önbecsülés címkével ellátott bejegyzések

A társkeresők többsége mindent elkövet, hogy jól nézzen ki egy randin. Jóval kevesebben vannak azok, akikben felmerül, hogy esetleg a személyiségükben lehet valami elakadás, és ezért nem találnak társat. És még kevesebben próbálnak ezen változtatni. Pedig sok mindent lehetne tenni.

Nagyon sok olyan férfi kliensem van vagy volt, akik azt tekintették a férfiasság, a macsóság fokmérőjének, hogy nőket szólítanak le az utcán, buliban, kávézóban. A többségük szorong a visszautasítás lehetőségétől, mégis újra meg újra megpróbálja. De vajon mennyire hatékony ez az ismerkedési forma?

Sajnos sokan azt gondolják, hogy a társkeresés csak annyi, hogy felteszek magamról az online társkeresőre egy-két képet, egy idézetet, és már kezdődhet is a randizás. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy akik felkészületlenül vágnak bele a társkeresésbe, nagyon hamar csalódnak, és feladják az egészet.

Az önértékelésünk alapvetően meghatározza, hogy milyen társat választunk. Közkeletű tévedés, hogy a sikeres, gyönyörű, jómodú társkeresők előnyben vannak a többiekkel szemben. A dolog nem a fentieken múlik, hanem azon, hogy mennyire vagyunk tisztában a saját értékeinkkel, és mennyire vagyunk képesek „eladni” magunkat. Eladni pedig csak az képes magát, aki tudja, hogy ő „értékes áru”. Vagyis helyén van az önbecsülése.

Naponta többször hallom ezt a kérdést a társkereső klienseimtől: mikor lesz már boldog párkapcsolatom? Miért van az, hogy más, aki se nem szebb, se nem okosabb nálam, évtizedek óta boldog párkapcsolatban él, én pedig sodródok egyik kapcsolatból a másikba? A válasz valójában igen egyszerű.

Szinte mindenki várja a Nagy Ő-t. Azt, aki elhozza a boldogságot, aki mellett soha többé nem lesz magányos. Csakhogy a társkeresés időszakában néha egészen reménytelennek látszik, hogy valaha is megtaláljuk.

Sok olyan társkeresővel találkozom, akik azt állítják, hogy ők már mindent megpróbáltak, de nem találtak társat. Remek kifogásokat hallottam már arra, hogy miért nem lehet párra találni. Akik ezt mondják, szentül meg vannak győződve az igazukról. Szerintem ezek csak kifogások, hogy megússzák a társkeresés nehéz munkáját.

Aki randizott már valaha, az tudni akarja a választ erre a kérdésre. Nézd meg Jánosi Valéria, mentálhigiénés szakember, coach és mediátor videóját, aki beavat a titokba!

Van néhány alapinformáció, amivel érdemes tisztában lenni, mielőtt belevágsz a randizásba. Sajnos a társkeresésről semmit nem tanítanak nekünk az iskolában, és mindenki azt hiszi, hogy ez úgyis megy zsigerből. Sok hónapnyi kínlódástól megkímélheted magadat, ha tisztában vagy néhány fontos dologgal.

A társkeresés folyamata frusztráló, tele van fájdalmas élményekkel: visszautasítással, szorongással, félelemmel. Sokan emiatt néhány online randi után feladják a társkeresést, mert azt gondolják, ez nem nekik való. Abba nem gondolnak bele, hogy ezzel gyakorlatilag azt adják fel, hogy belátható időn belül társat találjanak. Ha a feladást fontolgatod, legalább még ezt a cikket olvasd el!

Nézd meg Jánosi Valéria, mentálhigiénés szakember, coach és mediátor videóját, aki megmutatja, igenis létezik olyan kapcsolat, amelyben két ember tiszteli és kölcsönösen megbecsüli egymást!

Akár tudunk róla, akár nem, az önbizalmunk, önbecsülésünk erősen hatással van arra, hogy mennyire vagyunk sikeresek a párválasztásban. A sikeres párválasztás nem attól függ, hogy mennyire vagyunk szépek, okosak vagy gazdagok, hanem attól, hogy mennyire vagyunk képesek „eladni” magunkat. Csak az tudja jól „eladni” magát, aki tisztában van azzal, hogy értékes „árucikk”.

Van néhány olyan tulajdonság, szokás, gondolkodásmód, ami sikeressé tehet téged a párkapcsolatodban. Az ismerkedés során ezeket érdemes keresni a másikban, és ezeket érdemes kifejlesztened magadban, amíg társat keresel.

Zavar, ha a barátod, vagy akivel éppen ismerkedsz, más nőket emleget? Nem mindegy, milyen stílusban teszi ezt, és közben veled hogy bánik. Ha lekezelően, akkor menekülj!

Nagyon sok ember nem elégedett saját külsejével és kevésbé tartja vonzónak önmagát, mint amilyen valójában. Miért történik ez, és tehetünk-e valamit ellene?