Párkeresés

Társat keresni sokféleképpen lehet. Van, aki egyáltalán nem akarja eldönteni, hogy mit szeretne igazából, mindenre az a válasza, hogy majd meglátjuk. És van, aki roppant céltudatosan tör előre, és már az első levélváltásnál arról ír, hogy őt csak az érdekli, hogy családot alapítson. Nincs alapvetően baj egyik hozzáállással sem, csak sokakat eltántorít a folytatástól.

Az egyik legnagyobb kérdés, ami rengeteg embert foglalkoztat: hogyan lehet megtalálni a tartós boldogságot egy párkapcsolatban? Sokan mondják, hogy tartós boldogság nem létezik, mert a boldogság csak pillanatokig tapasztalható meg, nem élhetünk permanens rózsaszín ködben. Ha abban nem is, azért sok közös boldog pillanatot élhetünk meg egymás mellett. Hogyan? Erre kerestük a válaszokat!

Sok társkereső érzi azt, hogy ebben az életkorban már nem itt kellene tartania. Már rég saját családot kellett volna alapítani, és szülni legalább két gyereket. Úgy érzi, már nincs ideje várni, keresgélni, ismerkedni. Ha most azonnal találna valakit, az is késő lenne. Csakhogy ebben a sürgetettségben nagyon nehéz megfelelő társat találni.

Sokan nem szívesen mondanak nemet a randipartnerüknek, mert nem akarják megbántani a másikat. Pedig a randizási folyamat során többször kell majd kimondaniuk, mint az igent. Ráadásul néha nehéz rájönni, hogy mikor mondjuk ki.

Vajon párban tényleg jobb az élet? Miért keressük szünelenül a számunkra ideális társat, miben nyújthat többet egy párkapcsolat, mint a szingli lét? És hol lehetséges napjainkban leghatékonyabban ismerkedni? Cikkünkben erre próbálunk válaszokat adni.

Sok pszichológus javasolja a naplóírást és a listakészítést terápiás célzattal és ha belegondolunk, még egy bevásárlásnak is érdemes úgy nekiindulni, hogy listát írunk a legszükségesebb dolgokról, amelyeket mindenképp be akarunk szerezni. Ha állást keresünk, ha kocsit akarunk venni, ugyancsak érdemes összegyűjtenünk a legfontosabb szempontokat. Így kézenfekvő lenne a társkeresés esetében is rendelkezni egy megfelelő listával. De vajon mennyire célravezető egy ilyen lista, miben érdemes ragaszkodni hozzá és miben nem?

Számtalan párkapcsolat indul nagyon ígéretesen, és a felek megdöbbenésére néhány héten belül mégis gyorsan tönkremegy. A társkeresők általában nem értik, hogy mi történt? Miért van az, hogy rövid, pár hetes, hónapos ismeretségek sorjáznak mögöttük?

Vajon létezik-e valahol egy nagy könyv, amelyben meg van írva, hogy melyik zsák melyik foltjával? Létezik-e lelki társ, egyetlen ember, akit Isten, a sors, az univerzum vagy bármilyen felsőbbrendű akarat mellénk rendelt, nekünk csak meg kell keresnünk?

Biztos te is kaptál már olyan bókot, ami nagyon ciki volt, és azonnal leírtad a bókolót. Esetleg kaptál olyan dicséretet, amit nem éreztél őszintének, sőt manipulatívnak tartottad. Mindannyian átéltük már, hogy a legjobb szándékkal adott bók is elsülhet nagyon rosszul. De akkor vajon hogyan lehet ezt jól csinálni?

Talán nem meglepő, de az, ha valaki gyakorlatilag bárkivel könnyedén megtalálja a közös hangot, az sokkal többet ér, mint a tökéletes fizikum, a szép arc, a magas iskolai végzettség és a vastag pénztárca. A társkeresésnél az a kihívás, hogy olyasvalakivel teremtsünk bizalmi légkört, akivel aztán hosszabb távon már minden gond nélkül tudunk kommunikálni.

Amikor ismerkedni kezdünk valakivel, aki ráadásul még nagyon tetszik is nekünk, akkor egyáltalán nem akarunk kellemetlen témákról beszélgetni, nehogy megtörjük a varázst. Ha viszont nem megyünk bele mélyebb, rázósabb témákba, hogyan fogjuk megismerni a választottunkat?

A jó külsejű emberek általában könnyebben találnak partnert maguknak, mint a kevésbé előnyös külsejűek. A nagyon is vizualitásra kihegyezett emberi faj számára ugyanis egyszerűen elsődleges jelentőségű a megjelenés. De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanaz fog tetszeni, sem azt, hogy a sikertelenségünk elsősorban a külsőnkön múlik és ha azt megváltoztatjuk, minden megváltozik.

Te mit gondolsz, számodra mik azok a jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy nem a megfelelő emberrel randizol? Mikor érzed azt, hogy ez a partner veszélyes, nem érdemes folytatni tovább az ismerkedést? Hogyan, és miképpen érzed, ha szól a vészcsengőd?

Mikor elkezdtél partnert keresni, miért határoztál úgy, hogy szeretnél valakit? Vajon ez a vágy belülről fakad, vagy csak úgy érzed, hogy ezt várja el tőled a társadalom, szűkebb értelemben véve az anyukád, aki állandóan azzal nyaggat, hogy miért nem állapodsz meg már? Valóban társra vágysz vagy kalandra, újabb és újabb izgalmakra?

A társkeresők számára mindig nagy kérdés: ingyenes randiapplikációt, online társkeresőt használjak vagy fizetőset? Mi lenne, ha először csak szétnéznék az ingyenes társkeresők világában? Nézzük az ingyenes és a fizetős társkeresők előnyeit és hátrányait!

Vezet-e valahová, ha csak annyit írunk valakinek egy társkeresőn, hogy Szia? Mire a másik esetleg visszaír, hogy Szia… Nos, ez még ugyebár nem ismerkedés. Ha ennyiben maradnak a dolgok, akkor teljesen felesleges volt a köszönés. Ennél azért proaktívabbnak kellene lennünk ahhoz, hogy el is jussunk valahová.

Sokak számára kérdés: hogyan kell flörtölni? Észreveszem, ha valaki kacérkodik velem? Hogyan tegyem világossá a másik számára, hogy tetszik nekem?

Ahogy egyre nagyobb teret nyer a netes ismerkedés, úgy keletkezik egyre több sikertörténet is. De sok sajtótermék inkább a negatívumokat szereti sorolni, mert a rossz hírekre hamarabb kattintanak az emberek… Így aztán érdemes felidézni, melyek azok az előnyök, amelyek az online társkeresést jellemzik – főleg, ha okosan választjuk ki, milyen felületen és milyen módszereket alkalmazva fogjunk hozzá.

Aki társkeresőzik egy ideje, pontosan tudja, hogy ez nem olyan álomszerű tevékenység, mint ahogy azt az amerikai filmek bemutatják. A saját testi-lelki jólléteden kívül azért is érdemes elvégezni a következő gyakorlatokat, mert, ha boldog vagy, sokkal vonzóbb leszel, és nagyobb eséllyel talál rád valaki, aki csatlakozni szeretne hozzád.

Noha az online társkeresés a kapcsolatok létrejöttének egyre nagyobb százalékában játszik szerepet, mikor első benyomásról beszélünk, sokan még mindig arra gondolnak, hogy az első benyomás akkor keletkezik, amikor valakit először látunk meg a maga fizikai valójában. És ha ez a helyzet, akkor általában nagyon gyorsan döntünk afelől, hogy az illető iránt érdeklődünk-e párkapcsolati/ erotikus szempontból vagy sem… De mi alapján döntünk?

