Verticordia szerző bejegyzései

Mennyire hamar mondunk le a szerelemről a biztonság és a hosszú távú tervek kedvéért? Vajon azt teszi jól, aki hozzámegy az első fiújához, vagy az, aki több partnert is kipróbál, mielőtt elkötelezné magát?

Férfiasabbnak, agresszívebbnek, dominánsabbnak tűnnek-e a tetovált pasik, és mennyire vonzódnak hozzájuk a nők?

Milyen módszereket alkalmaz a legtöbb ember arra, hogy kiábránduljon korábbi szerelméből? És melyik módszer hogyan működik?

Mit díjaznak a nők egy villámrandin leginkább? Nem a férfi jó megjelenését, hanem azt, hogy mennyire koncentrál rájuk, mennyire foglalkozik csak velük. A férfiaknak kevésbé fontos ez a kizárólagos odafigyelés.

Amíg az egyik csak a szenvedélyes és birtoklási mániás verziót tartja szerelemnek, a másik naponta másba lesz szerelmes, a harmadik meg nem is érti, mi ez a nagy felhajtás, csak mély barátságot érez a partnere iránt.

Jó, ha a legjobb barátunk a partnerünk, vagy lehetnek ennek hátulütői is? Miért ajánlja sok szakember, hogy ápoljuk a barátságainkat akkor is, ha remekül működik a kapcsolatunk, és úgy érezzük, hogy csak mi ketten vagyunk a világon?

Ne várjuk el se önmagunktól, se a férfiaktól, hogy olyan legyen a testünk és a szerelmi életünk, mint amilyen a könyvben. Nem baj az, ha a partnerünk csöppet se hasonlít egy dekadens arisztokrata óriásra, és egy fia gyémánt gyűrűt se tud adni nekünk.

Mindent meg lehet vele beszélni, mindenről véleményt fog alkotni, nem csak unottan néz ki majd a fejéből, ha a gondjaiddal traktálod, és a megoldási javaslatokat is fog tenni – de nem kezel majd bábuként, főleg nem várja el, hogy mindent úgy csinálj, ahogy ő javasolja. Motiválni fog, nem parancsolgatni.

Hogy hívjuk fel magunkra egy férfi vagy általában a férfiak figyelmét? Miért a közvetlen, sokat mosolygó, magabiztos lányokra bukik a legtöbb fiú, és miért nem veszik észre azt, aki szerényen a háttérben marad, akármilyen csinos, okos és kedves?

Szeretnél Darth Vaderrel vagy Voldemorttal randizni? Vagy egy kevésbé ismert pszcihopatával? A sötét személyiségjegyekkel rendelkező emberek sokszor nagyon is vonzók, nem csak a mesében, hanem a valóságban is. Hogyan ismerjük fel a csapdát, és meneküljünk meg azoktól, akik elsőre izgalmasnak tűnnek, de hosszú távon katasztrofálisak?

Aktív vagy a közösségi oldalakon? Vajon sejted-e, mennyi mindent elárulnak a posztjaid, kedveléseid, megosztásaid a szerelmi életedről? Arról, hogy esetleg kivel flörtölsz, vagy szakítasz-e hamarosan a partnereddel?

Az egyik fajta vonzalom nyomorba dönt, a másik felemel és előre visz. A szerelem nem sötét verem, csak akkor, ha az éheztető fajtájához van szerencsétlenségünk.

Éltél már olyan kapcsolatban, amelyben nem lehettél önmagad? Elfogadott-e valaha valaki olyannak, amilyen vagy? Tudod-e egyáltalán, milyen vagy, és te magad el tudod-e fogadni önmagadat?

Milyen fontos tulajdonságok befolyásolják, hogy egy férfi vonzó-e a nők szemében? Mennyit számít a megjelenés, a társadalmi státusz, a humorérzék vagy a kockázatvállalási kedv?

A boldog és tartalmas kapcsolatot nem adják ingyen. A kapcsolat sikerességéhez gyakorta ki kell lépnünk a komfortzónánkból és jó tágra kell nyitnunk a szemünket. Látnunk kell – önmagunkat és a társunkat egyaránt. Akkor is, ha ez nem mindig csak kellemes, örömteli és kényelmes.

A párkapcsolatok eleje általában izgalmas. Felfedezés, remegés, felhív-e, ír-e, hogy alakul az első randi, az első szex, az első közös hétvége... Millió dolgot meg kell tudnunk egymásról, és még hódítani akarunk. Aztán eljönnek a hétköznapok. Persze, ha eljutunk egyáltalán a hétköznapokig, de tespedni csak akkor lehet, ha már eljutottunk.

