Az első benyomás és a valóság – avagy mennyire bízhatunk az ösztöneinkben?

Noha az online társkeresés a kapcsolatok létrejöttének egyre nagyobb százalékában játszik szerepet, mikor első benyomásról beszélünk, sokan még mindig arra gondolnak, hogy az első benyomás akkor keletkezik, amikor valakit először látunk meg a maga fizikai valójában. És ha ez a helyzet, akkor általában nagyon gyorsan döntünk afelől, hogy az illető iránt érdeklődünk-e párkapcsolati/ erotikus szempontból vagy sem…

Mi alapján döntünk? Elsősorban a külsőségek számítanak: kor, testalkat, magasság, szimmetria, a nemi jellegek hangsúlyossága, egészséges kinézet, öltözködés, testtartás, hang, beszédstílus, mozgáskultúra. Helyzetfüggő, mi mindent veszünk észre először… Az is lehet, hogy az első benyomás valaki hangja, vagy csak éppen, hogy az arcát látjuk, esetleg az alakja, a járása, a futása kelti fel a figyelmünket. De mindezek között nem szerepel semmi arról, hogy az illetőnek milyen a személyisége – vagyis egy hosszú távú kapcsolat szempontjából leglényegesebb aspektusról nem tudunk meg semmit. Vagy csak minimálisat.

Így aztán a tetszetős külső, a magabiztos fellépés és a drága ruhák tulajdonosai tarolnak, attól függetlenül, hogy mennyire értékes emberek… Pedig a hosszú távú kapcsolat szempontjából legfeljebb a magabiztos fellépés az, amire tényleg lehet építeni, csakhogy ez is lehet többféle személyiségjegy megnyilvánulása: lehet valaki egészségesen magabiztos vagy kompenzálhatja a kisebbségi komplexusát, esetleg lehet olyan domináns, hogy az nekünk már elviselhetetlen.

A férfiak többsége arra esküszik, hogy az első benyomás mindent visz, ezért is nem akarnak sokszor időt szánni az első randi előtti ismerkedésre. Mivel számukra általában az erotikus vonzás a mérvadó, minden csak utána jön, arra kíváncsiak, hogy a nő megmozgat-e bennük valamit. És ha igen, akkor majd valamikor később sor kerül a nő személyiségének megvizsgálására is… Vagy éppenséggel nem. Egy szép nő mindig talál magának olyan pasikat, akiket az orruknál fogva vezethet, mert egyszerűen nem képesek az erotikus vonzásnál tovább látni. (Még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy nem kaphatják meg a nőt, illetve a nő nem viszonozza a vonzalmukat.)

 

Az első benyomás tehát nagyon bevihet minket az erdőbe. Vagy éppen eredményezheti azt, hogy elutasítunk valakit, pedig meg tudnánk kedvelni, csak annyira leragadunk a külsőségeknél, hogy nem vesszük észre a vonzerejét.

Ha csak arról van szó, hogy azt akarjuk tudni, egy adott személlyel kellemes-e az ágyban, akkor az ösztöneink általában működnek. De egy tartós kapcsolatot egyedül erre építeni biztos, hogy nem érdemes. Ami nem azt jelenti, hogy ezt az aspektust figyelmen kívül kellene hagynunk. A legkevésbé sem. Nagyon fontos, de nem az egyetlen és főleg nem biztos, hogy a bennünket teljesen elvarázsoló, önkívületbe kergető partner lesz az igazi. Sokszor pont azért érezzük olyan erősen a vonzódást, mert gyerekkorunkból hozunk valamilyen becsípődést, amitől egy bizonyos fajta helyzet ismerős és újra akarjuk élni, noha mivel megoldatlan problémák állnak mögötte, az újraélése nem tesz jót nekünk.

Miközben azt hisszük, hogy az illető külseje és szexepílje varázsolt el, tulajdonképpen a személyiségében van valami, amitől elgyengülünk, és ez a valami sokszor egyáltalán nem pozitív.

 

Mit kezdjünk akkor az első benyomásokkal? Azzal a zsigeri érzéssel, hogy igen, ez az ember nekem való, kell nekem, azonnal bármire igent mondok, amit javasol? Legyünk kritikusak a saját reakcióinkkal kapcsolatban! Egyrészt hagyjunk több időt magunknak, ne az első 5 másodpercben döntsünk. Lesz egy zsigeri válaszunk, de azt még felülírhatják dolgok, ha nem zárkózunk el tőlük. Ha hagyjuk, hogy hassanak ránk.

Másrészt, ha valaki nagyon vonz, ugyanakkor érezzük, hogy bizonyos dolgok meg rendkívül zavaróak benne, akkor ne söpörjük félre az aggodalmainkat. Lehet, hogy pont az zavar, ami vonz? Hogy ezek a tulajdonságok éppen azért tűnnek olyan varázslatosnak, mert a múltban már találkoztunk valakivel, aki hasonlított erre az új emberre? És nem dolgoztuk fel még, hogy akkor mi történt?

Akár negatív, akár pozitív irányban érdemes tudatosan vizsgálni az első benyomásokat és nem vakon bízni bennük, mint valami orákulumban.