Miért olyan nehéz ellenállni valakinek, aki látszólag rajong értünk?

Akár a való életben ismerkedünk, akár online, legtöbbünkkel viszonylag ritkán esik meg, hogy valaki úgy istenigazából belénk zúg. Vagy olyan jeleket figyelhetünk meg rajta, amelyek erre utalnak. Minél kevésbé jellemző ez az életünk egészére, minél tovább vártunk arra, hogy hasonló történjen velünk, annál nehezebb lesz ellenállni a varázsnak, annál könnyebben fogunk elfogadóan reagálni még akkor is, ha jobb lenne, ha menekülőre fognánk.

Ebben a posztban azokat a dolgokat gyűjtöttük össze, amelyek a megfelelő alap nélküli, elsősorban nem nekünk szóló rajongás legfőbb jellemzői és amelyek együttes észlelése esetén szó sincs szerelemről. Az ilyen viselkedést a szakirodalom egyébként love bombing-nak nevezi, mert olyan erős támadás, hogy borzasztó nehéz neki ellenállni.
  

Elárasztás, eltúlzott gesztusok

A rajongó hirtelen bukkan fel az életünkben és egyszer csak azt vesszük észre, hogy minden róla szól, vele kell foglalkoznunk. Eláraszt a leveleivel, a hívásaival, személyesen akar találkozni, nagy elánnal veti bele magát a kapcsolattartásba. Lehet, hogy rögtön ajándékokkal is elhalmoz, de ez nem feltétlen jellemző. Mindenesetre rengeteg figyelmünket és energiánkat leköti és nem igazán foglalkozik azzal, hogy mi ehhez mit szólunk.

Túlzott sebesség, a lassítás iránti igény sértett elutasítása

Mivel ő állítólag annyira lelkes, mindent gyorsan és azonnal szeretne megvalósítani. Nincs fontolva haladás, lassú ismerkedés, szünetek, ő mindent egy lapra akar feltenni, és ha óvatosan arra intenénk, hogy kicsit vegyen vissza, úgy tesz, mintha egy világ omlott volna össze benne ennek hallatán, mintha a mi hibánk lenne, hogy nem tudjuk viszonozni az érzelmeit, amelyek nem is indokoltak, hiszen még időnk sem volt megismerni.

A jövő mániákus tervezése a mi megkérdezésünk nélkül

Az is jellemző, hogy minden alap nélkül a jövőt kezdi tervezni, mintegy evidenciaként kezelve, hogy mi is vele képzeljük el a jövőnket. Utazásokat vizionál, olyan programokat, amilyeneket ő szeret csinálni, miközben nem különösebben érdeklődik az iránt, hogy nekünk mi a fontos, és ha ezt megemlítjük, azon is megsértődik, hiszen ő annyit, de annyit foglalkozik velünk, miért vagyunk olyan hálátlanok?

Tükrözés: az illető úgy tesz, mintha ránk hasonlítana

Az illető megszállottan keresi a közös pontokat, arról próbálva meggyőzni minket, hogy a sors is egymásnak teremtett. Lehet, hogy vannak közös pontok, de az is lehet, hogy csak abbéli igyekezetében színleli ezt, hogy megnyerjen magának és elhiggyük, hogy tényleg ő kell nekünk és senki más.
 


  

Annak sulykolása, hogy csakis ő lehet az igazi

Mivel ő bennünket annyira akar, egyértelműnek gondolja, hogy ettől mi elájulunk és megtisztelve fogjuk érezni magunkat, valamint elhisszük, hogy nem is érdemes tovább keresgélnünk, mert megtaláltuk az igazit. Megdöbbenve tapasztalja, ha kétségeinket fejezzük ki és más lehetőségeket is nyitva szeretnénk hagyni.

Kisajátítás, a szabadidőnk feletti ellenőrzés igénye

Mivel úgy gondolja, hogy ő az igazi, ebből következik, hogy szerinte minden időnket vele kéne töltenünk, és nincs is szükségünk más emberek társaságára. Ha mással akarunk szórakozni menni, halálosan megsértődik, miért nem elég ő nekünk, mi szükségünk lenne a tökéletes társ mellett másokra is. Durvább esetben, a kapcsolat előrehaladottabb fázisában komolyan el is zár mindenki mástól.

Dicsőítés, majd hirtelen csalódás

Miután elhitette velünk, hogy mi vagyunk a legcsodálatosabbak, hirtelen kénytelen bennünk csalódni, amitől látszólag összetörik – ez sokakból azt a reakciót váltja ki, hogy lelkifurdalást érezzenek és megpróbáljanak a kedvére tenni. De minél tovább tart ez a játszma, annál több lesz a megjátszott csalódás és ezt követő megalázás. Ha valójában nem tettünk semmit, ami indokolná, hogy a partner hatalmasat csalódjon, akkor valószínűleg csak a játszma része az egész és a legjobb, amit tehetünk, ha kilépünk a kapcsolatból.

Féltékenység, kiborulás, hiszti

A kisajátítással együtt jár a kóros, indokolatlan, kicsinyes féltékenység is, amely természeteseb kisebb-nagyobb jelenetekben csúcsosodik ki, amelyek egyre nehezebben viselhetőek és amelyeket átélve elkezdünk félni a partnertől és elkezdjük önmagunkat cenzúrázni, nehogy „kiprovokáljuk” a következő nagyjelenetet. 

Ha felismerjük a mintázatot, akkor ne nagyon várjunk további jelekre: a love bomber nem fog soha igazán szeretni és nem válik a javunkra, ha mellette maradunk. Az egyetlen dolog, amit a saját érdekünkben érdemes megtennünk, az az eltávolodás.

Az egész egyébként úgy működik, mint a béka megfőzése, hiszen kezdetben csupa kellemes és egónkat tápláló dolgot kapunk a „kapcsolattól”, csak mire észbe kapunk, hogy mibe kerültünk, már meg is főttünk és akkor sokkal nehezebb kiugranunk a lábosból.