Ezért választasz rossz partnereket

Nem könnyű társat választani, és nagyon szeretnénk jól csinálni: szerető, kedves, megbízható társat találni. Gyakran mégis olyan partnereket választunk, akik újra meg újra megerősítik bennünk: nem vagyunk szerethetők, valami nagy gond van a férfiakkal/nőkkel, és én mindig rosszul választok. Hol rontjuk el?
  

Olyat választasz, aki visszaigazolja a magadról alkotott képedet

Sajnos ez egy nagyon makacs vastörvény, ami megkeseríti a társkeresők életét.

Ha szerethetőnek tartod magadat, azt gondolod, hogy a világ biztonságos, szuper hely, kedves, rendes emberek vesznek körül, akkor örömmel választasz egy odafigyelő, gondoskodó kedves partnert. Ez az ember vissza fogja igazolni az önmagadról alkotott véleményedet és a világba vetett hitedet.

Ha olyan emberrel találkozol, aki rosszul bánik veled, őt egészen biztosan gyorsan el fogod hajtani, hiszen nem ehhez a bánásmódhoz szoktál, ez teljesen idegen számodra.

Ha viszont azt gondolod, hogy téged nem lehet szeretni, nem vagy elég vonzó, csinos vagy okos, és ráadásul az a véleményed, hogy minden férfi/nő szemét, ki akar használni, akkor is olyan társat fogsz választani, aki visszaigazolja az önmagadról és a világról alkotott képedet.

Akkor bele fogsz menni egy olyan kapcsolatba, ahol nem kellesz eléggé, szerető leszel, és beéred a második, harmadik vagy utolsó hellyel. Zokszó nélkül eltűröd, ha a másik megbízhatatlan, hazudik, rosszul bánik veled. Mert számodra ez a természetes, ebben nőttél fel, és nem hiszed el, hogy megérdemled, hogy ennél jobban bánjanak veled. Nem is feltételezed, hogy léteznek olyan emberek, párkapcsolatok, amelyek jobbak lehetnek ennél.

Ha olyan emberrel találkozol, aki kedves, figyelmes veled, szeret, azt nem fogod választani, mert elbizonytalanít, nem felel meg az önmagadról és a világról alkotott képednek. Sőt, egy idő után unalmasnak fogod őt találni, hiszen nem biztosítja azt az érzelmi hullámzást, amihez hozzá vagy szokva.

Sajnos ez a fajta választásunk teljesen tudattalan, és mindig bekapcsol, amikor társat választunk.
  

Mit tehetsz azért, hogy ez ne így legyen?

Ahhoz, hogy kiküszöböld ezt a tudattalan működésmódot, hosszú, gyakran évekig tartó önismereti munkára van szükséged klinikai szakpszichológussal.

Nagy valószínűséggel olyan traumák értek gyerekkorodban, amelyek hatására bizonytalan kötődési stílus alakult ki nálad, esetleg elhanyagoltak, bántalmaztak a szüleid. Ezeket a sérüléseket fel kell dolgozni, a sebeket be kell gyógyítani. Meg kell tapasztalni egy gyógyító, segítő kapcsolatban, hogy szerethető, elfogadható vagy.

A terápia során átformálódik az önmagadról és a világról alkotott képed, és nem fogod elhinni többé, hogy neked csak olyan kapcsolat jár, ahol bántanak.

Fontos viszont tudnod, hogy hosszú, gyakran több hónapos, esetleg több éves terápiára van szükséged. Igen, tudom, hogy ez egy drága mulatság. De a válás és a gyerekelhelyezési, vagyonmegosztási per is ennyibe fog kerülni, ha rosszul választasz. Akkor pedig már nem csak magadnak, hanem a gyerekeidnek is fájdalmat fogsz okozni.

Jó lenne, ha a társkeresők eleve úgy vágnának bele a társkeresési folyamatba, hogy előtte már megcsinálták a maguk önismereti, traumafeldolgozó munkáját. Ez persze illúzió. Mindenki úgy vág bele a társkeresésbe, hogy ez nekem menni fog. Csak akkor kezdenek segítséget keresni, amikor már beleragadtak egy elviselhetetlen kapcsolatba, ahonnan nem tudnak kilépni a gyerekek, a rossz anyagi helyzet miatt. Esetleg akkor, amikor közel negyven évesen is egyedül vannak, és rémes párkapcsolatok sorakoznak mögöttük. Persze soha nem késő, még a társkeresési folyamat során is érdemes belevágni egy terápiába. Akár ma…
  

Annyira akarjuk a kapcsolatot, hogy nem vesszük észre a jeleket

A rossz társválasztást segíti az is, hogy gyakran már annyira szeretnénk társat, annyira akarjuk, hogy működjön ez a kapcsolat, hogy nem vesszük észre a vészcsengőket.

Így fordulhat elő, hogy a legkisebb érdeklődést, pozitív jelet is úgy magyarázzuk, hogy biztosan szerelmes belém a másik. Pedig csak egy szimpla kedvességről, kíváncsiságról, kedves gesztusról van szó.

Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy menthetetlenül beleszeretünk, és türelmetlenül várjuk, hogy a másik végre kapcsolatot kezdeményezzen. És várjuk ezt hónapokon, esetleg éveken keresztül….

Sokan nem veszik észre, hogy házas emberrel van dolguk, és simán elhiszik, hogy azért találkoznak ritkán, mert annyira elfoglalt a másik. Bármilyen kompromisszumba hajlandók belemenni, csak hogy megtartsák a kapcsolatot. Gyakran egyre megalázóbb kompromisszumokba is..

Sajnos a fenti két elv kölcsönösen erősíti egymást. Ha az a képünk magunkról, hogy nem vagyunk szerethetőek, akkor természetes számunkra, hogy rosszul bánnak velünk, és ez így normális. Ám mivel nagyon vágyunk a szeretetre, ezeket a helyzeteket azzal magyarázzuk, hogy bizonyára nagyon nehéz helyzetben van az illető, ezért most még ilyen, de hamarosan javulni fog a helyzet, a másik megváltozik, és eljön a teljes boldogság.

Így aztán csak tűrünk és reménykedünk egy amúgy teljesen reménytelen párkapcsolatban. A családunk, a barátaink pedig hiába próbálják felnyitni a szemünket, hogy káros számunkra ez a párkapcsolat, rájuk haragszunk meg, őket tesszük ki az életünkből, és nem azt a partnert, aki valójában tönkreteszi az életünket.

Nagyon hosszú idő, és borzasztóan sok szenvedés szükséges ahhoz, hogy valaki ki tudjon lépni egy ilyen fájdalmas kapcsolatból. Vagy hogy észrevegyük, mi mindig rosszul választunk.

Ha elakadtál a társkeresésben, esetleg beleragadtál egy fájdalmas párkapcsolatba, gyere el társkereső coachingra, és megkeressük a te személyes megoldásodat!