik, akik lubickolnak ebben az élethelyzetben, és tényleg jól érzik magukat egyedül. Élvezik a szabadságot, azt, hogy senki nem mondja meg nekik, hogy mit csináljanak, kivel találkozhatnak, hogyan öltözzenek. Vannak olyanok is, akik nem szívesen köteleződnek el egy valaki mellett, és boldogan csajoznak, pasiznak, de az elkötelezett, hosszú távú párkapcsolatból nem kérnek.

Csakhogy mindezek mellett, könnyen lehet, hogy nagy rajtuk a társadalmi nyomás, ami szerint már illene lehorgonyozniuk valaki mellett. Mindenhonnan azt hallják, hogy az elkötelezett párkapcsolat, a házasság az egyetlen elfogadható módja az életnek. Így aztán lehet, hogy beadják a derekukat, és elkezdenek társat keresni, pedig egyetlen porcikájuk sem vágyik erre az egészre. Az eredmény az lesz, hogy végül senki nem felel meg nekik, és a keresésüket csalódott, kétségbeesett randipartnerek szegélyezik, akik nem értik, hogy ők miért nem elég jók.

Azt javaslom, ha te is ebben a cipőben jársz, gondold át, hogy tényleg vágysz-e egy elkötelezett párkapcsolatra, vagy csak engedsz a társadalmi nyomásnak? Keresd meg a saját vágyaidat, szükségleteidet, és ha a lelked mélyén te egy szabad madár vagy, akkor ragaszkodj ehhez! Ha pedig változtatni szeretnél, keress terápiás segítséget!

 

3. Nincs időd semmire

Mielőtt belefogsz a társkeresésbe, gondold végig, hogy van-e elegendő időd a randizásra, és később tudsz-e időt szánni a jövendő párodra! Amikor felteszem ezt a kérdést egy nagyon elfoglalt társkereső kliensemnek, ők rendre ezt válaszolják: „ha találok egy olyan partnert, aki miatt érdemes lesz majd visszavenni a munkából, akkor kevesebbet fogok dolgozni.” Ez sajnos nem így működik.

Ahhoz, hogy egyáltalán eljuss egy párkapcsolatig, már a társkeresés időszakában vissza kell venned a munkából, egyébként nehezen jutsz el egy párkapcsolatig. Az a helyzet, hogy a társkeresés legalább napi egy órát elvesz az életedből: regisztrálsz, böngészel, levelezel, randizol. Ez napi egy órával számolva egy hét alatt 7 óra, vagyis majdnem egy teljes munkanap! Már ha hatékonyan akarod csinálni.

Ha ennyi időt nem tudsz kiszakítani az életedből, akkor nem igazán érdemes belefogni, mert félbemaradt levelezések, lemondott randik maradnak majd utánad. (Na meg egy csomó csalódott, értetlen randipartner…)

Ha tehát nagyon elfoglalt ember vagy, de szeretnél egy tartós, elkötelezett párkapcsolatot, akkor számodra a társkeresés nulladik lépése, hogy végiggondolod: van-e hely egy partnernek az életemben? Ha most éppen nincs, akkor érdemes úgy átalakítani az életedet kezdésként, hogy legyen idő és hely számára.

20220714_4 

4. Még gyászolod az előző párkapcsolatodat

A következő nagy kérdés, hogy elérhetőek vagyunk-e érzelmileg. Van-e szabad vegyértékünk, amelyhez egy új partner kapcsolódni tud? Ez leginkább azon múlik, hogyan viszonyulunk az előző kapcsolatainkhoz. Ha még mindig az exedet gyászolod, esetleg abban reménykedsz, hogy fel lehet melegíteni azt a kapcsolatot, akkor még nem vagy kész egy új kapcsolatra.

Akkor sem vagy kész az ismerkedésre, ha éppen nyakig ülsz egy válásban, intézed a papírokat, szervezed a közös ház eladását, keresed az új lakásodat, és azon marakodsz az exeddel, hogyan osszátok el a vagyont és a gyerekeket.

Várd meg, míg megoldódnak ezek a gondok, és csak utána kezdj el társat keresni!

Sajnos sokan tanácsolják azt, hogy egy szakítás után minél előbb kezdj el új partnert keresni! Becsapod magad, ha azt hiszed, hogy így könnyebb átvészelni a szakítás miatti szomorúságot. Ilyenkor csak félszívvel tudsz benne lenne egy új kapcsolatban, és ez nem fair az új partnereddel szemben, és magadnak se teszel jót vele.

Sokkal egészségesebb megoldás, ha időt adsz magadnak az előző kapcsolat elgyászolására, hagyod leülepedni az érzéseidet, és levonod a szükséges tanulságokat.

 

5. Érzelmileg elég érett és stabil vagy a randizáshoz?

Ezt a kérdést szinte senki nem teszi fel magának, amikor regisztrál egy online társkeresőre. Pedig ott dorbézolnak bennük a félelmek: mi lesz, ha visszautasítanak? Mi lesz, ha majd nekem kell nemet mondani másoknak?

Félnek attól, hogy nem kellenek majd senkinek, mert túlsúlyosak vagy épp túl vékonyak, túl harsányak vagy félénkek, mert van néhány gyerekük. Jó lenne azt mondanom, hogy „ugyan, nem ér semmi bántódás, vágj bele nyugadtan!”. A realitás azonban az, hogy aki tárkeresőzésbe kezd, azt kudarcok és csalódások fogják érni. Ez a csomag része, nem nagyon lehet megúszni.

Készen állsz erre? Felvértezted magad ezek ellen? Ha már a kezdetektől nem vagy tisztában azzal, hogy negatív tapasztalatok is érnek majd a randizások során, akkor az első egy-két kudarc után fel fogod adni.

Azt fogod mondani, hogy „ez nem nekem való”, „nálam ez nem működik”. Pedig az online társkereső mint eszköz kiváló, csak meg kell tanulni úgy használni, hogy a lehető legsikeresebb legyél! És meg kell tanulnod kezelni a félelemeidet, elviselni a csalódásokat és visszautasításokat.

Arra biztatlak, hogy vértezd fel magad, és vágj bele bátran! Azzal a tudattal, hogy nem fogom feladni az első kudarcok után sem!

Ha szükséged van valakire, aki segít abban, hogy minél hamarabb készen állj egy új párkapcsolatra, akkor gyere el társkereső coachingra! Biztos lehetsz benne, hogy végigkísérlek az utadon egészen addig, amíg megtalálod a párodat!

 

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk