Jókislányok és magabiztos nők

Ha randizásról van szó, sajnos tényleg nem érdemes jókislánynak lenni. Jól belénk nevelték, hogy legyünk kedvesek, gondoskodók, odafigyelők, áldozatkészek... De így viselkedünk a körülöttünk lévő férfiakkal, akkor szinte biztos, hogy nem fogják értékelni. Ez nem azt jelenti, hogy legyünk mindennek az ellenkezője, viselkedjünk elutasítóan, senkinek ne segítsünk soha és ne figyeljünk oda az igényeire, csak nagyon nem mindegy, kivel milyen mértékben vagyunk rendesek.

Ha egy munkahelyen például magunkra vesszük a készséges jókislány szerepét, ha mindenki hozzánk fordul, amikor segítségre van szüksége, akkor előbb-utóbb a házi cseléd szerepébe kényszerülünk, és a cselédeket senki sem becsüli meg. Épp ellenkezőleg, hülyének nézik és kihasználják, mert hagyja magát.

A kapcsolatokban sincs ez másképp: aki túlságosan adakozó, jószívű és aggodalmaskodó, akár egy tyúkanyó, azt nem csábító nőnek, hanem mamapótléknak fogják tekinteni, ha nem éppen felmosórongynak.

De hogyan váljunk kedves, aranyos, szorgalmas kislányból laza, öntudatos nővé? Ha nem megy csak úgy magától, akkor tudatosan kell ránevelnünk magunkat. Íme, néhány tipp arra, hogy mi mindent nem szabad csinálnunk, ha ezt az állapotot és a férfiak megbecsülését el szeretnénk érni:


1. Ne akaszkodjunk rá a férfira!

Ne hívogassuk állandóan, ne küldözgessünk neki sms-eket, és ne kérdezgessük, mikor hol jár. Ez egyrészt idegesítő, másrészt érezhető belőle, hogy mennyire bizonytalanok vagyunk. Egy magabiztos nő nem ellenőrzi a partnerét. Van jobb dolga is.


2. Ne törjük össze kezünket-lábunkat, ha randira hív!

Ha éppen megfelel az időpont, oké, de ne szervezzük át a fél életünket miatta, főleg, ha ő soha nem teszi ezt a kedvünkért. Ne csináljunk nagy ügyet a randiból, ne legyünk elájulva a megtiszteltetéstől, csak, mert a pasival lehetünk.


3. Ne ugráljuk körül!

Ha még a kapcsolat elején meg akarjuk győzni arról, hogy milyen sokat tudunk neki nyújtani, elfelejti, hogy neki is illene valamit adnia. Ne főzzünk-süssünk miatta, mert ha egyszer elkezdjük, állandóan el fogja várni, akkor is, ha már nem lesz hozzá kedvünk. Semmiképp ne vállaljuk el, hogy kimossuk a szennyesét. Lehet, azt hisszük, egy jó háziasszonyhoz jobban ragaszkodnak a férfiak, de az olyan férfi, akinek ez a lényeg, házicselédet és nem partnert akar.


4. Ne viseljük el, ha sérteget!

Soha ne tűrjük a bunkóságot. Ha nem tetszünk úgy, ahogy vagyunk, tovább lehet sétálni. A kritizálás egyébként éppen abból fakad sokszor, hogy a nő nagyon bizonytalan és a férfi megérzi, hogy ezt kihasználhatja. De szerencsére nem minden férfi ilyen.


5. Fogadjuk a bókokat természetesen és ne mondjunk ellent!

Vannak nők, akik képtelenek elfogadni egy bókot, mert azonnal igyekeznek rámutatni arra, mennyi minden nincs rendben velük, mennyire nem tökéletes a testük. Miért is akarnánk meggyőzni a férfit, hogy nem vagyunk elég jók neki? Ha erre törekszünk, előbb-utóbb elhiszi, hogy tényleg nem vagyunk értékesek és elhagy.


6. Ne a férfi körül forogjon az életünk!

A kapcsolat és a randizás szép dolog, de annyi minden más van még a világon, amivel foglalkozni lehet! Legyenek mindig saját barátaink, saját programjaink, hobbink, és semmiről ne mondjunk le csak azért, mert megjelent egy férfi az életünkben. Ha eljön a nagy szerelem, akkor mindketten csak egymást látjuk majd egy ideig, de az a korszak is elmúlik majd, akkor ismét szükségünk lesz a saját életünkre.


7. Legyenek titkaink!

Nyitott könyvnek lenni nem izgalmas: ha mindig mindenről beszámolunk, az egyrészt túl sok felesleges információt jelent (egy csomó olyan dolog van, amit egy barátnőnk szívesen meghallgat, de egy férfi érdektelennek talál), másrészt elvész az izgalom a kapcsolatból. Nem kell a partnernek mindenről tudnia.


8. Maradjunk önállóak!

Persze, ha segítségre van szükségünk, kérjünk bátran, és várjuk is el, hogy segítsen (ha erre nem hajlandó, akkor felejtős, mert aki már a randizási fázisban is lusta és önző, az később sem fog megjavulni), viszont mutassuk meg, hogy önálló és független nőként élünk, talpraesettek vagyunk és bármit el tudunk intézni.


9. Csak akkor bújjunk ágyba a férfival, ha mi is kívánjuk!

Ne hagyjuk, hogy siettessen, vagy zsaroljon: erőltesse meg magát, ha ágyba akar csalogatni. A férfiak szeretik, ha egy kicsit meg kell dolgozniuk egy nőért: többre értékelik azt, akiért áldozatot kellett hozni. Ha nekünk időre van szükségünk, akkor egy normális férfi türelemmel várni fog - persze nem a végtelenségig. De ne engedjünk csak azért, mert félünk, hogy elveszítjük. Inkább ő féljen attól, hogy elveszít bennünket!