Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik
Szerelem (?) és zsarolás feb25

Címkék

Kapcsolódó bejegyzések

Oszd meg!

Twitter   Facebook

Szerelem (?) és zsarolás

Ha szeretnél, nem mennél el erre a bulira. Ha szeretnél, nem vállalnád ezt a munkát. Sőt, ha szeretnél egyáltalán nem is dolgoznál, mert itthon van rád szükségem. Ha szeretnél, nem barátkoznál azzal a fiúval/lánnyal. Ha szeretnél, nem lenne fontos a hobbid, könnyen lemondanál róla. Ha szeretnél, nem lenne más a véleményed, mint nekem. Ha szeretnél, megvennéd nekem azt a ruhát, ékszert, kocsit, akármit.

Ismerős? Hallottatok már hasonló mondatokat életetekben? Vagy mondtatok már ilyeneket? Esetleg ez a napi gyakorlat?

Ha egy gyerek így beszél, azt még valahol meg lehet érteni: mindannyian önzőnek születünk, és meg kell tanulnunk, hogy mi az önzetlenség, a másik szabadságának tisztelete, meg kell tanulnunk saját lábra állni, nagylelkűnek lenni, elfogadni, hogy a másik ember akkor is szerethet, ha nem akar állandóan velünk lenni, ha nem teljesíti minden kívánságunkat, és nem enged az érzelmi zsarolásnak, amit folytatunk. Hogy a szeretet nem azt jelenti, hogy állandóan egymásba csimpaszkodunk, mindenben egyetértünk, mindig ugyanazt akarjuk - vagyis mindig az van, amit ÉN akarok...

Mikor szerelemről van szó, sokan visszatérnek a gyermeki létbe: még ha más kapcsolataikban képesek felnőttként viselkedni, a kedvesükkel szemben akkor is követelőzőek, egoisták, irigyek és féltékenyek lesznek. Nem azt kérdezik, hogy ők hogyan mutathatják ki a szeretetüket, mert azt hiszik, hogy a másikba kapaszkodás, a ragaszkodás, az állandó kapcsolattartás a szeretet/szerelem jele. Nem is kérdőjelezik meg a saját szerelmüket, csak azzal foglalkoznak, hogy minél többet kapjanak a kedvesüktől. De minél többet követelőznek, annál kevésbé lesz a párjuknak kedve hozzá, hogy a követeléseiknek eleget tegyen.

Van, akivel ez az érzelmi zsarolás nevű játékot egyáltalán nem lehet játszani, azonnal kibújik belőle, lepereg róla minden próbálkozás. De bizonytalanabb, érzelmileg sebezhetőbb, illetve konfliktuskerülő, kényelmes embereknél "nagyszerűen" működik ez a stratégia. Persze nehogy bárki azt higgye, hogy az érzelmi zsarolónak valaha elég lesz, amit kap. Mivel a követelőzés és a sértődés, a durca bejött, mint stratégia, ezt fogja mindig alkalmazni, ha akar valamit: és ne legyenek kétségeink, mindig akarni fog valamit. Minél simábban engedünk neki, annál jobban elszemtelenedik.

Miközben azonban kialakul a párkapcsolatban ez a játszma, a valódi intimitás, a valódi szeretet teljesen lehetetlenné válik. Egy sértődős, kiborulós emberrel nem lehet semmit őszintén megbeszélni, nem lehet tőle szívességet kérni, nem lehet elvárni, hogy nagylelkű legyen, hogy magától észrevegye, ha szükség lenne a segítségére. Sőt, még tiszteletet se nagyon lehet várni tőle, bár lehet, hogy szóban hangoztatja, hogy tiszteli a partnerét, de ez csak üres duma.

Az érzelmi zsaroló a saját gyengeségéből kovácsol előnyt magának. Lehet, hogy valójában nem is olyan gyenge, de sokkal könnyebb megjátszania magát, mint vállalni a felelősséget a saját életéért. A legtöbb pocsék, és mégis fennmaradó kapcsolat alapja a zsarolás: mikor a kapcsolatból elkívánkozó fél egyszerűen nem meri elhagyni a másikat, mert sajnálja, fél, hogy az kárt tesz magában, fél, hogy benne vagy a gyerekeiben tesz kárt, meggyőződése, hogy az illető alkalmatlan az önálló életre: és lehet, hogy tényleg, de lehet, hogy egyáltalán nem, csak nagyon jól játssza ezt a szerepet.

Egy jó kapcsolat soha nem alapulhat zsaroláson, ha még idejében észrevesszük, hogy mi ezt műveljük, vagy velünk művelik ezt, akkor van mód a menekülésre, vagy megpróbálunk változtatni, vagy szakítunk, és legközelebb igyekezzük jobban csinálni... De sok pár észre se veszi, hogy milyen mechanizmusok alakulnak ki már a kapcsolat elején, vagy a szerelem kedvéért engedményeket tesz, és ezzel olyan sínre engedi az együttélést, amiről többé letérni nem lehet, legfeljebb kisiklani.

Mert van, aki évekig tűri, hogy őt zsarolják, aztán egyszer csak elege lesz, és akkor már nincs visszaút. A kapcsolat persze nem akkor megy tönkre, amikor robban - már sokkal régebben tönkrement, talán egészen az elején... És a zsaroló nem fogja érteni, hogy miért, hiszen ő mindent megtett, annyira szerette a partnerét, mindig vele akart lenni, és ilyen csúnyán becsapták...

Ha tehát engedünk ennek a játszmának, egyikünk sem jár jól, bármennyire is úgy tűnik, hogy a zsaroló remekül eléri célját: az érzelmi zsaroló általában ugyanolyan boldogtalan, mint a partnere. Soha nem lehet biztos a másik szeretetében, sőt, egy idő után biztos lehet benne, hogy már nem szeretik. Ez a fajta viselkedés ugyanis még a legnagyobb szerelmet is tönkreteszi.

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk