Mennyire érdemes kiöltözni egy randihoz?

Ha valaki újonnan kezd randizni hosszú kihagyás után, akkor hajlamosabb nagyobb jelentőséget tulajdonítani a külsőségeknek, mint amennyit később, ha már az 50. első találkozóján is túl van. Főleg a nők esnek olyan túlzásokba, mint randi előtti látogatás a fodrásznál, körmösnél, új ruha, valami kiegészítő, esetleg még új fehérnemű vásárlása is… Persze azzal nincs semmi baj, ha ápoltak és jó illatúak vagyunk, de azért ne essünk túlzásokba: ha komoly partnert keresünk akkor nem egy kirakatbaba képében érdemes megjelennünk.

Milyen hátrányai lehetnek annak, ha túlságosan kiöltözünk?

Olybá fog tűnni, hogy nagyon erőlködünk. Te jó ég, ez a nő még fodrászhoz is elment? Jó, nem lehet benne biztos, hogy a randi miatt… Persze vannak olyanok, akik még a sarki kisboltba is kiöltöznek, ők úgyis ezt fogják tenni egy randi miatt is. De alapjában véve nem érdemes a mindennapi megjelenésünktől nagyon eltérő módon randira mennünk, mert egyrészt akkor a férfi azt fogja hinni, hogy ez az alap stílusunk, másrészt a második alkalommal már nem merünk majd lazábban öltözni…

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem feltűnt, hogy minél jobban kikészíti magát valaki, annál kevésbé tűnik vonzónak. Tipikus a túlzásba vitt smink a menyasszonyon, aki életében nem nézett ki még annyira mesterkéltnek és megközelíthetetlennek, mint az esküvője napján. És valóban megközelíthetetlen is, ha attól kell félnie, hogy elromlik a frizurája, elkenődik a sminkje.

Egy randin sokkal fontosabb, hogy önmagunkat adjuk, olyan stílusban, ami valóban a miénk.

Nyilván nem mindegy, hogy pontosan hol is kerül sor egy-egy randira. Kirándulásra másképp öltözünk, mint színházba, egy délutáni kávézásra másképp, mint egy vacsorára. De semmiképp ne az legyen a legfőbb problémánk, hogy mit kéne felvennünk és vajon elég jó-e a hajunk. Ha egy pasi tényleg tetszik, akkor ne próbáljunk annyi kencét magunkra kenni, amitől már fél hozzánk érni. Többre megyünk a természetes kinézettel, olyan arcbőrrel, amelyek jólesik simogatni, olyan hajjal, ami nem áll föl a lakktól, olyan körmökkel, amelyek nem gyilkos fegyvernek néznek ki. A kevesebb sokszor több: bizonyos divatos túlzások a férfiakat inkább elidegenítik, minthogy vonzanák.

Az is fontos, hogy ne legyen a ruhánk és főleg a cipőnk túl kényelmetlen. Lehetőleg egyáltalán ne legyen kényelmetlen, de már velem is előfordult, hogy a „szépség” oltárán feláldoztam a kényelmet és majd’ beledöglöttem a lábfájásba. Ha hiúságból kínozzuk magunkat, akkor csak rossz lesz a kedvünk, de nem fogunk jobban tetszeni.

Míg egyes nők abban tűnnek ki, hogy túlságosan kiöltöznek és kényelmetlen cuccokban feszíteni, férfiak gyakran túl lazára veszik a figurát és egyáltalán nem adnak magukra. A csúcs az, amikor nyáron valaki kinyúlt pólóban és rövidgatyában megy randizni. Vagy, ha teljesen átizzadtan jelenik meg. Szó sincs arról, hogy öltönyben és nyakkendőben kéne járni, kivéve, ha a munkahelyünk ezt megköveteli… De azért egy kicsit megerőltethetjük magunkat.

Érdemes férfiként is átgondolni, milyen stílusú ruhák állnak jól és eleve nem szervezni sportos randit, ha nem mutatunk jól ilyen öltözékben, vagy egyszerűen csak nem érezzük magunkat komfortosan abban a közegben. Mindkét nem számára fontos, hogy olyan helyen találkozzon a lehetséges partnerrel, amely nyugalmat áraszt magából és ne szúrja, csípje vagy éppen szorítsa a ruha…

Helyszínt is úgy válasszunk tehát, hogy elég kényelmesen érezzük magunkat benne és ne akarjuk megjátszani magunkat a partner előtt (például ne menjünk Operába randizni, ha utáljuk a komolyzenét).

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy egyáltalán nem kell kiöltözni randihoz, hacsak nem egy bálba vagy partira hívtak meg. És mindig tájékozódjunk a dress code felől, mert ha erre nem figyelünk, nagyon kínos jelenetekben lehet részünk.