Etikus-e egyszerre több emberrel ismerkedni?

Nem véletlenül emeltem ki a címben az „etikus” jelzőt, ugyanis a témához általában pont ebből az irányból közelítünk. A morális dilemmák szinte minden olyan ember életében előkerülnek, akik randevúk sorába kerülve igyekeznek mérlegelni leendő partnereik „sorsát”.

Nem nevezhető extravagánsnak, sőt különösebben megbotránkoztatónak sem az a tény, hogy valaki esetlegesen több emberrel ismerkedik és közülük igyekszik megtalálni a megfelelő társat.

Bármennyire is távolságot tartanak ettől néhányan, kétségtelen, hogy megvannak ennek a „szokásnak” a lélektani előnyei.

Például az, hogy azt vettem észre, hogy alapvetően kétféle szemléletmóddal, hozzáállással kezdhetünk bele a párkeresésbe (igyekszem nem a szélsőségeket felhozni példának, mindenesetre érdemes magunkba nézve elgondolkodni azon, hogy melyik kategóriához tartoznánk inkább a kettő közül).

Az utóbbi példa szerintem nem „nemspecifikus”, sőt igazán nem is tudnám megszavazni sem a hölgyeknek, sem az uraknak azt a kiváltságot, hogy bizony ők azok, akik választanak. Tapasztalatom az is, hogy még, ha a második verzió képviselői kicsit „nagyképűnek” is tűnnek (holott ez csupán semmi egyéb, mint egészséges magabiztosság), ők a sikeresebbek a társkeresés világában.

Véleményem szerint, ha „több vasat” a tűzben tartva ismerkedünk és kapcsolatteremtéseink nem lelkiismeretlen, hazugságokon alapuló „hülyítéseken” alapulnak, néhány apróságra pedig odafigyelünk, akkor semmi kivetnivaló nincs abban, hogyha nem kizárólag egyetlen emberre koncentrálunk a randizgatások alatt.

Pár dolog, amit érdemes észben tartanunk:

1. Ne tegyünk olyan ígéreteket, amiket a végén nem tartunk be: ne állítsuk, hogy igen, mi csakis kizárólag az érintettel kívánunk randevúzni, hogyha mellette még van más delikvensünk is. Akár lehet az elején konkretizálni, hogy szükségünk van arra, hogy ki legyen mondva: honnantól számít számunkra komolynak a történet, honnantól kezeljük kapcsolatként az együttléteket.

2. A fontosabb testi lépéseket illetően, pl. csók, ölelések, kéz a kézben séta, stb. (főleg akkor, ha nem vagyunk biztosak magunkban), nem feltétlenül kell erőltetni addig, amíg azoknak nincs helye, mert ezzel tovább növelhetjük a félreértések és csalódások esélyét

3. Figyeljünk oda a másik randevúzással kapcsolatos hozzáállására. Mit gondol a velünk való találkáról? Könnyed beszélgetésnek fogja fel, amit nem fog komolyabban venni a kelleténél, csupán csak egy bizonyos idő eltelte után? Vagy az a meggyőződése, hogy egyből egy kapcsolat kiindulópontjának tekinti az első találkozást? Ha úgy látjuk, a partner többet lát bele, mint mi (főleg, ha nem egy „versenyzőt” futtatunk egyszerre): akkor, ha szükséges: legyünk korrektek, mondjuk el mi a helyzet, vállaljuk a kockázatot.

4. Jöjjünk rá: a túl sok opció inkább megnehezíti, mint megkönnyíti a döntést. Ha szereztünk már referenciapontokat és találtunk olyan jelöltet, akivel szívesen folytatnánk azt, amit elkezdtünk, akkor ne húzzuk feleslegesen az időt, mert mások is keresgélnek, nem csak mi.

Írta: Lázár Gergely

Forrás:

www.randidoctor.hu