* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Jánosi Valéria , dátum: feb 24, 2022 , rovat: Párkeresés | 0 komment
A társkeresők által egyik leggyakrabban feltett kérdés: honnan tudhatom, hogy jól választottam társat? Tudni fogom már az első randin? Milyen jelekből ismerem fel, hogy az illetővel hosszú távon boldogan együtt tudok majd élni?
Nos, a fenti kérdésekre nem biztos, hogy az első randin választ kapsz, de van néhány jel, amit a kapcsolat első szakaszában érdemes szem előtt tartani.
A tartós és boldog párkapcsolat egyik legfontosabb összetevője, hogy a pár tagjai képesek legyenek kölcsönösen megbízni egymásban. Hétköznapi nyelven: számíthassak a páromra, és én is ott legyek neki, amikor szüksége van rám. Lehessen bízni a szavában, biztos lehessek benne, hogy megtartja az ígéreteit.
Ha fontos neked, hogy a párod megbízható legyen, nem árt, ha figyelsz a kapcsolat elején a megbízhatatlanság első, apró jeleire. Legyen intő jel számodra, ha rendszeresen lemondja a megbeszélt találkozókat, ha megígéri, hogy felhív, de nem teszi, ha nincs ideje a közös programokra, mert éppen valamilyen halaszthatatlanul sürgős és fontos dolga van. Még gyanúsabb, ha mindezek mellett ígéretekkel és fantasztikus tervekkel szédít.
Bármennyire is tetszik a párod, bármennyire is szerelmes vagy, ha a választottad nem tartja be az ígéreteit a kapcsolat elején, később sem számíthatsz majd rá.
Tartós párkapcsolat esetén nagyon fontos, hogy a párom elég közel enged-e magához. Megélhetem-e a társaságában a közelséget? Vagy mindig van köztünk valamiféle távolság? Ki merem fejezni előtte az érzéseim teljes skáláját? Elfogadható ez számára? Vagy vannak érzések, amelyektől idegenkedik?
Ő ki tudja fejezni az érzéseit? Kimutatja a szeretetét és a haragját? Képes arra, hogy a dühét kontrollált formában mutassa ki?
Nagyon nehéz együtt lenni valakivel, aki nem tudja kimutatni a szeretetét, képtelen beszélni az érzéseiről, esetleg kontrollálatlan dührohamokat kap.
Természetesen fontos része az intimitásnak a testi közelség is. Egyeznek ezen a téren az igényeitek?
Tudtok úgy beszélgetni, hogy közben a párod nem a telefonját nyomkodja? Meg oszthatod vele azt, ami foglalkoztat, érdekel vagy bánt? Kapsz-e erre elfogadó visszajelzést? Vagy inkább jótanácsok, megoldási javaslatok esetleg semmitmondó válaszok érkeznek?
Mennyire gyakori köztetek a kritika, vádaskodás, ítélet? Ez utóbbira mindenképp érdemes felfigyelni! Ha azt tapasztalod, hogy a párod lekicsinyli a problémáidat, ha mindent jobban tud nálad, esetleg már a kapcsolat kezdeti szakaszában is kritizál, akkor legyél résen! Ha egyenrangú kapcsolatra vágysz, nem biztos, hogy ő a te embered.
Társkereső coachingon gyakran hallom a következő mondatot: „Olyan társra vágyom, akire fel tudok nézni”. Ilyenkor nem biztos, hogy kizárólag a másik intellektusára gondolnak, de azért ez is gyakran benne van.
Sajnos nem egy olyan kapcsolatot láttam, ahol az intellektuális különbség később komoly gondot okozott (és most nem a diplomák számára gondolok, hiszen lehet valakinek ragyogó intellektusa, lehet tájékozott a világ dolgaiban alacsonyabb iskolai végzettséggel is.)
Láttam olyan párokat, ahol az egyik fél folyamatosan kisebbségi érzéstől szenvedett, és olyat is, ahol a pár egyik tagja gyakran szégyenkezett a választottja viselkedése, kifejezésmódja miatt. Természetesen lehet így is együtt élni valakivel, de gyakori konfliktus forrása lesz, ha a pár tagjai nincsenek egy szinten intellektuálisan.
