Mivel teheti könnyebbé önmaga számára a pártalálást, akinek magas az IQ-ja?

Azoknak az embereknek, akik valami miatt nagyon kilógnak az átlagból, mindig nehezebb a pártalálás is, bármilyen területen is térnek el a többségtől. Lehetnek azok fizikai jellemzők is, de az extrém érzékenység vagy az intellektuális képességeket illető jelentős eltérések egyaránt rengeteg problémát okozhatnak.

Az átlagnál jóval magasabb IQ nyilván hatalmas kihívás – sokan szeretik az Agymenők sorozatot: nos, ott ennek a legkirívóbb példája természetesen Sheldon, aki a kortársai 99%-ánál okosabb, ugyanakkor érzelmi intelligenciája igen visszamaradott. Ez persze rengeteg vicces jelenet forrása, jókat nevetünk rajta, de a valóságban a hasonló emberek élete nem ennyire szórakoztató.

  

Melyek azok az alapvető nehézségek, amelyekkel a nagyon okos gyerekek és fiatalok szembenéznek már egészen korán, amikor nem a pártkeresés, hanem az „egyszerű” barátkozás, beilleszkedés lenne a „feladat”? Egy okos gyereknél ez bizony legtöbbször feladatként jelenik meg, mivel nem megy automatikusan.

Ha az ember kilóg az átlagból, akkor azt a gyerektársaság azonnal érzékeli és beindulnak a kizárási mechanizmusok. Ha nem követed a trendet, más véleményed van, másképp látod a világot, könnyen kiközösítenek. Vagyis az egyik első élmény saját kortársainkkal kapcsolatban, hogy nem tudunk velük mit kezdeni, ők is ellenségesek velünk, magányosak maradunk.

A magány pedig depresszióssá, de legalábbis rosszkedvűvé, borúlátóvá teszi a gyereket, és ha a szülő / óvónő/ pedagógus nem ismeri fel időben, hogy beavatkozásra van szükség, akkor az ilyen gyerek legalább az általános iskola nagy részét extrém izolációban fogja tölteni. Az okos diákok szülei ráadásul sokszor annyira el vannak ájulva csemetéjük teljesítményétől, hogy nem is akarják meglátni, milyen súlyos érzelmi problémák jellemzik a gyerek életét.

A középiskolában már jobb esélyekkel barátkozik össze az ilyen gyerek másokkal, a felsőoktatásban meg még inkább, hiszen egyre több olyan emberrel találkozik, aki hasonló problémákkal küzd vagy legalábbis intellektuálisan partner a számára. Addigra azonban olyan sok traumát halmozott fel magában, olyan sok csalódás érte, hogy nagy valószínűséggel lesz visszahúzódó, nehezen lehet majd közösségi akciókba bevonni, és ha nem ébred rá arra, hogy mit kellene tennie az öngyógyítás érdekében, a valódi emberi kapcsolatok is elkerülhetik. Vagy éppenséggel rossz kompromisszumokat köt, mert annyira vágyik már a kapcsolódásra.

  

Milyen lépéseket tehet az ilyen fiatal (vagy akár középkorú) ember, ha valóban neki való, működőképes, szeretetteljes kapcsolatra vágyik?

1. Bármennyire is nehéz, olyan partnert keressen, aki intellektuális kihívást jelent, akivel el tudja képzelni, hogy hosszú évek alatt se fog unatkozni mellette. Ideig-óráig fölülírhatják más dolgok az értelmes beszélgetés iránti igényt, de hosszú távon az fog boldoggá tenni, akinek hasonlóak az igényei. (Sheldon is csak az extrém okos Amy-vel jött ki végül, nem véletlenül.)

2. Ha hajlamos csak bizonyos spéci dolgok iránt érdeklődni, tudatosítsa magában, hogy ez még hasonló értelmi képességű emberek esetében sem biztosítja a kellemes társalgás lehetőségét. Vagyis bővítse az érdeklődési körét, ne zárkózzon be egy témába, legyen nyitott hétköznapi dolgokra is, ne akarja folyton megváltani a világot és ne legyen sznob.

3. Fektessen rengeteg energiát érzelmi intelligenciája fejlesztésébe. Sok olyan ember van, aki IQ-ban kiemelkedő, de az EQ-szintje alacsonyabb az átlagnál. És egyesek annyira észközpontúak, hogy képtelenek meglátni az érzelmek és azok értelmezésének jelentőségét. Márpedig EQ nélkül nincsenek valódi emberi kapcsolatok. Rengeteg módja van az EQ fejlesztésének, csak el kell indulni a megfelelő úton.

4. Szálljon le a magas lóról. A nagyon okos emberek egyszerre arrogánsak és megalázottak. Ha arról van szó, amihez értenek, iszonyatosan el tudnak szállni maguktól és sokszor lenézik a többieket, míg ha olyan területre tévednek, amiben gyengék, megalázottnak és kicsinek, értéktelennek érzik magukat. A barátkozás, ismerkedés sajnos sokszor hozza ki belőlük ezt az érzést. Fontos, hogy ne mutatkozzanak arrogánsnak és hallgassanak meg másokat is, mert attól, hogy valaki nem IQ-bajnok, lehetnek jó meglátásai. Az egyik legszimpatikusabb emberi tulajdonság az alázat: hogy elismerem, nem mindig nekem van igazam és szinte bárkitől lehet tanulni. Ennek elsajátítása az élet minden területén közelebb hozza majd hozzánk az embereket.

5. Engedje el a maximalizmusát! A nagyon okosak egyik legnagyobb gyengesége, hogy mindent tökéletesen akarnak csinálni, de ez persze képtelenség. Az emberi kapcsolatok pedig annyira bonyolultak, hogy nem is létezik bennük tökéletesség. A nagy kihívás, hogy ezt el tudják fogadni és ne érezzenek folyamatos frusztrációt azért, ha problémák adódnak, valami nem úgy sikerül, ahogy elgondolták.

6. Ne menjen bele jelentéktelen, felszínes kapcsolatokba, mert valószínűleg nem fogja élvezni. Ezt persze rendkívül nehéz kikerülni, főleg, mert sokan úgy állnak a randizáshoz, hogy könnyed, felejthető kalandokat keresnek, aki azonban nagyon válogatós a partnereit illetően és nem tanult meg igazán laza lenni (lásd gyerekkori traumák), az nagy valószínűséggel nem fogja olyan könnyedén venni mindezt, mint mások. Főleg a nőknek lesz ezzel problémája: hiszen már eleve nehezen engedik el magukat. Ha nem is sikerül 100%-ban elkerülni a csalódásokat, legalább legyünk tisztában azzal, hogy miért nem működnek a laza flörtök és ne erőltessük azt, amiben nem érezzük jól magunkat.