Miért cserélgesd a profilképedet... - avagy az első benyomás hatalma

Volt egyszer, hol nem volt egy elvált szociálpszichológus (Randall Colvin), aki online társkeresésre adta a fejét. Addig-addig nézegette a profilokat, míg megakadt a szeme egy Szex és New York-szinglinek beillő hölgyemény képén: a nő ugyan nagyon szépnek tűnt, de pszichológusunk rögtön megállapította magában, hogy borzasztó felületes lehet, bizonyára kiállhatatlan, vagyis kirázta tőle a hideg.

Mit tesz Isten, egy hónappal később a pszichológus is alkotott egy profilt magának (addig csak nézelődött), és ez a felületesnek kinéző hölgyemény írt neki egy kedves levelet. (A jelek szerint a férfi sokkal jobb profilképet választott, mint a nő.) Kiderült, hogy a Szex és New York csalóka benyomás volt, és valójában semmi köze a valósághoz: a nő teljesen normális, egyáltalán nem felületes, sőt, a pszichológust annyira meggyőzte mindenféle kvalitásairól, hogy az ismerkedés házasságba torkollott.

Konklúzió: akár még egy olyan profilkép is hamis első benyomást kelthet rólunk, amelyen kifejezetten jól nézünk ki, hát még az olyanok, amelyeken pocsékul... Ha nem akarunk pusztán a véletlenre hagyatkozni, próbálkozzunk különféle képekkel, cserélgessük időnként őket, és figyeljünk arra, hogy ne egyforma hangulatúak legyenek. Lehet, hogy a bombázó imidzsünk pont nem az entellektüell típust fogja megszólítani, de ha van egy sportos és egy sütisütő képünk is, meg egy olyan, amelyen épp akadémiai székfoglalónkat tartjuk, akkor megenyhül a szíve. 

Ugyanígy a férfiak se ragaszkodjanak egy bizonyos stílushoz: a hajlott hátú, karrierjében csalódott közalkalmazott mellett például fel lehet tüntetni a szigeten köröket futó sportembert, persze csak, ha nem hetvenes évekből itt maradt tréningruhát alkalmaz. (Bár a fene tudja, van, akinek bejöhet.) Aki pedig mindenképp a BMW-jével akar pózolni (ettől inkább eltanácsolnám), az váltogassa ezt a képet egy könyvtárban ülőssel, mondjuk. 

Elképesztő, mennyire meghatározó az első benyomás, és az online társkeresésnél az első benyomás a kép alapján alakul ki a vadászgató ellenkező nemű egyedekben... Már, ha az ember tesz fel képet, mert ez sem teljesen biztos: olykor még szerencsés is lehet, ha nem a fotónk adja az első benyomást, hanem a szövegünk. Van, akit sokkal inkább megfog egy jó szöveg, mint egy klassz fotó - a túl klassz fotók meg, ahogy a fenti példából is kiderül, lehet, hogy pont azt fogják taszítani, akit be akartunk vonzani. 

Persze nem csak a társkeresésben és nem csak online ítélkezünk ilyen hamar első blikkre. Folyamatosan ezt csináljuk, ahányszor idegeneket látunk, és ha valaki nagyvárosban él, azzal állandóan ez történik. A kistelepüléseken élők "szerencsésebbek", nekik ritkábban kell első látásra megítélni a szembejövő emberek jellemét, és azt, hogy van-e félnivalójuk, vagy éppen érdemes lenne-e barátkozniuk az illetővel. Egy kisközösségben nem az első pillanatban kell megnyerni a versenyt, ott nem az első benyomás számít, hanem a hírnév... Városi környezetben azonban sokszor egyszerűen nincs is hírnevünk, ennek minden pozitív és negatív következményével.

De térjünk vissza a párkereséshez: miket tudunk megállapítani valakiről egy pár perces beszélgetés alapján? Azon túl, hogy fizikailag tetszik-e (ehhez legtöbbször beszélgetni se kell): öt másodperc leforgása alatt megállapítható, hogy valaki extrovertált, lelkiismeretes-e, és mennyire értelmes, illetve, hogy van-e valamilyen negatív érzelmi reakciója. Néhány további másodperc elég arra, hogy megállapítsuk, mennyire nyitott az illető, mennyire kellemes ember, vajon neurotikus-e, és van-e pozitív érzelmi reakciója. Normális esetben ezeket az információkat nem elemezzük, csak a pszichológusok szedik ízekre a megfigyeléseinket...

Ha 30 percig beszélgetünk valakivel egy bulin, a fent említett Colvin szerint a lényegi információ a 15. percben fog elhangozni, bár esküszöm, fogalmam sincs, hogy ebben hogy lehet ennyire biztos, főleg, ha teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi ideig fog tartani az adott beszélgetés, hiszen egy buliban ez meglehetősen esetleges.

De az első benyomást az is nagy mértékben befolyásolja, hogy éppen milyen környezeti hatások érnek bennünket, hol pillantjuk meg az illetőt. Ha egy forró kávét vagy teát tartunk a kezünkben, és akkor jön szembe a másik, hajlamosabbak leszünk barátságosabbnak feltételezni őt, mint mikor jeges kólát szorongatunk... Ha mocskos környezetben látjuk először az embert, lehet, azt fogjuk gondolni róla, hogy lazák az erkölcsei... 

Mindezek persze kiragadott példák, mindössze azért érdemes tudatosítani magunkban, hogy mennyi minden befolyásol bennünket, miközben másodpercek alatt kialakítjuk a véleményünket valakiről, mert így talán nem leszünk annyira kitéve téves ítéleteinknek, illetve, ha éppenséggel első randiról vagy profilkép választásról van szó, tudatosabban alakíthatjuk a partnerben rólunk kialakuló összbenyomást. 

Kísérletek alapján az is bebizonyosodott, hogy minél régebben ismerünk valakit, annál inkább elhalványul az első benyomás fontossága, no de ha eleve nem is nyílik alkalmunk megismerni, mert rossz volt az első benyomás, ez nem sokat segít rajtunk. Vagyis cseréljünk olykor profilképet, és mindig kellemes helyre beszéljünk meg randit, ahol forró italok is vannak. Főleg most, hogy egyre hidegebb lesz.