Egy párkapcsolat minőségét nem arról kell megítélnünk, hogy mennyi konfliktusunk van, hanem arról, hogyan oldjuk meg a nézeteltéréseinket. Teljesen normális, hogy egy párkapcsolatban nem mindenben egyezik a véleményünk. Ez önmagában még egyáltalán nem probléma!
A gondot az jelenti, amikor a vitáinkat nem tudjuk békésen, megnyugtató módon rendezni.
A jó konfliktuskezelési képesség azt jelenti, hogy képesek vagytok arra, hogy békésen meghallgatjátok egymást – még akkor is, ha nem értetek egyet. Veszitek a fáradságot, hogy legalább megpróbáljátok megérteni, hogy mit mond, mit akar, mit érez a másik – anélkül, hogy elítélnétek egymást. Képesek vagytok a megoldási ötleteiteket közelíteni egymás felé, olyan megoldást találni, ami mindkettőtök számára elfogadható.
Sajnos erre nagyon kevés pár képes, mert nem ezt látjuk a szülői házban, és az iskolában sem tanít meg minket senki arra, hogyan lehet békésen feloldani a nézeteltéréseinket.
Lehet, hogy most azt gondolod, hogy erre te sem vagy képes, hogyan várhatnád el ezt a párodtól? A jó hír az, hogy a konfliktuskezelés készsége felnőttként is bármikor tanulható, fejleszthető. Igazából szerintem nem az a kérdés, hogy ezt meg kell-e tanulni, hanem hogy mikor kezded el.
Sajnos nem egy párkapcsolatot láttam felbomlani azért, mert a felek a házasságkötés, együttélés előtt elfelejtették egyeztetni az alapvető értékeiket és életcéljaikat.
Alapvető értékek összeütközése alatt értem azt, hogy fontos lehet neked a hűség, biztonság, az egyéni fejlődés, míg a társad számára a legfontosabb a szabadság, függetlenség. Ebben az esetben te egy elkötelezett, biztonságot adó kapcsolatra fogsz vágyni, mindig szeretnéd majd tudni, hol van a párod, és mi lesz a holnapi program. Ezzel szemben a társad nem, vagy csak nehezen akar elköteleződni, egyáltalán nem akar majd házasodni, és a szabadsága korlátozásának fogja megélni, ha te tudni szeretnéd, hogy este 10-kor hol van.
Érdemes tehát tisztában lenni a saját legfontosabb értékeinkkel, és nem árt, ha ezeket a párunkkal is egyeztetjük.
Hasonlóan nagy nehézségeket jelent, ha a pár tagjainak az életcéljai nagyon különböznek. Ez leginkább a gyerekvállalás kérdésében szokott vízválasztó lenni. Gyakori felállás, hogy a nő minél hamarabb gyereket szeretne, a férfi pedig erre hümmög valamit, esetleg azt mondja, hogy majd később beszéljünk róla. Az őszintébbje világosan kijelenti, hogy soha nem akar gyereket, amit a párja elenged a füle mellett.
A pár összecuccol, házasságot köt, és a feleség elkezdi sürgetni a gyerektémát, a férfi pedig kijelenti, hogy ő egyáltalán nem akar gyereket. Ez egy rendkívül nehéz döntési helyzet, amit a pár megspórolhatott volna magának, ha már az elején egyeztetik a gyerekvállalással kapcsolatos terveiket, és komolyan veszik egymás céljait.
Hasonló nehézséget jelent, ha az egyik fél külföldre szeretne költözni, a párja viszont nem.
Nagyon fontos, hogy már az ismerkedési szakaszban érdemes ezekről beszélgetni, még akkor is, ha az eltérő életcélok, értékek miatt szakításra is kerül a sor. Sokkel kisebb fájdalommal meg lehet úszni a dolgot egy viszony elején, mint amikor már éveket tettünk bele egy kapcsolatba.
Ha ez a fenti hat szempont nagyjából stimmel, van még egy elengedhetetlen hetedik elem: képesség az elköteleződésre. Ez azt jelenti, hogy nem keresek tovább, leteszem melletted a voksomat, még akkor is, ha tudom, hogy nem mindenben egyezünk, és vannak dolgok, amelyekben kompromisszumot kell kötnünk. De téged választalak, veled szeretnék élni.
Ha bizonytalan vagy a választottadat illetően, vagy elakadtál a társkeresésben, nézd meg, hogyan segíthet rajtad a társkereső coaching!