Elkezdődött a visszaszámlálás, mint minden évben. A fények, a dallamok, a hirdetések, az emlékek és a kívánságok keveréke. Lehet, hogy imádjuk, és lehet, hogy a hátunk közepére kívánjuk. Attól függetlenül, van-e éppen partnerünk vagy sem, ez az időszak mindannyiunk számára kicsit megpróbáltatás is. Kicsit vagy nagyon.
A téli ünnepek képzeletbeli akadálypályán elég ügyesen kell szlalomozni ahhoz, hogy egyszer se essünk hasra, se búskomorságba, egyszer se tapossanak el az áruházban, egy ajándékot se vágjanak a fejünkhöz – vagy mi a máséhoz –, egy személyi kölcsönt se vegyünk fel (főleg, ha még a 3 évvel ezelőttit fizetjük most is), egy lakástüzet se okozzunk, egy kaját se rontsunk el, egy családtaggal se vesszünk össze, és egy estét se töltsünk nagyon szar hangulatban.
Persze beletörődhetünk, hogy idén is ugyanolyan lesz, mint tavaly, ha tavaly nagyon nem volt jó, és lamentálhatunk azon, hogy idén úgyse lesz jó, mert tavaly épp volt valakink, most meg nincs… Azért rajtunk is múlik, mit kezdünk ezzel az előttünk álló időszakkal.
10 tipp egyedülállóknak a karácsony túléléséhez:
- Ha nem akarunk karácsonyozni, ne tegyük. Amennyiben a család ragaszkodik a jelenlétünkhöz, de mi nagyon nem érezzük jól magunkat velük, vagy minimalizáljuk ottlétünk idejét, vagy utazzunk el melegebb éghajlatra. Vagy bárhová, ahol jól érezzük magunkat. Egyszer ki lehet próbálni, milyen.
- Igyekezzünk azokkal lenni, akikkel szívesen vagyunk együtt, és örüljünk, hogy most elég időt tölthetünk velük, nem kell egy nemlétező partner nemlétező teljes családját végiglátogatnunk, nekik nem kell ajándékokat vennünk, az így fennmaradó pénzzel azt kezdhetünk, amit akarunk.
- Ha mindenképp találkoznunk kell kevésbé szeretett rokonainkkal is az ünnepek alatt, lepjük meg őket olyasmivel, ami beléjük fojtja a szót. Nevessünk minél többet!
- Ha nincs családunk, vagy messze lakunk tőlük, esetleg nem vagyunk jóban, tegyük fel a kérdést magunknak: szeretnénk-e egyedül lenni szenteste vagy sem. Jól tudjuk-e érezni magunkat így, vagy mindenképp kellene valami társaság? Választhatjuk azt, hogy követjük az ünnepi rítust, és karácsonyi kajákat főzünk (esetleg főzetünk valakivel), feldíszítjük a lakást és puccba vágjuk magunkat, vagy azt is, hogy úgy teszünk, mintha normális, ejtőzős este lenne, és megnézünk pár, kicsit se karácsonyi hangulatú filmet. (A filmek kiválasztásánál legalább nem lesz veszekedés.)
- Ha nem akarunk egyedül lenni, valószínűleg sikerül magunknak társaságot szervezni, léteznek ilyenkor kifejezetten szingliknek szóló programok, de lehet, hogy vannak olyan haverjaink, akik ugyancsak egyedülállók, és szívesen összejönnének egy baráti estére. Ha nem 24-én, akkor valamely más napon. Nem kerül semmibe megkérdezni, vevő-e valaki egy szolid bulira, ha a családja nem foglalja le teljesen. Ha kedves magányos rokont látogatunk ilyenkor, lehet, hogy mindketten jól fogjuk érezni magunkat. Már maga az önzetlen jótett is pozitív hatással lehet ránk (valójában önmagában rejlik a jutalma).
- Ha sokat ülünk a gép előtt, és vannak virtuális ismerőseink hasonló helyzetben, egyeztethetünk velük, hogy legalább virtuálisan együtt legyünk az ünnepekkor is. Mondjuk akár kettes, akár csoportos csevegés keretében.
- Ha év közben összeismerkedtünk valakivel, aki ugyan nem vált be partnerként, de jól éreztük magunkat vele, és még ő sem akadt rá arra, akit keres, miért is ne tölthetnénk el vele egy kellemes estét, teljesen kötetlenül? A társkereső nem csak elkötelezett párkapcsolatokat, de barátságokat is létrehozhat, számos példa van erre, használjuk ki ezt a lehetőséget.
- Összeismerkedhetünk akár társkeresős fórumon, blogon, akár más felületen velünk egynemű sorstársakkal is, akikkel szervezhetünk közös programokat, mondjuk például az ünnepek alatt is. Ilyen csoportok már léteznek, de bármikor létrejöhetnek újak is. Aztán a fiú- és lánycsapatokat össze is lehet ereszteni, hátha kijön abból is valami. Magány ellen kitűnő orvosság.
- Sokaknak van olyan régi partnere, exe, aki esetleg most ugyancsak magányos, és ha nem is szeretnénk vele újra összejönni, lehet, hogy a kapcsolatba életet lehet lehelni néhány nap erejéig. Mindenesetre hallottam már hasonlóról. Nyilván kell hozzá némi tudatosság és intelligencia, hogy ne legyen belőle félreértés és sértődés, de nem lehetetlen.
- Ha vallásosak vagyunk, és közösségbe járunk, valószínűleg ilyenkor sem leszünk magányosak, de választhatunk önkéntes munkát is az ünnepek idején, ha szívesen végzünk ilyesmit, biztosan rengeteget kapunk majd lelkileg ettől a tapasztalattól. És mindjárt másképp fogjuk látni a saját magányunkat, azon túl, hogy nagyszerű emberekkel ismerkedhetünk össze. Az önkéntesség egyre inkább divatba jön itthon is, sőt, bizonyos cégeknél gyakorlatilag kötelező felmutatni ezt is az életrajzban: akár most is elkezdhetjük a tapasztalatszerzést! Ha pedig olyan jellegű a munkánk, hogy ügyeletet kell tartani, az ünnepek alatt is dolgozhatunk, ilyenkor biztosan közelebb kerülünk olyan kollégákhoz is, akik mellett máskor csak elmegyünk.
Tegyük azt, ami nekünk ünnep, amitől nekünk lesz valami plusz élményünk, merjünk változtatni az évről évre ismétlődő programon, ha az nekünk nem jelent örömöt. Kezdeményezzünk, ne csak várjuk, hogy mások szervezzék meg helyettünk az ünnepet. Hagyományt teremteni is lehet, nem csak tisztelni. Hozzuk ki a karácsonyból is a legjobbat!