Randivonal Blog
Te is társat keresel?
A Randivonal Magyarország legnagyobb online társkereső oldala már 25 éve.
Belépés a Randivonalra:
Mikortól számít valami randinak, illetve párkapcsolatnak?
Írta: RandiDoctor , dátum: nov 26, 2015 , rovat: Párkeresés | 0 komment
"Kérem, fáradjon be a cégünkhöz, hogy személyesen is megismerhessük Önt.”
Az előző mondatot (főleg, ha egy önéletrajz elküldése után kapjuk), igen nehéz félreérteni. Bizony, állásinterjúra hívtak minket, kíváncsiak ránk és egyértelmű a szituáció. Megmérettetünk. Nem gondolunk arra, hogy „bizonyára egy kellemes kávézás vagy bájcsevegés következik ezután”, esetleg félreértésről van szó, mert a másik csak barátkozni óhajt velünk.
Hogyan alakul ez a randik esetében?
A kamaszokra utalva még nem tűnik túl furcsának, ha a 16 éves gyerekünk, vagy testvérünk hazaállítva közli, hogy az a csaj/pasi, aki tetszik neki, tulajdonképpen érthetetlenül viselkedik vele és fogalma sincs arról, hogy mit is akar tőle. De az az információ, hogy ez a felnőttek esetében sincs másképp, elsőre meghökkentően vagy meglepően hathat ránk.
Némi kutatási adalék: egyedülállókat kérdeztek meg arról, hogy vajon tudták-e azt, hogyha valaki a másik nem által találkozóra invitálta őket, akkor az randinak „minősült” vagy sem. Az esetek 69%-ban nem voltak ezzel tisztában. Ennek a problémának a feloldásában a társkeresők kétségtelenül élen járnak. Akivel például a Randivonal oldalon ismerkedtünk meg, arról feltételezhetjük, hogy nem „érdekes emberekkel szeretne találkozni” illetve nem a legújabb porszívó márkát kívánja ránk sózni (ilyen storyt is meséltek már nekem), hanem azzal a szándékkal érkezik, hogy kiderítse mi a helyzet férfi-nő viszonylatban közöttünk. Még akkor is így van ez, ha a randi oldalon szervezett találka csak egy ebéd utáni kávézásra invitál minket (szemben a romantikus, gyertyafényes vacsorával, amit baráti összeröffenésnek aligha lehet nevezni). Ezt mindenképp a párkereső oldalak előnyének tartom: egyértelműsíti a szándékot (persze ebben is lehetnek árnyalatok aszerint, hogy valaki csak kalandozni kíván, még más az Igazit keresi).
Pro és kontra érvek vannak amellett és az ellen, hogy kimondjuk e határozottan, hogy mi is a találkozónk célja. A félreérthetetlenséggel szemben felvethetjük azt, hogy a túlzottan konkrét keretek közé helyezett ismerkedéses percek vagy órák, pont a helyzet igazi élét, azt a kellemes, bizsergető izgalmat veszik el, amik megadnák a randevúk savát és borsát. Holott sok félreértést és csalódást megelőzhetünk a konkretizálással. Ha nem kölcsönösek a szándékok, akkor nyilván nem várhatjuk el valakitől, aki egyébként baráti vagy egyéb más jellegű motivációval közelít, hogy tájékoztasson minket (aki „többet látna bele” az eseménybe) arról, hogy mi is ez pontosan. Randi vagy sem? Hát, a feladat bizony ránk marad.
De még tovább forgathatom a témát. Tapasztaltam férfiként azt is, hogyha mi tesszük fel ezt a kérdést egy nőnek („Ez most randi?”), akkor valójában a magabiztosságunkat csorbítjuk előtte és átadjuk számára az irányítást. Inkább legyünk egy kicsit akár „szemtelenül” elbizakodottak azt illetően, hogy a hölgy is azért futott össze velünk, amiért mi ő vele és kezeljük úriember módjára azt az esetet, ha mégis kiderül, hogy bizony tévedtünk.
Engem is elgondolkodtatott az a kérdés, hogyha már egy randiszerű szituban sem lehetünk teljesen biztosak magunkban, mit gondoljunk akkor, ha már a sokadik találkozáson vagyunk túl és arra kívánunk választ kapni, hogy: akkor most járunk vagy nem?
Vannak bizonyos paraméterek, amik alapján már azt állítjuk, hogy a viszony fejlődésében átlépte az ismerkedős korszakot és valami sokkal többé alakult.
Miket is szoktunk támpontként használni ilyenkor? Például:
- Bemutatott már a családjának, barátainak, ergo bevont minket a személyes életébe
- Megtörtént a szex
- Néhányan időhöz kötik: teljen el legalább 2-3 hónap
- Egyesek szavakat várnak: amikor először kimondjuk, hogy „szeretlek”
- Vannak, akik a facebookból indulnak ki: majd, ha kikerült, hogy „kapcsolatban” vagyunk!
- Számíthatnak a testi gesztusok is: pl. kézen fogva megtett séta, stb.
Lehetne ezt még fokozni, a lista természetesen nem teljes így sem, azonban ezt egy olyan kérdésnek gondolom, amiről kissé más a véleményem, mint az előzőekben boncolt problematikáról. Erről szerintem beszélni kell, már a randizás elején. Akár direktben is informálódhatunk: te mikortól tekintesz egy ismerkedést kapcsolatnak? Aztán figyeljük a másikat, mennyire következetes, mennyire hiteles ahhoz képest, amit kezdetben állított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzünk rá, hogy hányadán is állunk egymással.
Nem gondolom, hogy ez minden esetben egyértelmű, még akkor sem, ha annak szeretnénk látni. A szerelemről ápolt ideáljaink következménye az is, hogy azt hisszük, hogy a párkapcsolat az csak úgy kialakul velünk és nem szükséges tisztázni, hogy, amit mi együtt járásnak vélünk, az valóban az-e. Meglehet, hogy a partnerünk a közösen eltöltött idő jelentőségéről egyébként a miénktől teljesen eltérő véleményt ápol.
Forrás: