Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Cookie beállítások
A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk
  • Alapvető működést biztosító sütik
  • Beállításokat tároló sütik
  • Statisztikai sütik
  • Marketing célú sütik

Neked ki a célcsoportod?

Mondhatjuk, hogy lényegtelen szempont, sodródhatunk az árral és hagyhatjuk, hogy a hatások spontán törjenek be életünkbe, ha társkeresési szokásaink kerülnek a középpontba. Egyesek listákat írnak arról, hogy a nagy Ő-nek hogyan kell kinéznie, milyen sötét legyen a haja, esetleg azt is meghatározzák, hogy miféle különleges akcentusból fakadó hanglejtési szokásokkal bírjon. Embere válogatja, ki hogyan áll hozzá a témához. Vannak, akiknek bevált ez a módszer és szemlélet, mások állítják, minderre semmi szükség, elég csak nyitottnak és ébernek lenni, a lehetőségekre pedig szemfülesen lecsapni akkor, amikor elénk kerülnek.

Mindez igaz, bármelyik oldalról közelítjük meg a kérdést. A cikk mondanivalója mindezekkel együtt más irányba fogja terelni a gondolataidat. Ugyanis célcsoport alatt mást értek.

Az információk világában élve hiteltelenül hangozhat, ha valaki azt állítja, hogy reménytelen vállalkozás tisztán látnia abban a kérdésben, hogy egyszerűen fogalmazva melyik üzenet kihez jut el és kihez nem. Jusson eszünkbe a marketing.

Hogyan is kezdődik egy kampány? A jó cégek kristálytisztán megfogalmazzák, hogy milyen személyiségű, képességű, egzisztenciális helyzetű egyének lesznek azok, akikhez szólni akarnak. Mértani precizitással körülhatárolt célpiac nélkül borítékolva van a kudarc. Ez nem egy ráfeszülős, merev hozzáállást jelent, sokkal inkább informálódást. Épp ezért ennek az írásnak lehetne akár ez is a kulcsszava: informálódás.

„Mindenünk beszél.” A ruhánk, a mozdulataink, a gesztusaink, a testünkkel való bánásmód, vagy a kocsink, amivel járunk, vagy nem járunk, és még folytathatnám. Gyakran kaptam meg férfiaktól azt a kérdést (eléggé a „gyik – gyakran ismételt kérdések” kategóriába sorolható és nem is lehet rá konkrétan válaszolni), hogy bizonyos nőkkel, akik nekik tetszenének, nem tudnak összejönni, még mások odalennének értük. Miért van ez így? Leggyakrabban a válasz, ami az esetleírások végére kirajzolódik egyszerű, mint a karikacsapás: akik tetszenek nekik, azok nem tartják őket elég jónak magukhoz képest. Akár vonzerő, akár más okból kifolyólag, de a tünetek szinte mindig erre a magyarázó tényezőre utalnak vissza.

Vannak férfiak, akik megkérnek arra, hogy segítsek nekik az ismerkedésben. Ha egy élő kommunikációs szituáció jön létre és sorozatban kapja a pasi az elutasításokat, miközben alapvetően nem mondd szamárságokat és idétlen macsódumával sem traktálja a kiszemelt alanyt, felmerül a már jól ismert „miért”? Egy ilyen random leszólítós, beszélgetős helyzetben a nők pillanatok alatt felmérik az urakat és, ha az első benyomás rossz (a férfinak nem olyan a külseje, a stílusa, a fellépése, megjelenése, ami számukra megfelelő), egy szemvillanás elteltével valami hasonlóval állnak elő: „Van barátom”. Ez az esetek 50-60%-ban azt jelenti, hogy nem akarok tőled semmit. Indirekt lekoptatás. Vagy, ha az igazság később (mondjuk egy randin) derül ki, az eredmény akkor is ugyanaz lesz. Az udvarló hoppon marad.

Így érdemes nemcsak azon elgondolkodnunk, hogy mi milyenné akarunk válni, hanem, hogy azok a nők, férfiak, akiket kiszemelünk magunknak, ők pontosan mit várnak el egy partnertől. Ilyenkor sokan érvelnek azzal, hogy ez a hozzáállás rossz irányba vihet el minket, mert azt eredményezheti, hogy feleslegesen elkezdünk másoknak megfelelni.

Biztos, hogy ez nemcsak egyfajta elegáns védekezés a részünkről?

Vajon a plázában szőke hajjal, hosszú műkörmökkel végigvonuló nőnek ugyanaz lesz a megfelelő, mint a könyvtárban ülő fiatal gyöngyszemnek, aki épp a szépirodalmi klasszikusokat bújja? A válasz kézenfekvő, mégis ezt gyakran nem követi önvizsgálat. Ahhoz, hogy e téren megkapd, amit szeretnél, azt kell adnod a célcsoportnak, amire az vágyik. Ha hamburgert kér kis sültkrumplival, akkor a gyrost nem fogja kifizetni, akármennyire is finom.

Nem akarok általánosítani, de a gondolat pontosabb megértése miatt szükséges sarkítanom. Az előző példában szereplő platinaszőke, szétszolizott bőrű maca például könnyen meglehet, hogy nem fog nyitni feléd, hiába is dobálózol Petrarca idézetekkel.

Gondolhatnád most, hogy OK, ez egyértelmű. Nem az. A legtöbbek számára nem az, mert nem értik meg, hogy azzal, hogy ezt tudatosítják, még nem változott semmi. A személyiség és életünk vezetése jó esetben rugalmasan formálható. Épp ezért a megoldás sem abban áll, hogy lemondunk a „platinaszőke cicababáról”, hanem abban, hogy megismerjük az igényeit és megadjuk neki, amit keres. Feltéve, ha erre van szükségünk. Minden sikeres üzleti kampány így indul. Piackutatás.

A célpiacunk kiválasztása lehet tudatos folyamat, vannak, akik önnön személyiségük fejlesztésére helyezik a hangsúlyt és a szó ezoterikus értelmében „bevonzzák” azt, ami ehhez passzol. Ez jó és önazonosnak lenni lényegesen fontosabb, mint állandóan mások igényeihez alkalmazkodni.

Azonban ne felejtsük el, ha néha nem mérjük fel, hogy bizonyos „versenytársaink” miért érvényesülnek jobban e téren, vagy belőlünk mi hiányzik ahhoz, hogy eredményt érhessünk el ott, ahol eddig csak a kudarcainkat szaporítottuk, akkor azt fogjuk kapni az élettől, amit előtte is adott számunkra. E téren is.

 

Írta: Lázár Gergely

Forrás:

www.randidoctor.hu

 

 

onlinepszichologia

A honlapon a jobb élmény és a biztonság érdekében sütiket (cookie) használunk. További információk