Annyi biztos, hogy a beszélgetés, az odafigyelő, és nem felületes csevegés nagyon kedves a nők számára (jónéhány férfit is ismerek, akik szeretik ezt a műfajt), vagyis remek kezdete lehet egy induló kapcsolatnak, ha kellemesen elbeszélgetünk.

Egy kiegyensúlyozott kapcsolatban a pénz sem lehet tabu téma. Válóperes ügyvédek a megmondhatói, hogy a pénzügyek tisztázatlansága milyen mértékben mérgezi meg a kapcsolatokat, hiszen a legalapvetőbb dolgokat se merjük megbeszélni egymással. Például azt, hogy egyikünk elvárja a másiktól, hogy az eltartsa…

A Love című sorozatból mindent megtudunk arról, hogyan szokás randizni okostelefonnal a kézben, de az is kiderül, hogy a pápaszemes srácoknak még mindig sikerül becserkészniük a legszebb lányokat.

Mindannyian gondolunk valamit arról, hogy mennyire tetszünk az ellenkező nemnek. Úgy általában. Vagy konkrétan ennek vagy annak az embernek. Például annak, aki nekünk nagyon tetszik. Ha a tapasztalataink arról győznek meg minket, hogy általában tetszünk, akkor sokkal magabiztosabban megyünk el partikra, ismerkedünk új emberekkel, kezdeményezünk egy online társkeresőn.

A párkapcsolati boldogság nem nagy drámákon, hanem apró és látszólag jelentéktelen ostobaságokon múlik: képesek-e vagyunk úgy együtt élni, hogy ne menjünk permanensen egymás idegeire? Mit vagyunk képesek megbocsátani, és mi az, amihez évek alatt se vagyunk képesek hozzászokni?

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors olykor nem tudja mit akar… - de hogyan őrizzük meg a barátságunkat, ha ez bekövetkezik, vagyis az egyik barátnő talál valakit, a másik facér marad?

Az egyik legnehezebben feldolgozható élmény az online társkeresésben, ha a partnerünk, akit már elkezdtünk megkedvelni, esetleg megszeretni, egyik pillanatról a másikra, magyarázat nélkül eltűnik. A jelenség olyan gyakori, hogy felmérések szerint a társkeresők 50%-a élt már át ilyet, vagy aktív vagy passzív félként.

Többször írtunk már arról, mi idegesítheti a nőket randihelyzetben, vagy egy ismerkedés kezdetén, de a nőknek is lehetnek idegesítő szokásaik. Nem mindenkinek, persze, de ha egyik-másik viselkedésformában magunkra ismerünk, elgondolkozhatunk rajta, hogy ez vajon mennyire irritálhatja a partnerünket. Vagy mennyire nem. És, hogy miért viselkedünk így, mit akarunk ezzel elérni? Vagy nem is voltunk tudatában annak, hogy így viselkedünk?

A hit hegyeket mozgat meg – de sajnos a tévhitnek is nagy a hatalma. Csak sajnos nem a javunkra, hanem a kárunkra válik. A szerelemmel kapcsolatos tévhiteink nem vezetnek sehová: attól, hogy nagyon erősen kapaszkodunk beléjük, nem hogy igazsággá nem válnak, de inkább tönkreteszik az esélyeinket.

Mi minden tehet vonzóbbá bennünket? Ha sokat mosolygunk, ha van humorunk, a sok a barátunk, ha tudunk beszélgetni, esetleg, ha mi vagyunk a főnökök?

A jófiúk eleve kisebb esélyekkel indulnak egy társkeresőn, mint az úgynevezett klassz pasik, még akkor is, ha utóbbiak lekezelően viselkednek? Mit lehet tenni azért, hogy kevésbé dögös kinézettel és magabiztossággal rendelkező srácok is találjanak maguknak partnert?

Intimitás, kompatibilitás, függetlenség, szex - ezeknek kell működniük egy kapcsolatban ahhoz, hogy a benne részt vevők boldogok lehessenek.

A legtöbb ember nem igazán szereti a konfliktusokat, bár olyanok is akadnak, akik imádják, ha szóváltásba elegyedhetnek, ha legyűrhetik az "ellenfelet". Minden kapcsolatban léteznek konfliktusok, és ez nem is baj, mert a megfelelő hozzáállással a kapcsolat javára is válhatnak. De ehhez mindkét fél jóakarata és tudatossága kell.

Férfi és nő között általában nem könnyű a kommunikáció, főleg akkor nem, ha ismerkedésről, randizásról, csábításról van szó. Nőként például sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni a komolyabb érdeklődést az alkalmi szexelést célzó udvarlástól, férfiként nehéz eltalálni az adott nő ízlését, és se nem túl pipogyának, se nem túl erőszakosnak lenni…