Nagyon sok olyan férfi kliensem van vagy volt, akik azt tekintették a férfiasság, a macsóság fokmérőjének, hogy nőket szólítanak le az utcán, buliban, kávézóban. A többségük szorong a visszautasítás lehetőségétől, mégis újra meg újra megpróbálja. De vajon mennyire hatékony ez az ismerkedési forma?

Ha profilt alkotunk, bemutatkozást írunk, levelezünk, első randira megyünk, valószínűleg nem az motivál bennünket, hogy a partner(ek) elé tárjuk a gyengeségeinket. Nagyszerű színben szeretnénk feltűnni. De talán annál kevésbé fog ez sikerülni, minél nagyobb elánnal igyekszünk elrejteni mindazt, amiről úgy gondoljuk, hogy hátráltat, akadályoz. Hiszen úgy nem adhatjuk önmagunkat, ha tele vagyunk kisebbségi érzéssel és ezt kompenzálandó kiválóbbnak akarunk látszani a valóságnál.

Kevés társkereső meri kimondani hangosan, ám annál többen gondolják magukban: „azért nincs társam, mert csúnya vagyok”. És titokban szenvednek, mert azt hiszik, hogy ez olyan tény, amin nem lehet változtatni. Pedig nem biztos, hogy igazuk van.

Igaz-e, hogy minél több társkeresőre regisztrálunk, annál nagyobbak az esélyeink? Hány partnerrel levelezzünk egyszerre? Mennyire fontos, hogy pontosan előre tudjuk, kit keresünk, és mennyire kell ehhez ragaszkodnunk? A válaszokért olvasd el cikkünket!

Sok mindent el lehet rontani egy első találkozón, de van egy hiba, ami mindent visz: ha azt hiszed, hogy az első randi célja önmagad minél csillogóbb bemutatása. Lehet, hogy most felkapod a fejedet: miért? Nem ez a cél?

Rengeteg romantikus film szól arról, hogy két ember, aki eredetileg ki nem állhatja egymást, egyszer csak, főleg, ha egyszerűen muszáj mélyebben megismerniük egymást valamilyen váratlan esemény kapcsán, végül egymásba szeret. A filmeknek ez érdekes dinamikát ad persze, nem véletlen, hogy sokan írnak hasonló forgatókönyveket: minden néző tudja, mire megy ki a játék, mégis szereti látni, hogyan fordulnak át a szereplők érzelmei. De mennyire valószínű, hogy ez a valóságban is megtörténik?

Társkeresők között makacsul tartja magát az a tévhit, hogy ha Rosszfiúnak vagy Jégkirálynőnek látszom, ha rejtélyesnek, titokzatosnak tűnök, akkor belém szeret a partnerem. Sajnos lehet, hogy így van, de van a dolognak egy csúnya hátulütője, amire szinte senki nem gondol.

Most, hogy vége az ünnepeknek és elkezdődnek a hétköznapok, sokan érzik úgy, hogy tiszta lappal indulnának, ami nem mindig jelent csak pozitívumot a környezetük számára. Főleg, mert sokan nem is számítottak semmiféle változásra. Örültek az ünnepeknek vagy éppen nehezen viselték, de abban a hitben éltek, hogy utána minden visszatér a normalitáshoz. És lehet, hogy valaki, aki közel áll hozzájuk, nem pont így gondolta.

Sokak számára kérdéses: mi van akkor, ha valaki szimpatikus elsőre, de nincs meg köztünk a kémia. Találkozzak még vele? Hányszor? Mi van, ha csak az időmet fecsérlem, és soha nem jön létre vonzalom közöttünk?

Kétség nem férhet hozzá, hogy a hősies viselkedés nagyon vonzó, akár férfiakról, akár nőkről legyen szó, de vajon mi ennek a magyarázata? Hiszen aki hősies, az alkalomadtán sokat kockáztat, tehát egy hosszú távú kapcsolat szempontjából nem a legbiztosabb partner. És egyáltalán mit tartunk hősiesnek?